Paks–II zsákutca – a jövő a megújulóké

Magyarország alapvető érdeke, hogy leállítsa a Paks–II beruházást, és újra megvizsgálja a terv gazdasági mutatóit. A kormány megrendelésére készült Rothschild-jelentésről az Európai Bizottság is megállapította: alapvető állításai tévesek, ugyanis állami támogatás szükséges az atomerőmű-bővítéshez. [1] Nem létezik tehát olyan kalkuláció, mely szerint Paks–II megérné. Ellenben számos független számítás [2] [3] [4] azt mutatja, a beruházás zsákutca hazánk számára, ami akár évi 285 milliárd forint veszteséget is okozhat.

 
Eközben a világban zajlik a megújulók forradalma. Az unióban 2013 óta megújulókkal termeljük a legtöbb villamos energiát, a megújulók tehát már most több áramot adnak Európának, mint az atomerőművek. [5] Tavaly az EU-ban telepített új áramtermelő kapacitások 86%-a volt megújuló. [6] Németországban folyamatosan csökken a naperőművek által termelt áram ára. Két évvel ezelőtt 91,7 [7], az idén februárban már 65,8 €/MWó árral nyerték meg a napenergiás tendert. [8] Paks–II ehhez képest legalább 85 euróért termelné a villamos energiát, [2] és számítások bizonyítják, hogy egy megújulókon alapuló energiarendszer hálózati fejlesztésekkel együtt is olcsóbb választás lenne Paks–II-nél. [9] 
A magyar szélfarmok már most 340 000 család áramát képesek megtermelni, [10] és a szélenergia-kapacitás további bővülését műszaki okok sem akadályozzák, kizárólag adminisztratív intézkedések lehetetlenítik el a szélenergia terjedését. Emellett a napenergia használatát is túlzott adók és díjak kötik gúzsba. A napelemeket 2015 óta sújtja indokolatlanul magas környezetvédelmi termékdíj, [11] és a rendszerekre rakódó 27%-os áfa is hátráltatja a terjedésüket. Ráadásul mától a háztartási kiserőművek elosztói teljesítménydíj fizetésére is kötelezhetőek.

 
„Nem az a kérdés, hogy hány engedélye van Paks–II-nek, hanem hogy miért építsük meg egyáltalán. Magyarországnak nem éri meg Paks–II. Ha mégis az atomenergia felé indul el hazánk, azzal a 21. század végéig a versenyképtelenséget, lemaradást, importfüggőséget választja ahelyett, hogy a biztonságos, tiszta és a függetlenségünket garantáló megújulókra szavazna” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.
 

[1] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-464_en.htm[2] http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf   [3] https://energiaklub.hu/sites/default/files/paks2_allami_tamogatas_2015jun.pdf[4] http://rekk.hu/elemzes/125/atomeromuvi_beruhazasok_megterulese[5] https://ec.europa.eu/energy/en/data-analysis/country[6] https://www.theguardian.com/environment/2017/feb/09/new-energy-europe-renewable-sources-2016[7] https://renewablesnow.com/news/germanys-pv-auction-brings-157-mw-at-eur-91-7-mwh-on-average-474467/[8] https://renewablesnow.com/news/bids-fall-to-eur-60mwh-in-200-mw-solar-tender-in-germany-557340/[9] http://energiaklub.hu/hirek/egy-megujulokon-alapulo-energiarendszer-olcsobb-valasztas-lenne-pak
S-ii-nel-4447[10] http://hvg.hu/gazdasag/20140922_Szelfuj[11] http://www.mnnsz.hu/napelemekre-is-kiszabtak-a-kornyezetvedelmi-termekdijat/