Az orrszarvúak védelme Magyarországon is kiemelten fontos. Egyrészt, mert az orrszarv iránti feketepiaci kereslet nyomán hazai közgyűjteményekből épp a minap loptak el preparált orrszarvú szarvakat, másrészt a Fővárosi Állat- és Növénykert a múlt években világraszóló eredményeket ért el az orrszarvúak mesterséges termékenyítésre alapozott szaporításában.
Szeptember 22-én Maliban és Bulgáriában a függetlenség napját, az USA-ban az üzletasszonyok napját ünneplik, a természetvédelemben azonban ez a nap az orrszarvúak világnapja. A kezdeményezést tavaly hirdették meg azzal a céllal, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre. A különféle vadvédelmi szervezetek és alapítványok mellett e napon a világ több száz állatkertje is igyekszik hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében.
Napjainkban öt faj képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.
A veszélyeztetettség több okra vezethető vissza. Mint csaknem minden ritkuló fajnál, itt is szerepet játszik a természetes élőhelyek pusztulása, az élettér szűkülése és felszakadozása. Ugyanakkor legalább ekkora probléma az orrvadászat, amelynek fő oka az orrszarv iránt megnyilvánuló óriási feketepiaci kereslet. A porított orrszarvnak ugyanis a hagyományos távol-keleti gyógyászat évszázadok óta számos jótékony hatást tulajdonít, a láz csillapításától kezdve a rákos betegségek gyógyításán át a nemi vágy és aktivitás fokozásáig. A gyógyhatást egyébként a modern orvostudomány egyáltalán nem igazolta, ám az ezzel kapcsolatos hagyományok a Távol-Keleten még ma is igen erősek. Emellett az arab világban – különösen Jemenben – a férfiasság szimbólumának számító, dzsambia nevű hagyományos tőrök markolatát is orrszarvból készítik. A kereslet miatt az orrszarv ára igen magas a feketepiacon: egy kilogrammnyi nagyjából 30 000 amerikai dollárért, azaz csaknem 6,4 millió forintért találna gazdára.
Bár az orrszarvúak élőhelyükön mindenütt természetvédelmi oltalom alatt állnak, sőt, számos helyen az őket védő törvények is igen szigorúak (a Zimbabwei Köztársaságban épp nemrég ítéltek egy orvvadászt 17 évi börtönbüntetésre), a busás haszon reményében az orvvadászok még ma is igen sok állatot lőnek ki. A múlt három évben egyedül Afrikában nyolcszáz állat esett áldozatul a vadorzóknak. Mi több, mostanában a világ több közgyűjteményéből is loptak el orrszarvakat preparált, múzeumi orrszarvúakról. Ilyen esetre Magyarországon is volt példa: a balatonedericsi Afrika Múzeumban, illetve a Magyar Természettudományi Múzeumban is.
A világ állatkertjeiben jelenleg három orrszarvú fajból tartanak nagyobb állományokat. Szélesszájúból 524, keskenyszájúból 166, indiai orrszarvúból pedig 169 egyed él a világ állatkertjeiben. Szumátrai orrszarvúból csak egy-két példány él fogságban, jávai orrszarvút pedig egyáltalán nem tartanak állatkertekben. Az állatkerti állományokat szinte mindenütt összehangoltan, tenyészprogramok keretében szaporítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fenyegetett fajok fenntartásához. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) a szélesszájú, a keskenyszájú és az indiai orrszarvúak esetében is tenyészprogramot működtet. Emellett a 2005/2006-ban az egész kontinensre kiterjedő orrszarvúkampányt is szervezett: a szabad természetben zajló orrszarvúvédelmi programok támogatására is gyűjtöttek adományokat. Az európai állatkertek látogatói akkor mindösszesen 660 ezer euróval (mai árfolyamon mintegy 192 millió forint) járultak hozzá a kampány céljaihoz, amelyből 22 terepi vadvédelmi program támogatására futotta, Kenyától Tanzánián, Zambián és Zimbabwén át Nepálig, Malajziáig és Indonéziáig.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg három orrszarvú él. A Lulu nevű nőstény 1983-ban érkezett Budapestre Dél-Afrikából, jelenleg kb. 31 éves. A hím, Zafriel januárban volt 20 éves, és tavaly novemberben érkezett Izraelből. A harmadik állat Layla, fiatal nőstény, Lulu 2007. január 23-án született lánya. A múlt években egyébként két orrszarvú borjú is született Budapesten. Laylán kívül Lisimba (*2008), ő már Athénban él.
Layla és Lisimba világra jövetele annak idején óriási szenzáció volt, hiszen ez volt az első és a második alkalom az egész világon, amikor mesterséges termékenyítés nyomán egészséges orrszarvú jött világra (hasonló eseményre azóta két alkalommal, Colchesterben és Madridban került sor 2009-ben). A német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán megvalósult mesterséges termékenyítési program tudományos szenzáció: az eljárás kidolgozásával újabb eszköz került a természetvédelem fegyvertárába az orrszarvúak megmentésére.
