A magyar országgyűlés megszavazta Paks bővítésének 30 évre szóló titkosítását, jóllehet az ellenzők szerint a 14 milliárd eurós szerződés versenyellenes, de az is lehet, hogy az alaptörvénybe ütközik – írja a Wall Street Journal. A brüsszeli Bizottság tárgyal az ügyben a magyar kormánnyal, ideértve, hogy az oroszok finanszíroznák a beruházás döntő részét. A lap idézi az energiaügyekért felelős biztost, aki nemrégiben kifejtette: az EU bármiféle hosszú távú energetikai egyezmény kapcsán a lehető legnagyobb átláthatóságot szeretné elérni.

A WSJ ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a megállapodás az unió, illetve a nyilvánosság kizárásával született meg, és a magyar ellenzék szerint túl azon, hogy az adófizetők állják majd a számlát, még nagyobb orosz befolyást tesz lehetővé az európai energiapiacon.

Kovács Zoltán szóvivő ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy nem titkolóznak, és mindent megtesznek, hogy az adatok, amennyire csak lehetséges, hozzáférhetőek legyenek a közvélemény számára. A Bizottság képviselője ugyanakkor jelezte, hogy a testület jelenleg a magyar fél bevonásával vizsgálja az ügyet, mivel a szerződést mindenféle versenytárgyalás nélkül ítélték oda, de most még korai bármit mondani arról, hogy a magyarok eljárása mennyire egyeztethető össze a közösségi joggal.

További 30 évig titkos marad a Paks II. szerződés – tudósít a Yahoo/AP. A most elfogadott törvény értelmében a két reaktor építésének sem a műszaki, sem a pénzügyi részletei nem nyilvánosak. A kormány nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik, és azt állítja, hogy más európai államok ilyen esetekben hasonló jogi megoldáshoz folyamodtak. A hivatalos álláspont az, hogy érdekházasságról van szó, és hogy finanszírozást illetően egyetlen más lehetőséges szállító sem ajánlott olyan kedvező feltételeket, mint az oroszok. A bírálók szerint viszont a megállapodás mutatja, hogyOrbán Viktor az ukrán válság ellenére az együttműködés bővítésére törekszik Putyinnal…

A magyar kormánykoalíció nagy felháborodás közepette és az ellenzék korrupciós vádjai ellenére hagyta jóvá a paksi bővítés titkosítására vonatkozó jogszabályt – adja hírül a Bloomberg. A megállapodást még tavaly Orbán és Putyin hozta tető alá, elvetve az a tervet, hogy verseny döntsön az utóbbi 20 év legnagyobb magyar állami beruházásáról. A Fidesz ugyanakkor arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy csupán a nemzetbiztonsági szempontból fontos információkat tartják majd vissza. A jelentés megjegyzi, hogy az Orbán-kabinet október óta az állítólagos állami korrupció miatt időről időre utcai tiltakozásokkal kénytelen szembenézni, az USA pedig ugyanilyen okokból kitiltott hat kormányhivatalnokot, köztük az adóhatóság elnök asszonyát

Részben piaci finanszírozással működik majd a nemzeti bank vagyonkezelője, amely az első félévben kezdi meg tevékenységét, és amely önkéntes alapon felvásárolja majd a kereskedelmi bankoktól a bedőlt ingatlanhiteleket – jelentette a Reuters. Ezt az MNB elnökhelyettese közölte.Balog Ádám jelezte: az elképzelésen az Európai Központi Bankkal és a brüsszeli Bizottsággal folytatott konzultációk alapján módosítottak, miután korábban arról volt szó, hogy a 300 milliárdos tőkével induló vállalkozást teljes egészében a jegybank látja el pénzzel. Azonkívül a kölcsönök alapjául szolgáló ingatlanokat a piaci alapján veszik majd számba, és nem az alacsonyabb, könyv szerinti értéken. Ugyanakkor még nem világos, hogy az említett 300 milliárdba bele kell-e érteni magánforrásokat, vagy utóbbiakkal netán megfejelik a kezdő tőkét. A Nemzeti Bank jelezte különben, hogy a MARK névre hallgató vagyonkezelő könyv szerint összesen 800 milliárd forintnak megfelelő kölcsönt vehet át…

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!