A búcsúztatáson a hozzátartozók és barátok mellett részt vett Áder János államfő,Sólyom László és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a jelenlegi és a Horn-kormány több tagja, Erdő Péter bíboros, Szili Katalin volt házelnök. A temetésen megjelentek és virágot helyeztek el az MSZP, a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői, a Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció politikusai, valamint a diplomáciai testület tagjai.
A katonai tiszteletadás mellett tartott búcsúztatás után az MSZP országos és helyi politikusai, majd a kordonok megnyitása után a szimpatizánsok rótták le kegyeletüket, és helyezték el a megemlékezés virágait.
A temetésen ezrek – Török Zsolt MSZP-szóvivő becslése szerint mintegy 4–5 ezren – vettek részt a sír körüli kordonok mögött. A tömegben állók többsége vörös szegfűvel érkezett, amit a Himnusz és Szózat elhangzásakor a magasba tartottak.
A temetés kezdetén felidézték Horn Gyula politikai pályafutását, majd Katona Béla volt házelnök, Martin Schulz (tessék kattintani!), az Európai Parlament elnöke és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter búcsúztatta a volt magyar kormányfőt, ezt követően az egykori miniszterelnökök és a jelenlegi kormányfő hajtottak fejet.
Horn Gyula Magyarország és Európa sorsát is alakította
Horn Gyula élete maga volt a 20. századi magyar történelem, annak ellentmondásaival együtt, de amikor lehetősége volt, Magyarország és Európa sorsának alakítójává vált – mondta Katona Béla, az Országgyűlés korábbi elnöke a néhai miniszterelnök búcsúztatásán hétfőn a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
A Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere úgy fogalmazott: Horn Gyula miniszterelnökként, államférfiként is megmaradt kisembernek. Nem volt tökéletes, hozott rossz döntéseket, ám jó döntéseinek száma meghaladta a rosszakét, sikeres ember volt, kiemelkedő államférfi, aki kivívta az emberek elismerését, politikai ellenfelei tiszteletét – mondta Katona Béla.
A volt házelnök felidézte Horn Gyula életútját: a gyermekkori nélkülözést, illetve azt, hogy számára a kommunisták hatalomra jutása adta meg a felemelkedés lehetőségét. De neki is meg kellett tanulnia, hogy a szocializmus sem véd meg az üldözéstől, az igazságtalanságtól, a szegénységtől – folytatta.
Az 1956-i forradalom forgatagában rossz döntést hozott, ám nem ő volt az egyedüli –mondta Katona Béla.
Horn Gyula önállóan gondolkodó ember volt, így jutott el a felismerésig, hogy Magyarország jövője Európában van. Szerepe volt Magyarország külkapcsolatainak helyreállításában, a vasfüggöny lebontásában, Németország újraegyesítésében, értette a változásokat, mindenkit megelőzve beszélt az európai uniós és a NATO-tagság szükségességéről – emlékezett.
Katona Béla azt mondta: Horn Gyula a diplomácia világában szokatlanul őszinte, a mellébeszélést elutasító politikus volt, Európa nagy reformereinek egyike. Nélküle a rendszerváltás folyamata nehezebb és lassabb lett volna.
1990-ben a szocialista párt vezetője lett, négy évvel később „fényes győzelmet” aratott. A baloldali politika céljának azt tartotta, hogy a kisemberek jobban, nagyobb biztonságban éljenek – mondta a volt házelnök.
Véleménye szerint Horn Gyula akkor is bizonyította, hogy államférfi, amikor kormánya az ő plebejus gondolkodásával ellentétes, az életszínvonalat átmenetileg csökkentő stabilizációs csomagot fogadott el. Ő volt az egyetlen olyan kormányfő a rendszerváltás után, aki jobb állapotban adta át az országot, mint amilyenben átvette – jelentette ki a korábbi szocialista házelnök, hozzátéve: eközben nem gyűjtött milliárdokat, nem voltak földbirtokai, gyárai.
Szólt arról is, hogy az egykori kormányfő számos külföldi elismerést kapott, elmaradt azonban a hazai kitüntetése. Ezt „a bánáti bazsarózsák nagy barátja, Horger Antal úr megakadályozta” – jelentette ki Katona Béla arra utalva, hogySólyom Lászlóakkori államfő 2007-ben megtagadta Horn Gyula kitüntetését. A politikus ezt igazságtalannak minősítette.
„Horn Gyula politikai pályája során többször tévedett. De aki időben felismeri az országa előtt álló lehetőséget és meg tudja határozni az abból adódó feladatokat, okos politikus. Aki hajlandó részt venni azok végrehajtásban, az hasznos politikus. Aki pedig eredményesen megvalósítja mindezt, államférfi. Horn Gyula államférfi volt” – zárta szavait Katona Béla.
Orbán Viktor főhajtása alatt a tömeg egy része pfujolással fejezte ki nemtetszését. A temetés után egy órával is még sokan várakoztak a sír körül, hogy vörös szegfűket helyezzenek el ott, illetve a ravatalnál, Horn Gyula fényképe mellett.
Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt az MSZP alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig töltötte be a szocialista párt elnöki tisztségét. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. A politikust 2007 szeptemberétől ápolták a Honvédkórházban súlyos betegséggel.
Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság előtt.
Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el, a többi között a Kelet- és Nyugat-Európa közötti vasfüggöny lebontásában, valamint a német újraegyesítésben játszott szerepéért.