Január végén kormányhatározat döntött az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításáról, amely a Városliget környékére tervezett múzeumi negyed részeként 2018-ig épülhet fel. Az elképzelések szerint öt új múzeumépület ad majd otthont a Néprajzi Múzeum,a MagyarFotográfiai Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum – KortársMűvészeti Múzeum anyagának,a MagyarZene Házának ésa MagyarÉpítészeti Múzeumnak. Ezeknek eleddig vagy nem volt saját otthonuk/múzeumuk, vagy olyan épületben működtek, amely nem múzeumnak épült, tehát nem mindenben felel meg ilyen célokra.
A Szépművészeti Múzeum román csarnokának felújítása 2,5–3 milliárd forintba kerül, ezt követően a gyűjteményegyesítés részeként egyebek mellett a Nemzeti Galériából ide áthelyezendő szárnyas oltárokat szeretnék itt kiállítani, az itt tárolt, felújításra szoruló gipszmásolatokat viszont vidékre vinnék. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának június végéig kell előkészítenie az épületegyüttes nemzetközi tervpályázatát, amit várhatóan 2013 második felében írnak majd ki. (Kilencven éve nem írtak ki magyar középületre nemzetközi tervpályázatot!)
A múzeumi negyed részletes koncepciójának kidolgozásával párhuzamosan április 30-ig el kell készülnie a Városliget kulturális, a terület- és településrendezési szempontokat egységben kezelő átfogó hasznosítási terveinek. Ez a többi között magában foglalja a Fővárosi Nagycirkusz új városligeti elhelyezését, az állatkert bővítését, és érintia PetőfiCsarnokot is. Az ígéretek szerint a zöldterületből nem vesznek el semmit. A cél európai színvonalú, vonzó, családi és turisztikai kulturális-rekreációs városrész kialakítása.
Az új raktározási és restaurálási központ az elképzelések szerint az állam tulajdonában lévő, egykori Szabolcs utcai kórház területén épülne fel. A mostani kormány tervei szerint a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják.
Újságírói kérdésemre: történt-e egyeztetés az ellenzéki pártokkal, hogy a 2014-i, esetleg bekövetkező kormányváltás ne módosítsa ezeket az elképzeléseket elhangzott: ilyen konzultáció nem történt, ellenben az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása – pártoktól függetlenül – az érintett szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, hatóságokkal, és az itt elhelyezendő intézmények szakembereivel konzultálva már 2012 elején elkezdődött. Az egyeztetések során ők támogatásukról biztosították az elképzeléseket, és egyetértettek abban, hogy a tervezett beruházásokkal sosem látott fejlesztési lehetőség nyílik mega magyarközgyűjteményi intézményrendszer előtt.
A nemzetközi építészeti tervpályázat alapját képező, június 30-ig elkészítendő részletes koncepció a most, februárban felálló, az új intézmények építészeti programját kidolgozó munkacsoportok segítségével készül majd el.
Az Ötvenhatosok terén – egy elhelyezési ötletpályázatot követően – leghamarabb 2018-ban nyílhatnak meg az első múzeumok. A mai áron számolva több mint 70 milliárd forintos beruházás a tervek szerint az Európai Unió 2014-ben kezdődő, következő költségvetési ciklusában rendelkezésre álló pénzek segítségével valósulhat meg. A Magyar Államnak ehhez 10 százaléknyi forrást kell előteremtenie, és számítanak sok magántőke megjelenésére is. Megjegyzendő, hogy a Városliget egyéb részeit érintő munkálatokkal együtt az összeg már 120 milliárdra rúghat.
A miniszter elmondta, hogy az Ötvenhatosok terén létrejövő nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megépítésének jelentősége egyedül a millenniumi építkezésekhez fogható. Ez a beruházás egy parkba ágyazott, vonzó intézményi környezetben nyújt majd lehetőséget nemzeti kulturális identitásunk megőrzéséhez és kiteljesítéséhez. Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes és a kapcsolódó fejlesztések távlati célja, hogy a Városliget Európa egyik legtöbb élményt nyújtó, legszínvonalasabb kulturális turisztikai célpontjává váljék, amely évi 1-1,5 millióval több turistát is vonzhat hazánkba.
Evégett meghatározó azoknak a nemzetközileg is elismertmagyar művészetiterületeknek a kiválasztása, amelyek a nemzetközi tervpályázattal garantálják, hogy az ikonértékű tartalom, ikonértékű építészeti megjelenéssel kiemelkedő vonzerő lesz majd, és hozzájárula magyarkulturális identitás megerősítéséhez. Emellett fontos cél, hogy a múzeumi kínálatban megjelenhessenek eddig hiányzó olyan múzeumi funkciók is, amelyek méltóképpen mutathatják bea magyarművészet és kultúrtörténet eredményeit, valamint, hogya magyarközgyűjtemények zászlóshajóinak egy területen történő elhelyezése egységet alkosson az itt elhelyezkedő más kulturális és szórakoztató funkciókkal.
Az elképzelés, hogy a budapesti Városliget –Európa legnevesebb építészeivel, és intézmény-átcsoportosításokkal – Európa egyik családi, turisztikai vonzerejű pontjává váljék, merész és nagyszabású. Félő azonban, hogya magyarviszonyok ismeretében sem a tervezett határidő, sem az összegkeret nem lesz tartható. Mert a mondás szerint is: nyugtával dicsérd a napot!