Vannak azonban átfogó témák, amelyek az EU egészét érintik. A fellendülés megerősítése és a konvergencia előmozdítása érdekében a Bizottság azt ajánlja, hogy az erőfeszítések az Európai Unió gazdasági és szociális politikájának tavaly azonosított három pillérén: a beruházások újraindításán, a strukturális reformokon és a felelős költségvetési politika folytatásán alapuljanak.

 p

A mostani csomag a Bizottság őszi gazdasági előrejelzésének legutóbbi adatain alapul. Tükrözi emellett az európai szemeszterrel kapcsolatos, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető lépésekről szóló bizottsági közleményben ismertetett új megközelítést, és nagyobb hangsúlyt fektet a foglalkoztatási és szociális kérdésekre, valamint az euróövezet sajátos szempontjaira.

 

Valdis Dombrovskis alelnök, euróért és szociális párbeszédért felelős biztos így nyilatkozott: „Az éves növekedési jelentés lényege azoknak a szakpolitikáknak az előtérbe helyezése, amelyek képesek a fellendülés megszilárdítására. A beruházások további élénkítésére, határozott strukturális reformokra és felelős költségvetési politikára van szükség. Ezek a tényezők lesznek a tagállamok közötti konvergencia igazi katalizátorai. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlettségét közelítsük egymáshoz, és közelítsük a legjobban teljesítők szintjéhez.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „A mai csomag a társadalmi igazságosságot a gazdaságélénkítés középpontjába helyezi. Ha célunk a konvergencia, akkor a tagállamoknak meg kell szüntetniük a munkahelyteremtést akadályozó szűk keresztmetszeteket, javítaniuk kell a munkaerőpiac működését, és gondoskodniuk kell arról, hogy minden európai polgár megfelelő szintű szociális védelemben részesüljön.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az európai gazdasági növekedés, amelyet számos kedvező tényező segít elő, továbbra is élénkül. A kormányzatoknak e kedvező környezetet maximálisan kihasználva fel kell gyorsítaniuk a reformokat, növelniük kell a beruházásokat, és mindezt felelős költségvetési politika mellett kell megtenniük. Ugyanakkor új kihívásokkal is szembe kell néznünk, amelyek hatása messze átnyúlik az országhatárokon. Ez az oka annak, hogy a Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamoknak nemzeti szakpolitikáik kialakításához. A szorosabb gazdasági koordináció egyaránt hasznos az euróövezet és az EU egésze számára.”

A mai gazdasági csomag a következő elemeket tartalmazza:

–      A 2016. évi növekedési jelentés

Az éves növekedési jelentés útjára indítja az éves gazdasági kormányzási ciklust. Azokra az átfogó kihívásokra koncentrál, amelyek a tagállamok mindegyikét érintik.

A Bizottság véleménye szerint a 2015. évi éves növekedési jelentésben megállapított gazdasági és szociális prioritások (beruházások, strukturális reformok, felelős költségvetés) továbbra is érvényesek. A 2016. évi prioritások ezek aktualizált változatai, melyek figyelembe veszik a megtett előrelépést és az új kihívásokat. Ezt tükrözi a 2016-ra javasolt három prioritás:

1. A beruházások újraindítása

A Bizottság egy évvel ezelőtt tett javaslatot az európai beruházási tervre, amely három év alatt legalább 315 milliárd EUR összegű pótlólagos beruházás mozgósítását, és a beruházások válság előtti, fenntartható szintre való helyreállítását irányozta elő. Az Európai Parlament és a Tanács gyors támogatásának és az Európai Beruházási Bank operatív tevékenységének köszönhetően a Bizottság által javasolt új Európai Stratégiai Beruházási Alap már meg is kezdte működését. Ugyancsak megkezdte működését az Európai Beruházási Tanácsadó Platform. A Beruházási Projektek Európai Portálja a jövő év elején nyílik meg.

Ezt a tervet nemzeti szintű erőfeszítéseknek kell kísérniük, mivel az állami és magánberuházások még visszafogottak. A beruházások fontos eleme az emberi tőke támogatása. A tagállamokkal folytatott párbeszéd elősegítése érdekében az éves növekedési jelentést a beruházások növekedését akadályozó legfőbb nemzeti szintű akadályokról szóló országspecifikus információk kísérik.

Emellett az euróövezeti és egyéb tagállamok pénzügyi stabilitásának megerősítése és a reálgazdaságnak biztosított finanszírozás normalizálása érdekében ki kell teljesíteni a bankuniót, és fel kell gyorsítani a tőkepiaci unió létrehozására irányuló tevékenységeket annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők diverzifikáltabb finanszírozási forrásokhoz jussanak.

2. A gazdaságainkat korszerűsítő strukturális reformok végrehajtása

Miközben a válság kezelésének helyét mindinkább átveszi a növekedés és a munkahelyteremtés szilárd megalapozása, meg kell erősíteni a strukturális reformok iránti elkötelezettséget. Ez egyúttal annak a szélesebb erőfeszítésnek a része, amelynek keretében a tagállamok egyensúlyhiányaik és teljesítményük javítására törekszenek néhány olyan területen, amely fontos a termelékenység és a konvergencia szempontjából.

A munkaerő-piaci politikában a rugalmasság és a biztonság szempontját is érvényesíteni kell. Kiemelten kell kezelni a tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség sürgető kérdését. Az innováció és a munkahelyteremtés érdekében integráltabb és versenyképesebb termék- és szolgáltatási piacokat kell kialakítani. A Bizottság a tagállamokkal és más partnerekkel megbeszéléseket fog folytatni az e területeken felmerült kihívásokról és a rájuk adható optimális szakpolitikai válaszokról, a legjobban teljesítő tagállamok irányába történő konvergenciát elősegítendő.

 

3. Felelős költségvetési politika

A 2015. és 2016. évi költségvetési irányvonal a várakozások szerint nagyrészt semleges lesz úgy az euróövezetben, mint az EU egészét tekintve. A meginduló növekedés, az alacsony kamatlábak és a költségvetési hiány csökkenése az elmúlt években hozzájárultak az adósságszint stabilizálásához és az államháztartás fenntarthatóságának javulásához. Az államháztartást érintő kedvező változásokat a túlzotthiány-eljárás alá tartozó tagállamok számának csökkenése is tükrözi. Az egyes tagállamoknak mindamellett különböző mértékű költségvetési kiigazítást kell tenniük a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek teljesítése érdekében. Az államadósság számos tagállamban továbbra is rendkívül magas. Ez sérülékennyé teszi ezeket a gazdaságokat egy esetleges sokk esetén, és hátráltatja a növekedést.

A bevételi oldal tekintetében fontos biztosítani az adórendszerek hatékonyságát és növekedésbarát mivoltát. Le kell építeni az adóztatás foglalkoztatást fékező elemeit, és az adórendszert méltányosabbá és még hatékonyabbá kell tenni. Ezzel párhuzamosan korszerűsíteni kell a szociális védelmi rendszereket, hogy megfelelhessenek a jövőbeli demográfiai kihívásoknak.

 

–      Euróövezeti gazdaságpolitikai ajánlás

Tekintettel az euróövezeti tagállamok közötti szoros függőségre és az esetleges átgyűrűző hatásokra, fokozni kell az euróövezeti tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinációját és felügyeletét. Az uniós gazdasági kormányzás euróövezeti és nemzeti dimenzióinak integráltabb kezelése érdekében a 2016. évi éves növekedési jelentést az euróövezeti gazdaságpolitikára vonatkozó tanácsi ajánlás elfogadására irányuló ajánlás kíséri. Ez fontos változás az előző szemeszterhez képest, amikor is az euróövezeti ajánlást az országspecifikus ajánlásokkal együtt, a szemeszter vége felé, tavasszal terjesztette elő a Bizottság. A 2016. évi euróövezeti ajánlás középpontjában az euróövezet olajozott működése szempontjából kulcsfontosságú kérdések állnak, és az a végrehajtást célzó konkrét fellépések tekintetében is iránymutatással szolgál.

További részletek:

 

–      A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás alapján megvalósuló éves felülvizsgálati ciklus kiindulópontja, amelyet hagyományosan az éves növekedési jelentés mellett publikál a Bizottság. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés célja azoknak az egyensúlytalansági kockázatoknak az azonosítása, amelyek további részletes elemzést igényelnek, mivel az egyensúlyhiányok a nemzetgazdaságok, az euróövezet, vagy az EU egészének teljesítményét akadályozhatják.

Ebben az évben a korábban bejelentettekkel összhangban a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés foglalkoztatási és szociális dimenzióit megerősíti három mutató beépítése a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájába. Emellett külön hangsúlyt kap az euróövezet, amelynek gazdaságai között mélyebb a kölcsönös függőség.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés szerint a tagállamok folytatják a korábbi években azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányok felszámolását célzó erőfeszítéseiket. Mindamellett több területen aggályok is említhetők, és új kihívásokkal kell szembenézni. A visszafogott belső kereslet mellett továbbra is kockázatot jelent például a magas eladósodottság miatti sérülékenység. Egyes tagállamokban jelentős többlet alakult ki, amely az előrejelzési horizonton (2015–2017) várhatóan megmarad. Az összesített adatok szerint az euróövezetben a világon az egyik legmagasabb a folyó fizetési mérleg többlete. A kereskedelmi mérleg javulásához hozzájárultak az alacsonyabb nyersanyagárak és az euró leértékelődése, ugyanakkor a többlet azt is tükrözi, hogy a gazdasági szereplők a beruházások helyett a belföldi megtakarításokat részesítik előnyben.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés azonosítja azokat a tagállamokat, amelyek esetében további részletes vizsgálat keretében kell megállapítani az esetleges egyensúlyhiányokkal való érintettséget. A 2016. évi szemeszter során 18 ország esetében végez a Bizottság részletes vizsgálatot a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. 16 ország esetében a megelőző ciklusban azonosították az egyensúlyhiányt, és az új részletes vizsgálatra most annak felmérése érdekében van szükség, hogy a meglévő egyensúlyhiányok továbbra is érvényesülnek-e (Belgium, Bulgária, Franciaország, Németország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Írország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság). Ezenkívül részletes vizsgálatot kell végezni Ausztria és Észtország esetében is. Ciprus helyzetét azt követően értékeli a Bizottság, hogy az ország kikerül a pénzügyi támogatási program hatálya alól: ez 2016 márciusára várható.

A részletes vizsgálatok következtetéseit a Bizottság a 2106 februárjában előterjeszteni tervezett éves országjelentések részeként szándékozik bemutatni.

További részletek:

 

–      A közös foglalkoztatási jelentés tervezete

A 2016. évi éves növekedési jelentés mellett a Bizottság közzétette a közös foglalkoztatási jelentés tervezetét is, amelyet a Tanáccsal közösen kell elfogadni (az EUMSZ 148. cikke alapján).amely az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet és a tagállami szakpolitikai válaszokat elemzi. A jelentés rávilágít arra, hogy a jelentős strukturális reformok kifizetődnek, és áttekinti az EU foglalkoztatási és szociális teljesítménye javításának lehetőségeit.

További részletek:

 

–      A strukturális reformokat támogató program

Amint azt a Bizottság korábban bejelentette, fokozatosan el kívánja kezdeni a Strukturálisreform-támogató Szolgálat által biztosított technikai segítségnyújtás támogatását. Ezért az idei éves növekedési jelentést a tagállamoknak biztosított, kérésre mozgósítható technikai segítségnyújtás finanszírozására vonatkozó javaslat kíséri.

További részletek:

 

Az elmúlt év során a Bizottság jelentős kezdeményezéseket indított a növekedés, a gazdasági konvergencia, a munkahelyteremtés és a társadalmi igazságosság támogatására. Elfogadásra került az európai beruházási terv (link). Az Európai Parlament és a Tanács rekordidő alatt fogadta el az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó szabályokat. Ezek lehetővé teszik olyan új, kiegészítő beruházási projektek megindítását, amelyek másként nem juthattak volna finanszírozáshoz. A Bizottság ambiciózus javaslatokat terjesztett elő az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről: javasolta az európai szemeszter áramvonalasítását, a bankunió és a tőkepiaci unió elmélyítését, az átláthatóság, a demokratikus legitimáció és az európai gazdasági kormányzás szociális dimenziójának megerősítését. A belső piac megerősítését célozza az új egységes piaci stratégia, a digitális egységes piaci cselekvési terv, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája.

Most az a feladat, hogy ezeket a kezdeményezéseket maradéktalanul végrehajtsuk, hogy mielőbb konkrét és kézzelfogható eredményeket érjünk el. Ezekkel a kihívásokkal az EU és a tagállamok csak együtt küzdhetnek meg sikeresen, széles körű elfogadottsággal kísért merész és határozott fellépés révén. Ebbe a munkába szorosan be kell vonni az Európai Parlamentet, a nemzeti törvényhozásokat, a szociális partnereket, a helyi és regionális hatóságokat és a civil társadalom képviselőit. Ez egybecseng a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető lépésekről szóló, nemrégiben közzétett Bizottsági közlemény legfontosabb üzenetével.

 

További információk: