Brüsszel az eltelt napokban több szinten is tárgyalt Budapesttel és Varsóval és arra a következtetésre jutott, hogy mind Orbán, mind Szydlo óvakodik mindenféle megosztó törekvéstől. Már csak azért is, mert nem érdeke, hogy a piacok rávessék magukat a két gazdaságra és az egekig hajtsák fel a kamatokat.

Ráadásul a magyar miniszterelnöknek meg kell küzdenie a nyakán lihegő szélsőséges Jobbikkal, amely azonnal kilépne az EU-ból. Így azután a politikus a héten az egyik brit lapban a bennmaradás mellett korteskedett.  

A brit népszavazás kimenetelétől függetlenül az euro-szkepticizmus nem fog eltűnni a színről, nem mellesleg ez volt a referendum legfőbb oka – hangsúlyozza az Eurasia Csoport nevű amerikai kutató intézet vezetője a Time-ban. Sőt, Bremmer szerint helyesebb volna az euro-ellenségesség kifejezés, ami tetten érhető az egész földrészen. Magyarországról szólva az elemzés azt állapítja meg, hogy a Jobbik már a Fideszt veszélyeztette, hiszen 10 éve még csupán 2%-ot kapott, most viszont már 21%-nál jár. Hogy Orbán megépítette a szír menekültek távoltartására szolgáló kerítést, azzal a nacionalista kártyát játszotta ki. A határzár eredményeként az érkező migránsok száma napi 4 ezerről két hónap alatt 100 alá esett vissza. A szakember azt jósolja, hogy a düh megmarad az EU-val szemben és egyre több helyen követelnek majd a brithez hasonló népszavazást.

Horvátország nehezen engedheti meg magának a politikai káoszt, amely a kormány bukásával és a parlament önfeloszlatásával következett be. A The New York Times szerkesztőségi cikke rámutat, hogy a gazdaság gyenge, a munkanélküliség 17% körül jár és az államadósság megközelíti a GDP 90%-át. Az uniós tagság 3 éve nem igazolta a gazdasági várakozások. A válság csak tetézi az EU bajait, ideértve a harcias, tekintélyelvű magyar és lengyel kormányt. Ha szeptemberben a választásokon nem sikerül stabil vezetést hatalomra juttatni, amely képes megoldani a gazdasági gondokat és visszarántani a riasztóan jobbra tolódott nemzetet, akkor a horvátok bizonytalan, sötétebb jövő elé néznek, ami érinti majd az összeurópai kilátásokat is.

Az Emberi Jogok Bírósága elítélte Baka András menesztését, ám a döntés újraéleszti Közép- és Kelet-Európában a jogállam miatt érzett aggodalmakat, főleg Lengyelországban, ahol a Jog és Igazságosság magyar módra látványos személycseréket hajt végre az igazságszolgáltatásban és a közmédiában – olvasható a Financial Times-ban.

Kádár András a Helsinki Bizottságtól, amely a Baka-ügyben az egyik panaszos volt Strasbourgban, azt mondja, a végzés rávilágít, milyen nehéz Európa részéről reagálni a demokratikus intézményeket fenyegető illiberális veszélyekre. Mert az egykori főbíró kap ugyan 100 ezer eurót, ám az Európai Bíróság nem utasíthatja Magyarországot a jogi reformok érvénytelenítésére. A testület csak egyéni jogsérelmekkel foglalkozhat, nem létezik olyan jogi mechanizmus, amelynek segítségével rá lehetne venni egy politikai erőt, hogy a törvényhozási többség birtokában ne iktassa ki a fékeket és ellensúlyokat. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője pedig úgy véli, hogy Baka András esete éppen azt támasztja alá, mennyire meggyengült a demokratikus biztosítékok rendszere. Még fontos posztok gazdáit is simán eltávolították, ha kellett, törvénymódosítás segítéségével. Az EU okult a magyar tapasztalatokból és tavasszal eljárást indított Lengyelország ellen a jogállamiság veszélyeztetése miatt.

A Süddeutsche Zeitung „Orbán vonata a semmibe” címmel arról ír, hogy a keskeny nyomtávú felcsúti vasút magyar bohózatból európai ügy lehet, mert korrupció gyanúja lengi körül a kormányfő turisztikai látványosságnak szánt tervét. Az egyik végállomás a politikus nem egészen kétezer lakosú szülőfalujában van, a kb. 6 km-es úton azonban erdőkön és mezőkön kívül nem sokat látni. Ezzel együtt kiemelt jelentőségűnek minősítették a beruházást, amelyhez kétmillió euró uniós támogatást vettek igénybe és ehhez a hatalom hozzácsapott még félmilliót. A vasutacskáról, akárcsak a falu képtelenül nagy stadionjáról az a hír járja, hogy egyik sem más, mint a miniszterelnök nagyzolásának megvalósulása. Aki a finanszírozáshoz szívesen igénybe veszi annak a Brüsszelnek a segítségét, amelyet különben előszeretettel ócsárol. A vasút kapcsán sokan megkérdezik, minek kellett ennyi közpénzt beleölni, amikor közben pusztul az egészségügy és az oktatás? Az ügy jól mutatja, hogy miként bánik Orbán a más pénzével: nem a a polgárok fontosan számára, hanem a saját kisded játékai.