A felmérésben 15 ország 209 vállalata vett részt, összesen 1429 menedzser fejtette ki véleményét a gazdasági helyzetről és az üzleti környezetről. Hazánkban a kutatásba bekapcsolódott vállalatok a reálgazdasági helyzetet jóval kedvezőbbnek látják tavalyhoz képest, sőt bizonyos vonatkozásokban évtizedes csúcsra emelkedett a pozitív válaszok aránya. Az optimista várakozások a többi között a GDP több mint három százalékra prognosztizált bővülésével függnek össze. A vállalatvezetők „stabilizálódott elégedettsége” ellenére akadnak azonban területek, ahol továbbra is nagy hiányosságokat éreznek a cégvezetők. Ezek közé tartozik a szakképzett munkaerő hiánya, ami összefügghet a jól képzettek tömeges kivándorlásával.
Az elemzés bemutatásakor Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a német vállalatok az összes magyarországi külföldi tőkebefektetésekben érdekeltek, miközben a visszaforgatott jövedelmek esetén csaknem 60 százalékos a részesedésük.
Az idei felmérés egyik visszatérő megállapítása, hogy a megkérdezettek a jelenlegi gazdasági helyzetet kedvezően ítélik meg. A válaszokból azonban némileg lassuló növekedésre lehet következtetni, ami összhangban áll a hazai gazdasági előrejelzésekkel. A DUIHK Befektetői Hangulat Index (BHI) értéke az idén két ponttal csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A cégek saját vállalatukra nézve mind az üzleti helyzetet, mind az idei kilátásokat a nemzetgazdaságinál lényegesen jobbnak értékelik. A kedvező gazdasági kilátások javuló beruházási tervekben is tükröződnek. E területen kiemelkedik a feldolgozóipar beruházási kedve: ott minden második cég növelné beruházási kiadásait, és csak 24 százalék fogná vissza őket.
A megkérdezetteknek több mint a harmada (35%) jelezte, hogy bővítené a dolgozói létszámot, s csak 13 százalék készül létszámcsökkentésre. A foglalkoztatás területén is élenjárnak a feldolgozó-ipari cégek, ezen belül is a nagy, exportra termelő vállalatok. A létszámbővítési terveket azonban fékezheti az tény, hogy egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. A feldolgozó-iparban csaknem minden második cég (46%) elégedetlen a szakemberkínálattal. Ez egybecseng azzal, hogy mind a képzettség, mind a szakképzési, illetve felsőoktatási rendszer tekintetében némileg rosszabb az elégedettség a tavalyinál. Közép- és hosszútávon a munkaerőhiány fékezheti a növekedést.
A munkaköltségek tekintetében viszont kedvező a kép: a befektetők 37 százaléka nem lát okot panaszra, csak 21százalék azok aránya, akik inkább magasnak találják a munkaköltségeket.
Az infrastruktúrára nézve – magas szinten – stabil maradt az elégedettség: a válaszadók 42 százaléka jónak értékeli, az elégedetlen vállalatok aránya mindössze 23 százalék. E területen Magyarország régiós összevetésben is igen jó (3.) helyet foglal el. Kedvező irányú az elmozdulás a fizetési fegyelem területén, ahol a pozitív és negatív vélemények aránya csaknem kiegyensúlyozott volt az idén, amire 2005 óta nem volt példa. Szintén javuló helyzetről számoltak be a résztvevők az uniós támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A közigazgatást a vállalatok mintegy fele nem tartja megfelelőnek, mindössze 11 százalék elégedett.
Nincs előrelépés a korrupció, a kiszámíthatóság és közbeszerzések területén sem. Az üzleti környezet legkevésbé kielégítő területeit évek óta a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság, valamint a korrupció és a közbeszerzések átláthatósága alkotják. A kiszámíthatóság hiányának egyik szembetűnő és jellemző példája az EKÁER (Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) bevezetése ez év elején, illetve a módosítása volt, ami kedvezőtlen irányba terelhette a vállalati véleményeket.
Az idei felmérés szerint némileg csökkent, de továbbra is magas az elkötelezettség Magyarország mellett. A megkérdezettek nagy többsége – 71 százaléka – ma ismét Magyarországra hozná a beruházását. A múlt évekhez képest ez az arány azonban visszalépés, és régiós összehasonlításban is az átlag alatt maradt. Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzó Magyarország befektetési célországként, hazánk a nemzetközi felmérésben megőrizte tavalyi 9. helyét, tehát továbbra is a 20 országot tartalmazó rangsor középmezőnyében helyezkedik el. A dobogóra – változatlan sorrendben – ismét Lengyel-, Cseh- és Észtország léphetett.
A felmérés letölthető ITT, tessék kattintani!