(helyben.hu) Az emberéletek elvesztésén és a fizikai infrastruktúra rombolásán túl az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai megrázóak lesznek. Magyarországon zuhannak a tőzsdeindexek és velük a forint, az olaj ára rég látott magasságban. Mindez az inflációt fogja tovább tolni felfelé, a hatósági áras lakossági energia pedig mind nagyobb veszteséget termel, végső soron a költségvetésnek.

Azonnali hatásokkal járt a hajnalban kitört orosz–ukrán háború. A világ tőzsdéin eladások vették át az uralmat, óriásiak a vállalati értékvesztések. Magyarországon az OTP minden idők egyik legnagyobb veszteségét szenvedte el pár óra alatt. A forint árfolyama is történelmi mélységekbe süllyedt, délután az eurót már 370-ért adták. Az olaj és a gáz nemzetközi jegyzésára is csak a régebbi gazdasági válságokban tapasztalt szintek felé tart. Ennek következtében az élet majdnem minden területén további áremelkedések jönnek az eddigiekhez; a már amúgy is drámai (hivatalosan) 8,5 százalékos inflációt fogja tovább emelni.

Magyarországon a lakossági energiaárakat a hatóság évekkel ezelőtt befagyasztotta ugyan, de ez irdatlan összegekbe kerül: a gáz- és áramkereskedők, elsősorban az állami MVM sok százezer milliós veszteségre számíthatnak az idén. A veszteséget pedig végső soron a magyarországi lakosok fogják megfizetni.

Az EU által Oroszországgal szemben meghirdetett átfogó és súlyos büntetések várhatóan nagyon komoly sérüléseket okoznak majd a nemzetközi gazdaságban. Minden nyersanyag tovább drágul, ami pillanatok alatt eléri Magyarországot is. Súlyos károk érhetik az oroszországi érdekeltséget fenntartó magyar cégeket is, így a Richtert és az az OTP-t is.

Közben egyre több menekült érkezik az ukrán–magyar határra. A menedékkérők befogadása és védelme nemcsak nemzetközi kötelezettség, de alapvető emberiességi követelmény is. Ezzel együtt a menekültek ellátása akkor is sokba fog kerülni, ha egy részüket viszonylag hamar képes felszívni a magyar munkaerőpiac – például az amúgy is munkaerőhiánnyal küszködő építőipar.

Hivatalos tájékoztatás jóformán semmi arról, hogy miként próbálja kezelni ezt a helyzetet a kormány. Például: mennyire vonja be a menekültek ellátásába a karitatív szervezeteket, a Vöröskeresztet, a Máltai Szeretetszolgálatot, az Ökumenikus Segélyszervezetet.