A The New York Times/Reuters tudósítása azt emeli ki Orbán Viktor parlamenti beszédéből, hogy kudarcot vallott az unió politikája a menekültválság ügyében, és hogy Magyarország nem fogadja el a kötelező kvótát. A politikus azzal érvelt, hogy Brüsszel be akarja engedni az illegális migránsokat az EU területére, és azután szétosztaná őket a tagállamok között, márpedig Magyarország nem fog belemenni ebbe a tervbe. A jelentés azt is idézi a miniszterelnöktől, hogy Európa védtelen és gyenge. 

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a legközelebbi áthatolhatatlan szögesdrótkerítést Macedóniában és Bulgáriában, a görög határ mentén kell felállítani, mert szerinte Görögország nem képes megvédeni Európát dél felől a menekültektől – foglalja össze a magyar kormányfő véleményét a The Washington Post/AP. A terv azért különösen ellentmondásos, mert gyakorlatilag kirekesztené Athént a schengeni övezetből. A V4-ek nemrégiben jutottak közös nevezőre a migránsok befogadása ügyében. Az elszántság felbátorította a csoportot, miután Európa kaotikus módon reagál eddigi legnagyobb válságára. A négyek egyúttal veszélyeztetik Merkel tervét, amely szintén lelassítaná a beáramlást, de az újonnan érkezőket elosztaná a tagállamok között.

Az Európai Bizottság szóvivője a prágai csúcs előtt közvetlenül úgy nyilatkozott, hogy nem a határok lezárása a megoldás. A kiutat nem Görögország ellen, hanem vele együtt kell megtalálni. A migránsellenes üzenetek ugyanakkor olyan országok részéről hangzanak el, amelyek igen nagy hasznot húznak az uniós támogatásokból, valamint a határok nélküli földrészből. Sok nyugati vezető idegenellenességnek és képmutatásnak minősíti a menekültek elutasítását, mivel a térségből évtizedeken át igen sokan, magyarok, lengyelek és mások menedékre találtak Nyugaton, illetve kezdtek ott új életet. Úgy tűnik föl, hogy ezek az államok eljátsszák jó hírüket. Orbán mégis úgy gondolja, hogy ellensúlyként kell fellépnie a nyugati vezetőkkel szemben.

Egy lengyel elemző nem gondolja, hogy a visegrádi országok tönkre tudnák tenni az európai egységet, ám a magyar kormányfő vízióját egyre többen támogatják szélsőjobbos körökben, de a hagyományos pártok soraiban is. Kezdik átvenni a nyelvét. Bár annyira keményen nem beszélnek, mint ő, de nagyon hasonlóan.

Több európai kis állam összefog, hogy új akadályokat állítson a menekültek útjába a Balkánon – állapítja meg a The Wall Street Journal. Az osztrákok ma jelentik be, hogy milyen határvédelmi rendszert alakítanak ki, a visegrádiak pedig Macedóniát és Bulgáriát szánják a migránsok elleni bástyának. Javaslatuk Merkel stratégiájának elutasítása, ideértve a kvótát és azt, hogy a földrész biztonságát a külső határokon kell szavatolni, nem pedig belső kerítésekkel. A mmenekültek fő útvonala mentén érintett más országok azt mondják, hogy remélik, beválik a kancellár terve, és lesz összeurópai megoldás, ám meg kell erősíteni a védelmet a macedón–görög határon arra az esetre, ha semmi más nem működik. A német vezető támogatói szerint ugyanakkor az elképzelésnek már látszanak az első eredményei. Az osztrák védelmi miniszter ellenben kétli, hogy eredményes lesz Merkel politikája. 

A visegrádi csoport 25 éve alakult, hogy támogassa az európai integrációt, a jelek szerint ma viszont azon van, hogy közreműködjék a földrész megosztottságában – hangzik a német közszolgálati média, a Deutsche Welle kommentárja. A menekültek elosztása istenkáromlással ér fel számukra. Alapvetően Merkelt tartják felelősnek a menekültáradatért. A gondot saját maguk akarják megoldani. Evégett el akarják rekeszteni a balkáni útvonalat. Orbán Viktor azt mondja, nincs más választásuk. Úgy gondolja, a V4-ek a magasabb európai érdekeket, mármint a közös biztonságot szolgálják, amikor segítenek lezárni a balkáni államoknak a határaikat. A négyek ügyében az ősszel még az is szóba került, hogy csökkentsék számukra az uniós támogatásokat, amiért visszautasították a menekültek befogadását.

Napjainkban viszont egyre több a hívük. A német külügyminiszter ezzel szemben úgy látja, hogy igen veszélyes lezárni a határokat. Nem sok idő maradt az európai megoldásra, az uniós vezetők csütörtöktől tesznek rá egy újabb kísérletet.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung írja: a luxemburgi külügyminiszter óvja a visegrádi államokat attól, hogy elforduljanak Európától. Asselborn szerint a négyeknek nem szabad létrehozniuk a szakadárok szövetségét. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok és a többiek nagyon sok szolidaritást kaptak a múltban, és ha bezárkóznak a menekültválságban, akkor nagyon gyorsan kialakulhat a vita, hogy viszonozniuk kellene ezt a szolidaritást.

Márpedig ez végzetes lehet, tette hozzá a luxemburgi diplomácia vezetője. Úgy fogalmazott: nem szabad játszani azzal, ami összetartja Európát. A lap megjegyzi, hogy már jó ideje felvetődött, hogy az uniós támogatás megvonásával kellene megfenyegetni a V4-eket, ha továbbra is vonakodnak támogatni a német vonalat a menekültek kapcsán. Berlin a legnagyobb befizető, a lengyelek és a magyarok ugyanakkor a legnagyobb haszonélvező közé tartoznak.

A Süddeutsche Zeitung szerint 25 éve Európába igyekeztek a visegrádi államok, napjainkban viszont vezetőik abban látják legfőbb feladatukat, hogy országukat megvédjék a túl sok Európától, már ami az errefelé özönlő menekülteket illeti. Orbán azzal büszkélkedett, hogy a magyarok szállítják a szögesdrótot a két macedón kerítéshez. Ám minden akadály és ellenőrzés ellenére nem csillapodik az áradat.

Az UNHCR azt jelentette, hogy csak az idén több mint 80 ezer ember érkezett Macedóniába. Nem hivatalosan valószínűleg még többen. Közben a visegrádiak a brüsszeli külügyminiszteri találkozón igyekeztek mindenkit megnyugtatni. A szlovák diplomácia vezetője arról beszélt, hogy soha nem akarták elszigetelni Görögországot.  

Ausztriában jelenleg 71 ezer magyar dolgozik, és ezzel ők alkotják a legnagyobb csoportot a vendégmunkásokon belül, akiknek az összlétszáma 233 ezer – adja tudtul a Der Standard. Az idegenek többnyire a vendéglátásban, építőiparban, valamint az egészségügyben találtak maguknak állást. Számuk 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett.

A gazdasági nehézségek azonban őket is érintik, a kelet-európaiak közül jelenleg 30 ezren állástalanok, főként a legképzetlenebbek. Ugyanakkor külön kategóriát alkot az a 90 ezer ember, akit cége konkrét munkára küldött Ausztriába a földrész keleti feléből. Ám a munkáltatók gyakran trükköznek ezekkel a dolgozókkal, ezért az osztrák kormány most meg akarja szigorítani alkalmazásuk feltételeit.

Nem gyengül a tanárok dühe Orbánnal szemben – írja a vezető francia lap, a Le Monde a szombati tüntetésről. A kérdés az, hogy képesek-e meghátrálásra kényszeríteni a miniszterelnököt, ahogyan az internetadó esetében történt. Ez volt az egyik legfontosabb megmozdulás, amióta a Fidesz hatalomra került.

A részvevők elítélték, hogy a hatalom ellenőrzése alá vonta az oktatást. Azt gyanítják, hogy a kormány apránként egyházi kézbe akarja adni az állami iskolákat. Orbán lépéseket tett a felháborodás enyhítésére, de a válság mélyreható és a jelek szerint a politikus nem látta előre.

A tudósító megszólaltat olyan Fidesz-híveket, akik szintén lázadoznak. Egyikük azt mondja, hogy a párt kétszer is kétharmaddal győzött, az fokozta az arroganciáját. De már a saját táborában is bírálják. Az egykori fiatal demokraták biztosan vezetnek ugyan a közvélemény kutatásokban, de utolérte őket bizonyos társadalmi válság.

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)