A szöveg az USA-val kötött bankiadatcsere-egyezmény és a „védett adatkikötő” (Safe Harbour) adatvédelmi rendszer felfüggesztését is kéri. A terrorizmus elleni küzdelem nem indokolja a titkos és törvénytelen tömeges megfigyelést – fogalmaz az állásfoglalás.
Az állásfoglalás-tervezetet, amelyben a képviselők az uniós polgárok magánélethez való jogát megerősítő következtetéseket és ajánlásokat fogalmaztak meg, 544 szavazattal, 78 ellenszavazat és 60 tartózkodás mellett fogadták el.
„A Snowden-leleplezésekre reagálnunk kellett. Remélem, hogy a következő Parlament a reakciónkat jól felhasználva, elfogad egy olyan adatvédelmi alkotmányt, amelyre mindnyájan büszkék lehetünk – mondta a témáért felelős Claude Moraes angol szocialista képviselő. – Ez volt az egyetlen nemzetközi vizsgálat, amely a tömeges megfigyelésekkel foglalkozott. (…) Még az Egyesült Államok kongresszusa sem indított vizsgálatot” – tette hozzá.
A Parlamentnek addig nem kellene jóváhagynia a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi megállapodást az Egyesült Államokkal, ameddig ez utóbbi maradéktalanul tiszteletben nem tartja az unióban érvényes alapvető jogokat – hangsúlyozza az állásfoglalás. A képviselők hozzáteszik: az adatvédelem témakörét ki kell emelni a kereskedelmi tárgyalások által érintett kérdések közül. A hozzájárulást veszélyezteti, „ha nem vetnek maradéktalanul véget a mindenre kiterjedő tömeges megfigyelési tevékenységeknek és az uniós intézmények és diplomáciai képviseletek lehallgatásának” – fogalmaz a szöveg.
A képviselők a „védett adatkikötő” adatvédelmi elvek (az uniós polgárok adatait továbbító, unión kívüli vállalatok által önként vállalt adatvédelmi elvek) „azonnali hatállyal történő felfüggesztését” kérik. Az elvek „nem biztosítanak elegendő védelmet az uniós polgárok számára” – fogalmaztak a képviselők, akik felszólítják az Egyesült Államokat, hogy javasoljon az EU adatvédelmi követelményeknek megfelelő új szabályokat a személyes adatok átvitelére.
A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programról szóló megállapodást szintén fel kellene függeszteni addig, ameddig tisztázódik, hogy van-e az uniós polgárok banki adataihoz az amerikai hatóságoknak a megállapodásban szabályozottakon túlmenően hozzáférése, hangsúlyozták a képviselők.
A visszaélést jelentő személyek európai védelme és az EU-adatfelhő
A szöveg a visszaélést jelentő személyek európai védelmi programjának létrehozását kéri, különös tekintettel „a hírszerzés területét érintő visszaélések jelentésének összetettségére”. Az uniós tagállamoknak azt is meg kellene fontolniuk, hogy a vészharangot megkongatóknak a büntetőeljárásokkal szemben nemzetközi védelmet biztosítsanak.
Az EU-nak ezen kívül a magas szintű adatvédelem céljából ki kellene fejlesztenie saját informatikai kulcserőforrásait és megoldásait, egyebek között kiberbiztonsági és titkosítási technológiákat is.
Az Egyesült Királyságnak, Francia-, Német-, Lengyel-, Svédországnak, Hollandiának az állásfoglalás szerint tisztáznia kell a tömeges megfigyelésekben való állítólagos részvételét, a többi között titkosszolgálataik és távközlési cégek között létrejött, a személyes adatokhoz és a transzatlanti kábelekhez való hozzáférésről szóló megállapodásaikat, illetve ezen megállapodások kompatibilitását az uniós joggal.
Más EU-tagállamoknak, így a „9 szem” (Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország és Hollandia), illetve a „14 szemˮ (az előbbi országok, valamint Belgium Német-, Olasz-, Spanyol- és Svédország) programban részt vevőknek pedig meg kellene győződniük: garantálja-e nemzeti szabályzásuk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok megfelelő parlamenti és igazságügyi ellenőrzés alatt állnak, és eleget tesznek az alapjogokból következő kötelezettségeiknek.
Az állampolgári jogi bizottság 2013 szeptemberében kezdte vizsgálni az uniós polgárok tömeges megfigyelésének ügyét. Azóta összesen 16 meghallgatást.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (a 2014.3.12-re kattintva)
