Az ársávon belül a 7–7,5 milliós ingatlanok képviseltetik magukat a legnagyobb arányban, ezek az összes (országos) adás-vételek 4-4 százalékát adják. Az adatokból az is jól látszik, hogy szeretnek a felek kerek számokban megegyezni, minden egész és fél milliónál kiugrás figyelhető meg.
Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője példákat is említ:
5 millió forinton zajlott az idén az adás-vételek két százaléka. Ennek valamivel több, mint a fele panel-, mintegy 40%-a téglalakás, a többi családi ház. Ezért a pénzért pl. Pécsett egy jó minőségű,40 négyzetméterkörüli tégla-, vagy egy közepes 50 négyzetméteres panellakást lehet kapni. Téglalakást a főváros VIII. vagy XX. kerületében vettek ennyiért, igaz ezek harminc négyzetméter körüliek, és az épület is legalább 50–60 éves, vagy ennél is öregebb. Házat ennyi pénzért kisvárosokban vettek és szinte mindegyik felújításra szorul.
A 7,5 milliós kategóriában valamivel nagyobb a panelek és kisebb a házak aránya, mint az 5 milliós sávban. Ezért már 50–60 négyzetméteres panel kapható Debrecenben; még a budapesti lakótelepeken is bőven található eladó lakás ennyiért, igaz, valamivel kisebb. Szombathelyen például ennyi pénzért 30–40 éves, 40–50 négyzetméteres téglalakás kapható; a főváros VII. kerületében is vettek ennyiért kis garzonlakásokat.
A tízmilliós kategóriában a megvásárolt ingatlanok fele polgári téglalakás, a maradék fele-fele arányban panel és ház. Ennyiért vásároltak például békásmegyeri, 50 négyzetméteres vagy valamivel nagyobb panelt. Az ország nagyvárosaiban is elkeltek ilyen, vagy nagyobb panellakások. Polgári garzont (30 négyzetméterkörülit) már nagyon jó állapotban is sokan vettek ennyiért a pesti V. kerületben. Pécsett viszont már jóval nagyobb, új építésű otthont is lehetett vásárolni az idén 10 millióért. Házak ennyiért szinte csak vidéken kaphatók, például Békéscsabán, ahol 30 éve épült,70 négyzetméterkörüli, még jó állapotú ingatlanok cseréltek gazdát.
