A megelőző évek 5-7 ezres esetszáma után 2011-ben és 2012-ben a KSH adatai szerint rekordszámú lakástűz keletkezett Magyarországon: tavalyelőtt az érték meghaladta a 9 ezret is. Bár az előzetes adatok szerint tavaly ismét 7000-7500 közé csökkent az esetszám, ez továbbra is átlagosan napi húsz lakástűz. 


„A Genertel a legnagyobb mértékű kompenzációt a tűz és robbanás okozta károk rendezésére fordítja – mutatott rá Csikós Dániel, a biztosítótársaság vezérigazgatója. – Az idén e károk esetén az átlagos kárkifizetés összege megközelítette az 1 millió forintot, ami annak is köszönhető, hogy átlagosan minden ötödik esetben a károsodott lakások lakhatatlanná válnak.”

Két jellemző káreset egész évben problémát okoz: ez a dohányzás a lakásban, illetve az elektromos berendezések és vezetékek meghibásodásából eredő tüzek.

A nem szándékos lakástüzek negyede konyhai tűzeset. Az őrizetlenül hagyott, „ott felejtett” nyílt láng okozta tüzek száma különösen nyáron, a leghosszabb nappalok időszakában szaporodik meg, amikor a gázláng kékes színe nem tűnik fel. Ilyenkor különösen a tűzhelyen túlhevülő zsiradékok belobbanása okozhat tüzet, amelynek lángja könnyen átterjed a környező textíliákra és bútorokra. 

A tűz az egyik legpusztítóbb káresemény lehet mind a lakók testi épségét, mind a vagyontárgyakat tekintve. Nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy milyen káreseménytől tartanak leginkább, a Genertel által végzett felmérés alanyai első helyen a tűzkárt említették (21 százalék).

A tűzkár mellett az egyéb elemi károk, így a villámcsapás okozta közvetlen vagy közvetett hatások (14 százalék), illetve különféle viharkárok (jégverés, szél) szerepelnek a lista elején. A nem elemi károk közül leginkább a csőtöréstől (17 százalék), illetve a különféle lopáskároktól (15 százalék) tartanak a lakások tulajdonosai.

„Ha nem áll fenn szándékosság vagy súlyos gondatlanság a biztosított személy részéről, tűzkár ellen gyakorlatilag minden lakásbiztosítás védelmet nyújt – magyarázza a Genertel vezérigazgatója. – Fontos azonban, hogy épületek esetében a tényleges újraépítési értéket, ingóságok esetében pedig az újrabeszerzés értékére kössék a szerződést, ellenkező esetben a biztosító nem tudja a teljes vagyoni kárt téríteni. Az alulbiztosítottság megszüntetése általában 1-2 ezer forintos növekedést jelent az éves biztosítási díjban, nagyságában nem összemérhető a térítésben megjelenő akár több százezer forintot kitevő különbözettel.”