Óvoda és iskolafejlesztéseket állított le a kormány

(Kósa András / szabadeuropa.hu) Huszonnégy településen több mint kétszázhúsz tanterem, illetve óvodai csoportszoba, tanuszodák, tornatermek, amik gyerekek ezrei számára javították volna a tanulási lehetőségeket – rajta vannak a kormány által egyik pillanatról a másikra megszüntetett beruházások listáján. Megkérdeztük több érintett polgármester véleményét. (A nyitó képen: Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár iskolát ad át Kiskunhalason 2021. augusztus 31-én.)

Összesen 270 állami beruházást függesztett fel a kormány – derült ki még június elején, amikor Lázár János építési miniszter válaszolt Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére. Az „ideiglenesen” leállított építkezések, fejlesztések között a legtöbb egészségügyi és sportcélú, közlekedési, illetve oktatási volt.

A Szabad Európa utóbbiakat gyűjtötte ki táblázatba. Elhelyeztük egy térképen azokat a településeket, amik rosszul jártak a kormány intézkedése miatt. Ez alapján jól látszik, hogy az elvileg az oktatást kiemelt nemzeti ügyként kezelő kabinet gyakorlatilag a teljes budapesti agglomerációban lenullázta az óvoda- vagy iskolafejlesztéseket, -építéseket.

Nagy szükség lett volna rájuk

Holott ezeken a településeken régóta súlyos gond, hogy a Budapestről kiköltözők nagy száma miatt szerfölött zsúfoltak a nevelési-oktartási intézmények, gyakran lehetetlen, a 21. században elfogadhatatlan körülmények között tanulnak a gyerekek.

Más esetben hátrányos helyzetű településtől vettek el fejlesztést, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ózdi járásban található Arlón például biztosan nagyon sokat segített volna a helyi gyerekeknek az új tornaterem. Most ki tudja, mikor épül meg.

Ráadásul – mint körkérdésünkből kitűnik –, a kormány egyáltalán nem tárgyalt az ügyben az érintett önkormányzatokkal, amik így azt sem tudják természetesen, valaha megépülnek-e, és ha igen, mikor a most „B-listázott” óvodák, iskolák, tanuszodák.

Csömörön egy teljesen új, 16 osztályos iskolát vettek el az önkormányzattól. Holott „Csömörön a jelenlegi általános iskola telítettsége igen magas. A közel hétszáz iskolás gyerek úgy fér el, hogy két konténertantermünk van, ezenkívül az egybeépített sportcsarnokban is adunk egy tantermet oktatási célra” – válaszolta megkeresésünkre Fábri István.

Lázár János ceruzája vastagon fogott a megszorításoknál.

A Csömöri Civil Egyesület színeiben megválasztott polgármester emlékeztetett rá, hogy a hivatalos tankerületi-minisztériumi álláspont szerint a helyzet még ennél is rosszabb a településen, mert a fentieken felül hét tantermet szükségtanteremnek minősítenek. Közöttük három, kis alapterületű tanterem, illetve a külön, hatszáz méterre lévő épületben működő kisiskolai termek is vannak, amikben az első osztályosok tanulnak.

Szükségben

A polgármester megjegyezte ugyanakkor, hogy a település – a pedagógusok, a szülők, a gyerekek, az önkormányzat – nem tekintik szükségtanteremnek a négy kisiskolai termet, hanem „jó dolognak, hogy első évben kicsit védett helyen, külön tanulnak az óvodából érkező gyerekek”.

„Megjegyzem, hogy a gyereklétszám egykor tapasztalt folyamatos növekedése két-három éve megállt. A lényeg azonban, hogy az új iskola egyrészt minden tanteremgondot megoldott volna a nagyközségben, másrészt kistérségi vonzerő is lenne tervezett sport tagozatú jellege miatt. Vagyis a dolog kicsit összetettebb, mint ha azt mondanánk, hogy óriási veszteség az elmaradó beruházás, vagy azt, hogy nem is olyan fontos” – mondta Fábri István.

Az önkormányzat egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kapott sem a kormánytól, sem az egykori építtető-beruházó (azóta az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvasztott) Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-től (BMSK Zrt.) azzal kapcsolatban, hogy mikor várható a beruházás megvalósulása.

„Megduplázódott a lakosság”

Szadán is nagyon fog hiányozni a nyolctantermes iskola. Pintér Lajos polgármester szerint ugyanis „az utóbbi időben robbanásszerű növekedést mutat a településre költözők száma. A tavalyi népszámlálási adatokból kiderült, hogy húsz év alatt gyakorlatilag megduplázódott a lakosság: a 2001-i népszámláláskor még 3174, 2011-ben már 4721, 2022-ben pedig 6325 fő vallotta magát helyi lakosnak.”

A Változás Útján Egyesület színeiben megválasztott településvezető úgy látja, a népesség növekedése az önkormányzati infrastruktúra mellett kihat az intézményrendszerre is, amely „egyszerűen képtelen lépést tartani az idetelepülők igényeivel”.

„Az intézmények sok esetben eredeti kapacitásukat messze meghaladva üzemelnek, ami hosszú távon beláthatatlan problémákat eredményez. A település fejlesztése folyamatos, most már az intézményi túlterheltség kezelése az egyik legnagyobb feladatunk” – írta a Szabad Európának Pintér Lajos.

Nem véletlen, hogy a polgármester úgy jellemezte az új, nyolc tantermes tanintézmény építésének leállítását, hogy ez „Szada nagyközség számára hatalmas veszteség”. A település „nagyon várta az új iskola építésének elkezdését, Szada nagyközség önkormányzata pedig a maga részéről mindent megtett a beruházás zökkenőmentes elindítása érdekben”.

bölcsődefejlesztésekben sem teljesültek a kormány tervei.

Hiába a saját forrás

Az önkormányzat megkötötte a szerződést a beruházó BMSK Zrt.-vel, amely 2022 áprilisáig vállalta a kapcsolódó közművek fejlesztését, valamint több utca engedélyes megterveztetését az iskola megközelíthetősége végett. Szada a maga részéről így mintegy ötvenmillió forintos saját beruházással segítette az iskola építésének elkezdését.

A múlt év elején még úgy tűnt föl, megépülhet az szadai új általános iskola, miután sikeresen lezajlott a közbeszerzési eljárás a 3,7 milliárdos beruházásra. „Aztán néhány hónappal később mindez semmissé vált: a lebonyolítást felügyelő állami szervezet «a rezsicsökkentés megvédésével és a honvédelmi célok teljesítésével» indokolta a beruházás felfüggesztését. A tervezési és kivitelezési szerződést nem léptette hatályba, a címzett támogatás pedig maradt az állami költségvetésben” – fogalmazott Pintér Lajos.

A hitoktatást nem érintik a megszorítások, sőt megduplázták a támogatást.

Vécsey László, Szada országgyűlési képviselője egy évvel ezelőtt a helyi önkormányzati magazin szeptemberi számában próbálta menteni a helyzetet azzal, hogy a döntés csak ideiglenes, az építési tárca egyenként tekinti át a hasonló támogatással érintett terveket.

A polgármester szerint akkor bíztak is ebben, de május közepén megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben a leállított beruházásokról, köztük a szadai iskoláról. „Vécsey László az idén júliusban újbóli megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy ha a nemzetközi politika mellett a hazai jogi és pénzügyi környezet is kedvezően változik, 2024-ben vagy utána lehet új iskolaépület Szadán” – írta Pintér Lajos.

A jelenlegi diáklétszámot az önkormányzat csak kényszermegoldásokkal (a meglévő helyiségekből új tantermek kialakításával, falubeli egyházi helyiségek igénybevételével, konténer használatával) képes elhelyezni, ezenkívül szeptembertől a református egyház is ad egy termet a tanulóknak.

„A döntés ezután nem rajtunk múlik”

„A képzés szeptemberben, az új tanévben a Székely Bertalan Általános Iskolában 21 osztállyal kezdődik, amiből összesen hat számára folyik majd oktatás külső helyszínen, de már elfogyott az összes szóba jöhető alkalmas helyszín. Mindeközben egyre több (lesz) az óvodás, akikből aztán iskolások válnak, így várhatóan jövőre is három osztállyal indul az első évfolyam. Az önkormányzat a maga részéről minden feltételt teljesített az iskolaberuházás elindításához, ennél többet sem most, sem később nem tehet az ügyben, a döntés ezután nem rajtunk múlik” – közölte Pintér Lajos.

Pécel egy nyolccsoportos óvodától esett el Lázár János listájának köszönhetően, így az önkormányzat most kénytelen lesz konténerekkel megoldani a pótlást. Pedig a településen már 2014 óta csak ideiglenes óvoda működik, miután az előző – 1884-ben épített – intézmény teteje megrogyott.

„Meg lehetett volna javítani, de az előző vezetés másképp döntött” – mondta lapunknak Horváth Tibor. A Közösség Pécelért Egyesület színeiben megválasztott polgármester szerint viszont az ideiglenes oviban olyan kicsik a termek, hogy kénytelenek voltak tizenkét fős csoportot is indítani, a négy csoport az engedélyezett száz helyett csak 72 gyerekkel üzemel.

Még a nyilvános vécén is spórolni kell: így próbálnak túlélni a magyar önkormányzatok.

Az új létesítményre 780 millió forintot kaptak, az önkormányzat telket biztosított, elintézte az engedélyeztetést, a BMSK pedig elkezdte a közbeszerzést. Csakhogy tavaly 1,2–1,8 milliárd forintos ajánlatok érkeztek be ajánlatok, így nem lehetett nyertest hirdetni, az állam pedig kamatostul kérte vissza a 780 milliós támogatást. Pécelnek saját büdzséből még 56 millió forinttal kellett megfejelnie az összeget.

Horváth Tibor szerint ebben a helyzetben akár még szerencsésnek is mondható, hogy az idén már nem jelentkeztek olyan sokan a helyi óvodába. „Összességében annyit mondhatok, hogy az önkormányzat mindent megtett, amit saját hatáskörben megtehetett, nem rajtunk múlt, hogy nincs új óvodánk. Most is megvan minden: a hatályos engedélyek, a tervdokumentáció, csak az államra várunk” – fogalmazott.