A tudósító, miközben automatikusan jegyzetelte a rég ismert adatokat és megismételt tényeket – 1,8 millió lakost érintett az átállás; 150 ezer rászoruló háztartás állami segítséget (dekóder, beszerelés – négymilliárd forintba került) kapott az átálláshoz; a lakosság az átállás révén minden eddiginél jobb minőségű tévéélményhez jutott; a nemzetközi szakma is dicsérte a gördülékeny magyarországi átállást; a felszabadult frekvenciasávokat már értékesítették is – azon morfondírozott, hogy miért hangzik el szokatlanul sokszor az internet, a digitális kor, digitális írástudás méltatása éppen akkor, amikor a világon egyedülálló módon internetadó bevezetése fenyegeti a magyar lakosságot.
Nem sokkal később megoldódott a talány, miután a távirati iroda jelentette, hogy a Fidesz-KDNP budapesti frakcióülése után a kormányfő megerősítette: mivel valamennyi érintett szolgáltató tiltakozott a kabinetnél, a távközlési adó tervezett kiterjesztését – értsd: az internetadót – levették a napirendről. Idézet az MTI 14:54-kor kiadott jelentéséből:
„…Orbán Viktor beszélt a távközlési adó korábban tervezett kiterjesztéséről is. Arra a kérdésre, hogy jövőre lehet-e internetadó, azt válaszolta: „Szerintem nem”. Megerősítette: a távközlési adó kiterjesztését levették a napirendről, az pedig egy jogtechnikai kérdés, hogy melyik nap nyújtják be a parlamentnek az erre vonatkozó indítványt.
Közölte azt is, hogy az összes érintett szolgáltató tiltakozott a kormánynál, személy szerint Varga Mihálynál a tervezett kiterjesztés ellen.
Megemlítette egyúttal, hogy hétfőn telefonon beszélt a Deutsche Telekom vezetőjével, akivel a következő fejlesztésekről egyeztetett, a kormány ugyanis már korábban aláírt egy közös fejlesztésről szóló megállapodást a német vállalattal. „A németeknek is és nekünk is az a célunk, hogy 2018-ra minden lakásban – Németországban és Magyarországon is – legyen szélessávú internet. Ebben a Deutsche Telekom kiemelt partner” – fejtette ki…”
