Folyamatosan frissítik a híroldalak a grúziai fejleményekről szóló beszámolóikat, így aztán nem könnyű legalább valamelyest időtálló megállapításokat kiemelni Orbán Viktor tbiliszi látogatásának nemzetközi médiavisszhangjából.
Tegnap este a YouTube-ra is felkerült az a rövid videórészlet, amely azt mutatta, hogy Orbánt igencsak hangosan kifütyülték a kormányellenes tüntetők, amikor a grúz főváros egyik szállodájából az autójához ment, testőrök gyűrűjében.
A Reuters meglepetésszerűnek nevezte a magyar miniszterelnök utazását, és kiemelte, hogy az EU soros elnökségét ellátó Magyarország kormányfője gratulált a Grúz Álom nevű kormánypárt hivatalosan kihirdetett választási győzelméhez. A Grúz Álom az EU és az Egyesült Államok kemény bírálatával kénytelen szembenézni a politikája miatt, ugyanakkor – bár szívélyes viszonyt ápol Oroszországgal – azt állítja, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja az ország EU-csatlakozási törekvéseit – írta a hírügynökség. A beszámoló arra is kitért, hogy a Kreml tagadta a választásba való orosz beavatkozást, és azt állította, hogy nem Moszkva, hanem a Nyugat akarja destabilizálni a helyzetet.
A londoni The Guardian cikke viszont kerek-perec úgy fogalmazott, hogy a grúziai választás hivatalosan bejelentett eredménye súlyos csapást mért Grúzia EU-csatlakozási aspirációira, tekintettel a választók megfélemlítésére és a velük szemben alkalmazott kényszerre.
A The Guardian felidézte, hogy Grúzia három évtizeden át kitartott Nyugat-barát célkitűzései mellett, és a közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy a lakosság akár 80 százaléka is támogatja belépését az Európai Unióba. Az elmúlt években azonban a kormányzat egyre inkább elfordult a Nyugattól, és Oroszország mellé áll, amit az is mutat, hogy vonakodik elítélni Moszkvát az Ukrajna elleni invázió miatt. A Grúz Álom pártjáról hazai és külföldi bírálói azt állítják, hogy autoriter irányba kívánja vezetni az országot, miközben a kormányerő – szövetségben a mélyen konzervatív és befolyásos egyházzal – igyekszik erősíteni az antiliberális érzéseket.
Mindeközben a Politico annak az aggodalomnak ad hangot egyik írásában, hogy növekvőben van a Kreml barátainak a tömbje Közép-Európában, és ez nagy gondot fog okozni az EU-nak. Az amerikai portál európai kiadása szerint Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz jövőre csatlakozhat a már jól ismert Andrej Babiš volt cseh kormányfő, akinek a felmérések szerint szárnyal a támogatottsága. Maga a milliárdos Babiš – írja a Politico – inkább politikai kaméleonnak mondható, és ideológiai gyökerei nem annyira mélyek, mint Orbáné vagy Ficóé, de pártját egyértelműen a jobboldal felé mozdította el, és a magyar, illetve a szlovák vezető retorikáját visszhangozza. Babiš Orbánhoz hasonlóan azt állítja, hogy Donald Trump elnöksége esetén nem tört volna ki az oroszok háborúja Ukrajnában. És – Fico példáját követve – jelezte, hogy hajlana Ukrajna támogatásának a csökkentésére.
A portál felhívja a figyelmet arra is, hogy Babiš pártjának, az ANO-nak az európai parlamenti képviselői a magyar vezető keményen jobbos, bevándorlásellenes, Patriótáknak nevezett frakciójához csatlakoztak, ami azt jelzi, hogy Babiš Orbán zsebében van.
A cikk ugyanakkor megemlíti, hogy a szélsőjobboldali irányba fordulás miatt több ismert politikus elhagyta az ANO-t. Egyikük, Dita Charanzová, az EP volt alelnöke, aki tavaly szakított a párttal, úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy a csehországi fejleményekből világossá vált, az ANO nacionalista útra tér.
A bécsi Die Presse egyik cikke arra figyelmeztet, hogy Európában kezd kialakulni Oroszország barátainak a tengelye. A konzervatív lap megfogalmazása szerint a kontinens egyes részeiben létezik egyfajta rejtett oroszbarát alaphangulat, amelyet populista eszközökkel tartanak fenn, és amely anyagi érdekekből, politikai rokonszenvből, történelmi hasonlóságokból, illetve Amerika-ellenes érzelmekből táplálkozik.
Orbán Viktor a pávatánca közben tett egy kitérőt Tbilisziben, hogy gratuláljon a Grúz Álom pártjának a győzelméhez – írja a Die Presse, és megjegyzi: Magyarország nemzeti populista miniszterelnökének a taktikái közé tartozik, hogy mesterségesen provokálja az európai partnereket. Orbán azonban az orosz rezsim megtámogatásának néha közvetlen, néha közvetett kinyilvánításával korántsem kivételes eset Európában – hangsúlyozza az osztrák lap.
A másik vezető bécsi újság, a Der Standard minapi beszámolója szerint Magnus Brunner, akit az osztrák kormány EU-biztosnak jelölt, és akinek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a migrációs területet szánja, amellett van, hogy Romániát és Bulgáriát gyorsan vegyék fel a belső határ-ellenőrzéstől elvben és általában mentes schengeni övezetbe.
Ebben az a pikantéria, hogy az övezet bővítését jelenleg a bécsi kormány ellenzi, a helyzetet arra még nem tartja eléggé megérettnek.

