(Forrás: AP/Euronews) Miközben nézők milliói figyelnek Magyarországra, amely egy hatalmas nemzetközi sporteseménynek, az atlétikai vb-nek ad otthont, nacionalista miniszterelnöke Törökország, Szerbia, Katar és számos közép-ázsiai ország vezetőjét fogadja, ami az ország keleti befolyási övezet felé való sodródásának jele. Meghívót kaptak az ország „barátai”, ám az Európai Unió és a NATO vezetői hiányoznak az esemény vendéglistájáról. (A nyitó képen: Orbán és Erdogan.)

Orbán Viktor miniszterelnök, az „illiberális demokrácia” önjelölt híve, akit a nyugati partnerekkel szembeni gyakran irigykedő magatartás jellemez, számos kétoldalú találkozót tervez.
Az atlétikai esemény lesz a háttere a katari emírrel, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán elnökével, valamint a balkáni országok, Szerbia és Bosznia vezetőivel folytatandó megbeszéléseknek.

Az állami rádiónak adott pénteki interjújában Orbán Viktor Magyarország „politikai barátainak” nevezte a meghívottakat – akik közül viszont sokan felelősek országukban a demokrácia hanyatlásáért. Orbán elmondta, hogy a világbajnokság fórumot ad majd a kétoldalú találkozókhoz, valamint a világ minden tájáról, köztük Kínából érkező üzletemberekkel folytatandó megbeszélésekhez.
„Ha van egy nagy világesemény, akkor az adott ország meghívja a barátait” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ilyen események „diplomáciai találkozók többé-kevésbé burkolt sorozata”.A névsor, amiben nem szerepelnek Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseinek vezetői, tükrözi Orbán Viktor törekvését a balkáni és ázsiai autokráciákkal való diplomáciai és politikai együttműködés erősítésére.
A 2010 óta hatalmon lévő Orbán a „keleti nyitás” diplomáciai stratégiáját valósította meg, ami nagymértékben támaszkodik az olyan országokkal való partnerségekre és kereskedelmi megállapodásokra, mint Oroszország és Kína.
Közép- és kelet-európai szomszédai közül egyedülálló módon Magyarország az ukrajnai invázió óta szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával, növeli az orosz gáz- és olajszállítmányokat, és nem hajlandó fegyverekkel támogatni Ukrajnát, illetve nem engedi, hogy fegyvereket szállítsanak át a közös határon.
Ez az álláspont – valamint a jogállamisággal való állítólagos visszaélések és a demokrácia visszalépésének évei – nagymértékben elszigetelte Magyarországot európai és amerikai partnerei körében, ami több milliárdnyi európai uniós forrás befagyasztását és washingtoni szankciókat eredményezett.
Az EU-n és a NATO-n kívüli országokkal való partnerségek ezért nagyobb hangsúlyt kaptak.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a legutóbbi sajtótájékoztatóján elmondta: Orbán Viktor legtöbb találkozójának témája a Magyarországnak Katarból, Azerbajdzsánból és több közép-ázsiai országból történő földgázszállítás lesz.
Orbán Viktor legfontosabb találkozója azonban Recep Tayyip Erdogan török elnökkel lesz, akivel a biztonsági, védelmi és gazdasági együttműködésről fog tárgyalni – olvasható a hivatalos közleményben.
Törökország és Magyarország az a két NATO-tag, amelyik még nem ratifikálta Svédország csatlakozási kérelmét a katonai szövetséghez, és ez a több, mint egyéves késedelem sok NATO-szövetségest frusztrált. A magyar kormány közölte, hogy a szeptember végére tervezett következő parlamenti ülésszakon újra tárgyalni fogja a kérdést.
Orbán találkozni fog Milorad Dodikkal, a Bosznia-Hercegovinán belüli szerb egység, a Republika Srpska oroszbarát vezetőjével is.
Dodikot, aki a boszniai szerb területek Bosznia többi részétől való elválasztását és a szomszédos Szerbiával való egyesítését szorgalmazza, az Egyesült Államok tavaly szankciókkal sújtotta a régió destabilizálásával fenyegető „korrupt tevékenységek” miatt. Júliusban négy másik boszniai szerb vezetőt is szankciókkal sújtottak.

Szijjártó pénteken elítélte a szankciókat, és „nagyon komoly nyugati erőfeszítéseknek nevezte azokat, amelyek a boszniai szerb közösség demokratikusan megválasztott vezetőinek negligálására irányulnak”.