A magyar kormány bátorítja, hogy az emberek utasítsák el a menekültek áttelepítését – írja a The Wall Street Journal. A parlament éppen e célból hagyta jóvá, hogy legyen népszavazás az uniós indítványról. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely referendumot akar a kérdésben, illetve, hogy Orbán Viktor az európai értékek és életmód szempontjából fenyegetésnek tekinti a menedékkérőket. Ha a népszavazáson többségbe jutnak az igenek, akkor azt a miniszterelnök érvként használhatja Brüsszellel, illetve a többi közt a német kormánnyal szemben.

Paul Lendvai a Der Standardban arra hívja fel a figyelmet, hogy vége a határok nélküli Európának, ha az unió nem tartja tiszteletben a szolidaritás és a bizalom alapvető értékeit. Ám óv attól, hogy a 250 ezer eurós szolidaritási járulék mögé bújva Brüsszel megpróbálja visszacsempészni a kötelező kvótákat. Ez az eljárás ugyanis kapóra jön Orbán Viktornak, az illiberális állam trükkös építőmesterének és a mindent elutasító posztkommunisták hangos vezérének.  

Azonkívül a javaslat, vagy ahogy a miniszterelnök fogalmazott: elrettentési kísérlet, ideális eszköz arra, hogy elterelje a figyelmet a Nemzeti Banknál történt gigantikus korrupciós botrányokról. Egyben új érveket ad a kvóták elleni népszavazáshoz.

Hasonló hangok hallatszanak különben Prágából és Varsóból is. Kivárást tapasztalni ugyanakkor a törököknek ígért vízummentesség ügyében, de vannak más bajok is, így azután érthető, hogy a Bizottság alelnöke a lehetséges politikai katasztrófára figyelmeztetett. Ezért kell ragaszkodni a szolidaritáshoz és a bizalomhoz.

Magyarország kiemelkedően sokat profitál az uniós tagságból, ám polgárai ezt nem tartják túl sokra – állapítja meg a Politico. Azaz a tények keményen ütköznek a lakosság véleményével. Ez derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa kutatóintézet legújabb jelentéséből. A felmérés egyik készítője úgy értékeli, hogy a magyarok lassan az egész politikából kiábrándulnak, ez lehet az EU elutasítása mögött is. Kifejezetten jellemzi a közhangulatot az unióellenesség, igen népszerűek az ilyen nézeteket hangoztató pártok.

A Financial Times szerint Ausztriában a következő két évben bekövetkezhet az, ami az európai demokráciákban 1945 óta nem fordult elő, hogy hatalomra jut egy szélsőjobbos államfő, illetve párt. Faymann kancellár lemondása után a szociáldemokraták teljesen szétestek. A menekültválság ügyében az egyik csoport azt akarja, hogy a hagyományoknak megfelelően maradjanak nyitottak a külföldiekkel szemben. Ezzel szemben a másik társaság a közbiztonságra és a szigorú határellenőrzésre helyezné a hangsúlyt. Mellesleg utóbbi álláspont jobban megfelel a közvélekedésnek.

Ha a jövő vasárnap a szabadságpárti Hofer győz az elnökválasztáson, nehéz elképzelni, hogy a nagykoalíció kihúzza a mandátum lejártáig, 2018 szeptemberéig. De a kétpárti rendszernek mindenképpen vége. Az FPÖ egyedül nem tudja megszerezni a hatalmat, de bejuthat a kormányba. Leginkább a belügyi tárcára ácsingózik. És napjainkban már nem lehet várni, hogy emiatt az EU szankciókat hozna, ahogyan az 2000-ben történt. Hiszen pl. az osztrák menekültellenes politika sokban emlékeztet arra, amit a magyarok, lengyelek és szlovákok csinálnak. Szóval jön a katasztrófa, feltartóztathatatlanul.

A Süddeutsche Zeitung úgy ítéli meg, hogy Faymann távozása új esélyt kínál az osztrák szociáldemokratáknak, mert egy új kancellár helyreállíthatja a Bécs–Berlin–Brüsszel-tengelyt, és ily módon nagyobb nyomást lehetne gyakorolni Magyarországra és Szlovákiára, amely teljesen elutasító álláspontra helyezkedik a menekültek ügyében.

Merkelnek jól jönne a bécsi irányváltás, mert meglehetősen magára maradt a bevándorlás kérdésében. Az látszik, hogy az osztrák társadalom egy része nem kér a kerítésből, a lezárt határokból, az európai külön útból. Ám a másik oldalon a Szabadságpárt már nem tart attól, hogy idegenellenes jelszavaival elriasztja a középrétegeket. Sőt miután Hofer arról beszélt, hogy a jövevények erőszakoskodnak, gyilkolnak, beviszik az országba a terrort, sokan látják, hogy az FPÖ csak még magabiztosabb lett.