…Továbbá: a menekültek ellenőrzés nélkül kelnek át a határon, nem tudható, kik ők és mit akarnak. Nem világos, hogy közülük hányan álcázott terroristák. Bizonyítékként az oldal a többi közt egy 2006-i (!) blogbejegyzést idéz, amely szerint Franciaországban 751 ilyen övezet létezik.

A héten megnyílt kemény magyar weboldal rendeltetése az, hogy feltornássza az ellenállást a migránsok betelepítésével szemben – tudósít a Yahoo/AFP. Amikor a tudósító megkérdezte Kovács Zoltánt, honnan szerezték az adatokat, a szóvivő úgy válaszolt, hogy a hivatkozások szabadon hozzáférhetőek a világhálón, többet azonban nem árult el. Az unióban mostanáig mindössze 1100 menekültet osztottak szét a tervezett 160 ezerből, Magyarország azonban nem fogadott be egyetlen egyet sem. Ha az ősszel esedékes népszavazás elutasítja a kvótákat, az újabb csapás lesz az amúgy is hányatott sorsú program számára.

A jobboldali magyar kormány elutasítási hadjáratot indított az uniós menekültkvóták ellen és ehhez kétes jelképeket vesz igénybe – adja tudtul a Die Welt. A néhány nap óta működő internetoldalon pl. arra figyelmeztet, hogy Európában állítólag bevándorlók által lakott 900 olyan övezet van, amelyet Berlinben, Párizsban, Londonban és Stockholmban alig tudnak ellenőrizni a hatóságok. Csak éppen az nem derül ki Kovács Zoltán szóvivő nyilatkozatából, hogy ezekben a városokban hol volnának a kérdéses kerületek.

A magyar alkotmánybíróság meghiúsította a kormány tervét, hogy a jegybank eltitkolhassa vitatott tevékenységét – tudósít a Neue Zürcher Zeitung. Az átláthatósággal gyakorta vannak gondok Magyarországon. Az MNB a múlt időszakban jó pár, váratlan lépéssel hívta fel magára a figyelmet. Műtárgyakat, drága ingatlanokat vett, többséget szerzett a budapesti tőzsdén. Majd két éve több mint 200 milliárd forintot ruházott át a képzéssel foglalkozó alapítványaira, ez több, mint amennyit az egész felsőoktatás kap egy évben.

Egyre másra vetődik föl a gyanú, hogy a Fidesz csupán a saját köreinek kíván kedvezni bizonyos húzásokkal. Az alkotmánybíróság döntése után egy magas rangú kormányzati képviselő máris jelezte, hogy megpróbálják mégiscsak keresztülvinni a most elkaszált törvényt. Az eset bizonyítja, hogy a hatalomnak sorra gondot okoz az átláthatóság. Lásd, hogy most már nem kell kikérnie a parlament jóváhagyását a pótlólagos költségvetési kiadásokhoz. A gazdaságpolitikában azonban mindent egybevéve nem nyomul annyira, mint korábban. Az új törvények mindazonáltal felvetik, hogy valóban jobb belátásra tért-e. Úgy tűnik föl, mindig kitelik tőle egy-egy meglepetés. A magyar politika alighanem továbbra is kiszámíthatatlan.

Az osztrák konzervatívok elnökjelöltje azt mondja, hogy amikor annak idején megismerkedtek Orbán Viktorral, akkor a magyar politikus a Fidesz élén a diktatúra ellen lépett fel, ám mára már nagyon eltávolodtak egymástól – írja a Die Presse. Mások lettek az idők, mások az erkölcsök. Andreas Khol olyasvalakinek tartja a kormányfőt, akihez nem szabad igazodni. Azt mondja, egyenesen meghökkent, amikor tapasztalta, miként bántak Magyarországon az osztrák földtulajdonosokkal, illetve különadókat vetettek ki az osztrák kereskedelmi láncokra. Ez a fajta eljárásmód nem fér össze az ő kereszténydemokrata felfogásával. Ami a jövőt illeti, az ÖVP képviselője azt közölte, hogy ha három hét múlva megválasztják, akkor erősíteni szeretné Ausztria befolyását a Visegrádi Csoportban, illetve a Duna-medencében.