A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygórendszereket tanulmányozó kutatókat. Az első évben a megfigyelés csak az égbolt egy kis részét érintette, az ottani számok alapján készültek a becslések – mondta a Die Welt beszámolója szerint William Borucki szombaton Washingtonban. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden második Nap körül bolygók keringenek, és minden 200-ik csillag körül a bolygók olyan zónában helyezkednek el, ami lehetővé tenné az élet kialakulását. Régóta feltételezik, hogy a Tejúton legalább 100 milliárd Nap létezik. A Kepler olyan űrtávcső, amelynek főcélja, hogy bolygókat keressen. Eddig 1235 lehetséges bolygót fedezett fel; 54 található olyan zónában, ahol az élet lehetséges.
Borucki szerint a kérdés az, hogy ha ennyi bolygón lehet élet, akkor az értelmes lények miért nem látogatnak meg bennünket?
A korábbi eredményekről nyilatkozott az mta.hu-nak az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Az a tény, hogy a felfedezett bolygók között nagy számban vannak olyanok, amelyek a lakhatósági zónában keringenek, teljesen új kutatási területet nyit meg a távoli naprendszerek tanulmányozásában – értékelte a hírt Kiss László. Az MTA elnöke által elindított Lendület Fiatal Kutatói Program 2009-i nyertese hangsúlyozta: a más csillagok körül keringő bolygók, az exobolygók közül ilyeneket eddig nem ismert a tudomány. Kiss László a Kepler űrtávcső jelenlegi felfedezéseinek jelentőségéről szólva utalt arra, hogy számos csillagász az első exobolygó 1995-i felfedezésének jelentőségéhez hasonlítja a mostani eredményeket.
A csillagász szerint a NASA által nyilvánosságra hozott adatok alapján összesen 1235 exobolygó-jelöltről tudnak a szakemberek. Ezzel az űrtávcső egy csapásra megduplázta a máig felfedezett exobolygók számát, valamint igen fontos statisztikai mintát szolgáltatott a bolygórendszerek kialakulását és fejlődését tanulmányozó kutatóknak. – A Kepler 68 Föld méretű bolygójelöltet talált, 54 bolygó pedig a központi csillag lakhatósági zónájában kering, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén – tette hozzá Kiss László.
A kutató elmondta: a felfedezett bolygók kivétel nélkül rövid keringési periódusúak. Központi csillagaik ugyanis hűvösebbek Napunknál, ezért a lakhatósági zóna közelebb van a csillaghoz, mint a mi naprendszerünk esetében. – Így ezek a bolygók gyorsabban megkerülik a csillagukat, mint a mi Földünk a Napot, vagyis sokkal rövidebb ott egy év, mint a Földön – magyarázta Kiss László. A csillagász elmondta: a Kepler adataiból kimutatható, hogy minél kisebb egy bolygó annál több van belőle. – Eddig is sejtettük, de most már tudjuk, hogy a kisméretű bolygók gyakoribbak a világegyetemben, mint az óriásbolygók. Ebből az következik, hogy az univerzum tele lehet földméretű bolygókkal – mutatott rá az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, hozzátéve: akár minden negyedik, ötödik Nap-típusú csillagnak lehet a Földhöz hasonló bolygója, az azonban, hogy ezeken a csillagászok az esetleges életre utaló jeleket mutassanak ki, túlmutat a jelenlegi legfejlettebb műszerek képességein is.
Az exobolygó-kutatás jövőjéről szólva a csillagász kiemelte az Európai Űrkutatási Hivatal projektjét. Az évtized vége felé induló PLATO űrtávcső-programban, amelyben a tervek szerint az MTA Csillagászati Kutatóintézete konzorciális partner lenne, a kutatók a közeli, fényes csillagokat vizsgálnák. – A PLATO hatalmas látómezejével néhány év alatt körülbelül a teljes égbolt felét lefényképezi majd, fényes csillagok körüli Föld méretű bolygókat keresve – mondta Kiss László, aki szerint az űrtávcső által talált bolygójelöltek megerősítésére már a jelenleg meglévő 8–10 méteres földi távcsövek is elegendőek lesznek.
A csillagász az exobolygó-kutatás eredményeit értékelve kiemelte: a múlt 15 év megmutatta, hogy mennyire változatosak a távoli bolygórendszerek. A kutató példaként említette a Kepler által felfedezett hat bolygóból álló rendszert, amelyben mind a hat égitest a Napunkhoz legközelebbi bolygó, azaz a Merkúr pályáján belül keringene, ha a mi naprendszerünkben lennének. – Senki sem gondolta eddig, hogy egy ennyire bonyolult és kompakt bolygórendszer egyáltalán létrejöhet – mondta Kiss László, aki szerint ezt a változatosságot a bolygó keletkezési elméleteket megfogalmazó szakembereknek is meg kell majd tudniuk magyarázni.
A Kepler legutóbbi felfedezései egy olyan változatos világra nyitották rá az ajtót, amely számos szempont átértékelésére készteti a bolygó rendszereket tanulmányozó kutatókat. – A Kepler-program utáni időszak egyik fontos feladata lesz a közeli és fényes csillagok lehetséges bolygórendszereinek feltérképezése, a Föld méretű bolygók kutatása. Az eddigi statisztikák alapján megalapozottan bizakodhatunk abban, hogy számos ilyen égitestet fogunk találni – mondta Kiss László.
