Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partner intézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális és oktatási intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer tételt és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA-adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé sorolódhatnak olyan tartalmak is, amelyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, s így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.

Mindeddig csak a cím és a leírás mezőben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt már leltári/regisztrációs számra való keresésre is lehetőség van. Elkészült a portál akadálymentesített változata is.

Szakértők minden bizonnyal sokat mond: a MaNDA a kulturális javak digitalizációs folyamatában betöltött nemzeti aggregátori tevékenysége közben a begyűjtött metaadatokat (—> olyan leíró adatokat, amelyek alapján meg lehet találni a keresett objektumot. Az alapvető adatok: cím, szerző, keletkezés ideje, földrajzi elhelyezkedés stb. Magyarán, mi ez, hol van, milyen, mekkora. Egy tárgyhoz gyakran negyven metaadat is csatlakozik. Metaadatolás nélkül a digitalizációnak nincs sok értelme, mert a keresések nem releváns találatot fognak eredményezni.) és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model (EDM) struktúrában tárolja. Ezzel MaNDA adatbázisa illeszkedik a „digitálisjólét-programba”. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba továbbítása. A MaNDA a nemzetközi információcsere gyakorlatában létező szabványos, automatizált adatgyűjtési megoldást használ, amely az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) protokollon alapul.

A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utóda, az ország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének fő célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. A filmgyűjteményben mintegy 64 000 leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatos. Az intézmény könyvtára az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, plakáttára 26 000 plakátot, fotótára pedig több mint 350 000 fényképet őriz. A MaNDA feladata az eddig zártan, szétszórtan működött digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek legyenek, hanem az érdeklődők számára tudást, szórakozást kínáló mindennapi kincsekké váljanak.