Ne a szegényeket, hanem a szegénységet üldözze a kormány!

Nem garantálja a lakhatáshoz való jogot, szociális bérlakásokat sem  épít a kormány, így valódi megoldások helyett újra inkább kártékony pótcselekvésbe kezd. A hajléktalanság problémájának elfedése végett az alaptörvény módosítását követően a szabálysértési törvényt is megváltoztatná a kormány.

A módosított alaptörvény értelmetlen: attól, hogy kimondja, hogy az ország bármely közterületén tilos az „életvitelszerű közterületi tartózkodás”, nem lesz több embernek méltó lakhatása. A szabálysértési törvény tervezett módosítása szerint, ha egy hajléktalan ember felszólítás ellenére nem hagyja el a közterületet és nem vállalja közérdekű munka végzését, börtönbe kell zárni. A civil szervezetekből álló szabálysértési munkacsoport az utcai hajléktalanság megoldására a büntetést alkalmatlan eszköznek tartja.

A szakértők, az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek és a kutatások szerint a szabálysértési jog nem alkalmas a szegénységgel összefüggő társadalmi problémák kezelésére, így a lakhatási válság legszembetűnőbb példájának, az utcai hajléktalanságnak a megoldására sem.

A szabálysértési munkacsoport álláspontja szerint a hajléktalan emberek éppen azért sodródtak az utcára, mert jövedelem hiányában lakhatásukat nem tudják megoldani. Rendőri vegzálásukkal, büntetésükkel hajléktalanságuk nem szűnik meg, hanem ellentétes társadalmi hatást ér el. Azoknak sem megoldás a büntetés, akik az utcai hajléktalanságban köztisztasági problémát látnak: hiába csuknak valakit börtönbe pár hétre, lakhatás híján utána is az utcán köt majd ki, és a kör bezárul – mondta a szabálysértési munkacsoport szakértője.

A törvény 2011 óta ad lehetőséget, hogy akár elzárással büntessék azt, aki „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik. A szabály büntetés-végrehajtási intézetben letöltendő büntetéssel fenyegeti tehát mindazokat, akik szegénységük miatt nem tudják lakhatásukat megoldani. Az igazságszolgáltatásban dolgozók is látják, hogy ez az elzárás értelmetlen és nem érheti el célját.  

A munkacsoport kutatásai szerint a hatósági eljárás és a fogva tartás drágább, mint a megfelelő szociális szolgáltatások biztosítása. Ha nem zárják börtönbe a szegényeket, az nem csupán igazságosabb, hanem sok százmillió forintos megtakarítást is eredményez.  Ezt felismerte már a jogalkalmazás is: tavaly egy, az idén egy esetben sem indított a rendőrség szabálysértési eljárást hajléktalanság miatt. Ez rendben is van így, és semmi sem indokolja, hogy ez megváltozzék.

Az alkotmánybíróság 2012-ben úgy foglalt állást, hogy „a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie”. A kormány azonban nem tartotta tiszteletben az alkotmánybíróság döntését és az alaptörvény negyedik módosításával megteremtette a jogtechnikai feltételeit a hajléktalanság további büntetésének. Az önkormányzatoknak 2013–18-ig lehetőségük volt kijelölni olyan területeket, ahol tilos „életvitelszerűen” a közterületen tartózkodni. Ez a megoldás azonban a gyakorlatban megbukott, ugyanis ilyen „védett övezeteket” alig jelöltek ki és itt sem büntették az embereket. Az alaptörvény legfrissebb módosításával az önkormányzatoknak már semmilyen beleszólása nem lesz, mert általánosan, közvetlenül az alaptörvény által, az ország teljes területén tiltottá vált a közterületen tartózkodás.

„Az igazságosság követelménye és az ésszerűség is azt diktálja, hogy társadalmi krízishelyzeteket ne büntető-, hanem társadalompolitikai eszközökkel oldjunk meg” – nyilatkozta Molnár Noémi, a szabálysértési munkacsoport tagja.

A szabálysértési munkacsoport a szegénység büntetésével szemben kíván közös fellépéssel tenni. Ennek részeként

  • a Magyar Helsinki Bizottság jelentést készített a fővárosi hajléktalanság kriminalizálásáról.
  • A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület beadványai nyomán az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére a kúria több alkalommal megsemmisítette a hajléktalanságot büntető önkormányzati rendeleteket.
  • A Társaság a Szabadságjogokért két fővárosi hajléktalan ember megbüntetése ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.