(Írta Andrea Hajagos) Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség – így értelmezi a szerdán nyilvánosságra hozott OLAF-jelentést a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint valóban élmezőnyben van Magyarország, csak éppen az uniós források szabálytalan felhasználása miatt. (A nyitó képen: Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én; foto:  MTI/Bruzák Noémi.)

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a mostani jelentésből az derül ki, hogy a magyar ügyészség az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán.

Azt írják: „az OLAF június 8-án nyilvánosságra hozott, 2021-i éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2017–21 között. Évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.”

Az is szerepel a közleményben, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – dr. Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentéséből azonban az derül ki, hogy a 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására. Ebből 12 esetben a magyar hatóságok semmilyen lépést nem tettek, hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig.

Az OLAF jelentései alapján az uniós források szabálytalan felhasználása a korábbi évekhez hasonlóan most is többszöröse volt az uniós átlagnak.

…csakhogy Magyarországon átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel 

(Szerző: Arató László) Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló az előző évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösére rúgnak.

Az összegzés most is négy évet ölel fel. A 2017–21 közötti időszakban az OLAF, az Európai Unió csalásellenes hivatalának vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására. Az uniós szerv ugyanis közvetlenül nem végezhet a tagállamokban nyomozati cselekményt és nem emelhet vádat, erre az Európai Ügyészség lenne jogosult, ott azonban Magyarország nem tag.

Az imént említett 18 eset közül 12-ben a magyar hatóságok semmilyen lépést nem tettek, hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig.

Egy másik táblázatból az derült ki, hogy az OLAF 9 olyan ügyet zárt le tavaly Magyarországgal kapcsolatban, ahol EU-s pénzekkel csaltak, ebből öt esetben fogalmaztak meg ajánlást az ügyészség számára.

Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetést javasolnak

Kiemelkedően rossz a helyzet Magyarország kapcsán az EU közös költségvetésébe befizetendő saját források tekintetében. Ezek a beszedett vám- és áfabevételek; az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent sok cég a hatóságoknak, vagy pedig az ellenőrzések nem szúrják ki a hiányosságot, így sok adót és vámot nem utal tovább Magyarország a közös költségvetésbe.

Ez azt jelenti, hogy 10 eset alapján, Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetést javasolt kiszabni az OLAF. Még ennél is több a szlovák adat, 42,79 százalék, ami viszont arra utal, hogy a két ország között változatlanul virágzik a termékek színlelt ide-oda utaztatása és a határon átnyúló áfacsalás. Csak összehasonlításul: ebben a kimutatásban az uniós átlag 1,4 százalék.

Szintén jóval az átlag fölötti a magyar adat az uniós kohéziós és mezőgazdasági visszaélések területén. Négy év alatt 26 vizsgálat zárult le olyan eredménnyel, amelyben az javasolják az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. Ennek az értéke a teljes forrásösszeg 0,69 százaléka. Ennél csak Olaszországban (0,96%) és Bulgáriában (0,93%) jeleztek magasabb értéket. Az EU-s átlag 0,25 százalék.

Ami az európai adatokat illeti, tavaly az OLAF:

• 212 vizsgálatot zárt le és 294 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz,

• 527,4 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást,

• 234 új vizsgálatot indított a beérkezett és a szakértői által elemzett 1 110 bejelentést követően.

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója azt mondta, hogy 2021 fontos év volt az OLAF számára azért is, mivel „nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy részletes információk kidolgozásával támogassuk az Európai Ügyészség (EPPO) munkáját. Ez a felderítési tevékenység fontos az Európai Ügyészségnek, amely az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indított eljárást. Mindezek rendkívüli mértékben lefoglalták az OLAF személyzetét.”

A múlt év érdekessége, hogy az OLAF az uniós tagállamok kormányzati forrásaitól értesült arról, hogy állítólagos közvetítők nagy mennyiségű, főként az EU-ban engedélyezett típusú oltóanyag értékesítésére tettek ajánlatot. A csalók rá akarták venni a hatóságokat arra, hogy az értékesítés céljából nagy összegű előleget fizessenek, majd a kifizetett összeggel eltűnjenek. Mindezek a csalási kísérletek közel 1200 millió adag oltóanyagot érintettek, összesen 16 400 millió euró értékben. 

Az OLAF beavatkozása segített felfedni a hamis ajánlatokat, és ezáltal megelőzni az államháztartások hatalmas veszteségét, és azt is, hogy az oltóanyagok bevezetése csorbát szenvedjen – számolt be az uniós hatóság.

Nyilvánosságra hozta az OLAF a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-ügy nyomozati aktáit