A földet a hatalom oligarcháknak és üzletembereknek adta át, akik azután növényvédő szerrel szórták be a területet. A tönkretett agrárvállalkozás vezetője azt mondja: hatalmas a nyomás rajtuk a kormány részéről, félelemben élnek.

A budapesti középosztály számára Orbán legújabb botránya az internetadó. A keddi tüntetés 2010 óta a legnagyobb kihívás a politikus számára. Szél Bernadett szerint a kishantosi és a budapesti példa mutatja a miniszterelnök és a Fidesz végtelen cinizmusát. Kishantos illusztrálja, hogy a párt az állam. Orbán az idei mesterhármas után a jelek szerint az ország átalakítására kívánja felhasználni a 2018-ig terjedő időt. Az ellenzék részéről csak a Jobbik szervezett erő, ami arra utal, hogy az utcai tiltakozások nem igazán fenyegetőek a kormányfő számára.

Egy nyugati diplomata úgy véli: Orbán megoszt és uralkodik. Nagyon ügyes, van politikai víziója. A kulcsszó az ellenőrzés. Szelényi Zsuzsa úgy jellemzi a politikust, hogy nyughatatlan és harcias, akiben van hajlam a megalomániára. Mindig is romboló személyiség volt.

Az egyik megsemmisítendő célpont – úgy tűnik föl – a nyugati demokratikus modell. Sok budapesti bírálója szemében ez azt jelenti, hogy kiüresíti a demokráciát, megtartja a pluralizmus látszatát, de minden fontos hatalmi eszközt ő ellenőriz. Tordai Csaba alkotmányjogász úgy jellemzi az igazságszolgáltatás helyzetét, hogy a bírák nagy többsége nem egyszerűen lojális politikailag, hanem nagyon erősen kötődik a Fideszhez.

Orbán a közmédiát a kormány szócsövévé változtatta. Az adóellenőröket és a reklámadót a kritikus média megfélemlítésére, anyagi tönkretételére és meggyengítésére vetette be. Lecsapott a civil szervezetekre is, amelyekről egy magas rangú kormánytisztség-viselő úgy nyilatkozott, hogy munkatársai nappal civilek, éjjel politikai aktivisták. Továbbá újra államosítani akarja bankokat. A külföldiek által bérelt földeket visszaadatja a magyar tulajdonosoknak.

Kovács Zoltán szóvivő úgy magyarázza, hogy a miniszterelnök liberálisnak tart mindent, ami 2010 előtt volt. Radikális elképzeléseivel Orbán összeütközésbe került az EU-val, Moszkva-barát irányvonala pedig az eddigi legélesebb bírálatra késztette Washingtont egy uniós tagállam ellen.

A magyar kormány, amely hajlamos a paranoiára és rendszeresen felvet elméleteket az állítólagos magyarellenes külföldi összeesküvésekről, burkoltan azt állította, hogy az Egyesült Államokat megvesztegették.

Egy hivatalos valaki szó szerint azt mondta: „Tudjuk, mennyibe kerül, hogy Magyarország nevét együtt említsék Egyiptoméval. Tudjuk, ki finanszírozza. Többnyire nem könnyű az amerikaiakkal, egészen barátságtalan”.

A lap az Ökotárs elleni vizsgálat eredménye kapcsán idézi az Indexet, amely szerint az ilyesmit kirakatpernek neveznek a történelemkönyvek. Norvégia tombol, Brüsszel fellépését követeli. Az új politikai rendszer megteremtésének vágyától vezérelve Orbán a jelek szerint nulla összegű játszmának tekinti a politikát, ahol a győztes mindent visz a jó és a gonosz harcában. Erdoganhoz hasonlóan úgy hiszi, hogy a demokrácia a szavazófülkékben ér véget.

A civil társadalom elleni támadásról készült részletes elemzésében a Soros Alapítvány brüsszeli EU-igazgatónője arra a következtetésre jutott, hogy Orbán visszacsinálja a rendszerváltás óta elért demokratikus vívmányokat. Az ország gyorsan elveszti a jogállam, a demokrácia meghatározó jellemzőit.

Ám a politikus nem mindenható, amint azt az internet adó elleni tüntetések mutatják. Már nem élvezi a szavazók többségének támogatását. Szelényi Zsuzsa úgy világítja meg a helyzetet, hogy Magyarország még nem illiberális demokrácia, de veszélyben van.


„Orbán Viktátor szelet vet” című elemzésében a müncheni Süddeutsche Zeitung úgy értékeli, hogy az internetadó elleni nagyszabású megmozdulások meglepték a kormányt. A demonstrációkban állítólag még a Fidesz és a Jobbik hívei közül is sokan ott voltak, mivel a hatalom meg akarja drágítani a világháló használatát, ahelyett, hogy olcsóbbá tenné, ahogy az a világban jelenleg szokás.

A spontán demonstrációk hatására a tervet gyorsan átdolgozták, ám a bírálók szerint az új tarifa megint egy kísérlet, hogy belenyúljanak a szegény emberek zsebébe. Azonkívül itt a korszerűség, a nemzetközi versenyképesség és a szólásszabadság a tét. A szokatlanul erős visszhang láttán az adóellenes mozgalom bátorságra kapott, a hatalom viszont makacsnak mutatkozik, ezért nem valószínű, hogy a törvény megszavazásáig nyugalom állna be. Az adó hivatalos indoklásával nem nyugtatja meg az általa felkorbácsolt kedélyeket.
Az alaptörvény átírása és az állam átépítése után Orbán még inkább megingatja a magyar demokrácia alapjait. A Fidesz ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a médiát, a nagyvállalatokat, és a településeket. A miniszterelnök belekalkulálta a vitát az EU-val, most viszont az USA is dühös. Nagy Navarro Balázs óv attól, hogy a tüntetésekben bárki magyar Majdant lásson. A legtöbben azért mentek az utcára, mert nem akarják megfizetni az adót. Az újságíró úgy látja: sokan először voltak demonstráción, de tetszett neki és ez veszély Orbán számára.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!