Így aztán 2009–10 telén az Arktisz fölött magas légnyomású légtömegek uralkodtak, és ezzel mintegy a feje tetejére állították az eddigi rendszert. A szélkorlát megtört, és a hideg levegő Európába áramlott. Az Északi-sarkon tavaly télen a megszokottnál 12 fokkal melegebb volt, miközben komoly mínuszok alakultak ki Amerika északi felén és Európában. Dirk Notz, a hamburgi Max Planck Intézet kutatója is úgy véli, hogy mindez a tavalyi és az idei hideg tél a légtömegek átrendeződését mutatja, és nem változtat a globális felmelegedés tényén, írja a német ismeretterjesztő folyóirat, a Bild der Wissenschaft legújabb száma.
A potsdami klímakutató intézet orosz kutatásvezetője, Vlagyimir Petuhov a múlt év végén egy amerikai szakfolyóiratban tette közzé számítógépes időjárás-szimulációinak eredményét. Eszerint: ha a fölmelegedés miatt elolvad az északi jégtakaró egy része, akkor a szabaddá váló tengerfelületről több meleg áramlik a magasba, ez pedig megzavarja a szokásos áramlatokat.
A folyamat hatása ingadozó, de az egyik eredmény az lehet, hogy sokkal több sarkvidéki hideg levegő terelődik Európa egyes részei fölé. Petuhov szerint ez a hatás erősebb lehet, mint a naptevékenység vagy a Golf-áramlat sokat emlegetett befolyása.