A megnövelt források az európai uniós növekedésre, foglalkoztatásra és versenyképességre irányuló beruházások előmozdítását, valamint az unió külső határainak védelméhez szükséges erőforrások szavatolását célozzák, hogy ezáltal növeljék a biztonságot az unión belül és kívül, segítsék a menekültek befogadását és integrációját, továbbá kezeljék a migráció okait a származási és tranzitországokban.
Jövőre összesen 74,6 milliárd euróra rúgnak a gazdasági növekedés élénkítésére elkülönített források, szemben a 2016. évi 69,8 milliárd euróval az unió külső határainak megerősítésére és a menekültügyi válság, illetve az irreguláris migráció kezelésére pedig 5,2 milliárd eurót irányoz elő a 2017. évi uniós költségvetési tervezet.
A Bizottság az előterjesztett költségvetést az Európai Parlament és a tagállamok által a többéves pénzügyi keretben szigorúan megszabott korlátok figyelembevételével dolgozta ki, és igyekszik a rendelkezésre álló mozgásteret a lehető legrugalmasabb és legcélirányosabb módon kihasználni. A költségvetés biztosítja a kiemelt területek előmozdításához szükséges eszközöket, ugyanakkor csökkenti a kevésbé sürgős fellépésekre előirányzott forrásokat. Következő lépésként az Európai Parlament és az uniós tagállamok együttesen megvitatják a javaslatot. (A teljes közlemény itt olvasható.)
- Kérdések és válaszok a 2017. évi uniós költségvetési tervezettel kapcsolatban
- 2017. évi uniós költségvetési tervezet
- Eredményközpontú uniós költségvetés
A Bizottság új szabályokat javasol a határokon átnyúló családjogi eljárásokban érintett gyermekek védelmének javítása végett
Az Európai Bizottság ma javaslatot tett azon uniós szabályok módosítására, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják a szülői felelősséggel kapcsolatos határokon átnyúló jogvitákban, a felügyeleti és láthatási joggal, valamint a gyermek jogellenes elvitelével összefüggésben. Az új szabályok felgyorsítják a bírósági és közigazgatási eljárásokat, és biztosítják a gyermek mindenek felett álló érdekének következetes figyelembevételét.
A családi viták során vagy az eltérő nemzetiségű válása esetén rendkívül fontos a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés, hogy a gyermekek számára biztosítható legyen a biztonságos jogi környezet és a mindkét szülővel (és a gyámokkal) való kapcsolattartás, akik esetleg Európa különböző országaiban élnek. A Bizottság konkrétan a következő célzott változásokat javasolja:
- Hatékonyabb eljárások a gyermekek szülő általi jogellenes külföldre vitelének megakadályozására
- A gyermek meghallgatásának biztosítása
- A határozatok mielőbbi végrehajtása más tagállamokban
- A tagállami hatóságok közötti együttműködés fokozása
A teljes közlemény itt érhető el.
Tájékoztató – konkrét példákkal
Kérdések és válaszok
Rendeletjavaslat
Európai igazságügyi portál: gyermekfelügyelet és láthatási jog
Európai igazságügyi portál: a gyermek jogellenes elvitelének határokon átnyúló esetei
Kkv-támogatás a kulturális és a kreatív ágazatokban: az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap új garanciarendszert hoz létre
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) ma egy olyan garanciarendszert kezdeményezett, melynek célja, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokban a kkv-k támogatást kapjanak a pénzügyi intézményektől. Az e célra rendelkezésre álló keretösszeg 121 millió euró. A rendszer keretében a várakozások szerint a következő hat évben több mint 600 millió euró értékben lehet majd bankhitelekhez jutni.
A mai kezdeményezés révén az EBA a kiválasztott pénzügyi közvetítők számára díjmentesen tud majd garanciákat és viszontgaranciákat nyújtani, akik így több hitelt tudnak biztosítani a kulturális és kreatív területeken tevékenykedő vállalkozóknak. A 121 millió euró értékű garanciából részesülő kereskedelmi bankok, fejlesztési bankok és egyéb pénzügyi közvetítők több mint tízezer kkv-nak tudnak majd támogatást nyújtani a legkülönfélébb területeken, ideértve az audiovizuális ágazatokat (pl. film, televízió, animáció, videójátékok és multimédia), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az építészetet, a levéltárakat, a könyvtárakat és a múzeumokat, az iparművészetet, a kulturális örökséget, a formatervezést, az előadó művészeteket, a kiadói tevékenységet, a rádiózást és a képzőművészetet. (A teljes közlemény itt olvasható.)

