A Fővárosi Állat- és Növénykert területe nemrégiben kibővült. Az 1866. augusztus 9-én megnyílt kert területe többször is változott, de a múltban ez a változás mindig a terület csökkenésével járt. Így az 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évekre 10,71 hektárnyira zsugorodott. Ez nehézségeket okozott az intézmény fejlesztésében. A múlt évtizedek során több ötlet is felvetődött a területi szűkösség orvoslására, végül egyik sem valósult meg.

Közben a szomszédos Vidámpark a rendszerváltoztatás óta egykori látogatóinak 4/5-ét elveszítette, fenntartása mind nagyobb nehézséget okozott. Működésének utolsó öt évében Budapestnek összesen egymilliárd forintnyi közpénzt kellett áldoznia csak arra, hogy a Vidámpark a szezon kezdetén egyáltalán megnyílhasson. A kialakult helyzetben a fővárosi közgyűlés a Vidámpark bezárásáról határozott, a területet pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert kapta meg.

Az állatkert tavaly április végére már megnyitotta a területen az Holnemvolt Parkot. Ennek a családi szórakoztató parknak a látogatottsága az első évben elérte a 450 ezret, vagyis jóval meghaladta a Vidámpark utolsó éveinek átlagos éves látogatószámát.

A Holnemvolt Park kialakításával párhuzamosan az állatkert középtávú fejlesztési tervet is kidolgozott a terület hasznosítására. Két fő tematikai egysége: a Mesepark és a Pannon Park. Az új, 6,5 hektárnyi terület nagyobb része, mintegy4,5 hektára Pannon Park számára van fenntartva, a fennmaradót, illetve a volt gazdasági udvart a Mesepark foglalná el.

A Mesepark, illetve annak központi létesítménye, a Mesevár tematikája a magyar mesék állatszereplőin, tehát meseállatokon, és nagyrészt szelíd, simogatható állatokon alapul. Ebben a zónában tehát állatsimogatók, háziállatok és ház körüli állatok bemutatói, játszóház, egyedi mese-játszóterek, gyermeklovarda, állatterápiás létesítmények kapnának helyet. A Meseparkhoz kapcsolóan üzemelnének a műemléki játéküzemek, egyúttal az autentikus városligeti, „Lizsé” hagyományokat is felelevenítve.

A Meseparkhoz kapcsolódóan kerülne kialakításra a madárkórház, amelyben az állatkert évente mintegy kétezer állatot érintő mentő tevékenysége lelne új, végleges otthonra. Ezzel nemcsak a mentőmunka körülményei javulnak, hanem több lehetőség lesz arra is, hogy a nagyközönség az állatmentő tevékenység gyakorlati műveleteiről minél többet láthasson.

A Pannon Park központi létesítménye a biodóm lenne. Ebben a Pálmaháznál is sokkal nagyobb, hatalmas csarnokban buja növényzet és gazdag állatvilág, lényegében egy fedett park és közösségi tér várná a látogatókat. A biodómhoz Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriuma, illetve tágas szabadkifutók csatlakoztatnának. A biodóm kívülről füves dombra emlékeztetne, a tetején pedig hatalmas üvegfelületeken át áradna a fény a csarnok belsejébe. A komplexum együtt a régió egyik legfontosabb, élvonalbeli turisztikai programhelyszíne lenne.

A természethez közeli, tágas környezetben bemutatott állatok és növények látványa mellett a Pannon Park rengeteg élményt is kínálna. Egyebek között egy vízi szafarin is részt vehetnének a látogatók.

A Pannon Park a Kárpát-medence múltbeli élővilágát igyekszik felidézni. Évmilliókkal ezelőtt ugyanis hazánk éghajlata jóval melegebb volt a mainál, és egészen másfajta élővilág népesítette be, mint manapság. Természetesen nem a dinoszauruszok koráról beszélünk, hanem a földtörténet közeli múltjáról, a miocénről, amely nagyjából 25 millió évvel ezelőtt kezdődött és 5 millió évvel ezelőtt ért véget. Abban az időben a Kárpát-medencében olyan állatcsoportok képviselői is éltek, amelyek ma már csak trópusi, szubtrópusi területeken fordulnak elő. Természetesen az akkoriban itt élt ősi fajok már nem léteznek, de mai megfelelőik, rokonaik, leszármazottaik együttes bemutatása segíthet felidézni, milyen lehetett a táj a Kárpát-medencében abban az időszakban.

Állattartás szempontjából részben olyan állatok nyernének itt új, a 21. századi igényeknek mindenben megfelelő helyet, mint például az ázsiai elefántok. Ez a faj most is látható ugyan az állatkertben, ám az új helyen akár 6-9 állatból álló elefántcsorda is elhelyezhető lenne. Emellett a tematikába illeszkedő számos olyan állatfaj bemutatására is lehetőség nyílnék, amely vagy régebb óta hiányzik az állatkertből, vagy eddig még soha nem sikerült bemutatni. Ilyen például a csimpánz vagy a tengeri tehén.

A tervezett fejlesztésekkel a Fővárosi Állat- és Növénykert turisztikai és állatkertészeti szakmai szempontból is megerősíti, és hosszú távon is megtartja előkelő helyét a világ állatkertjei között. Szabadidős programként az eddigit is meghaladó, turisztikai vonzerőt gyakorolhat mind a belföldi, mind a Magyarországra irányuló külföldi turizmus vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a kisgyermekes családok szabadidő-eltöltése bővül újabb lehetőségekkel.

A közvetett előnyök közé tartozik a hazai kis- és középvállalkozói szektor erősödése (beszállítók, karbantartók), a fővárosi turisztikai programkínálatnak e bővüléséből adódó, a turizmus egészét érintő többletbevétel (szálláshely igény stb.), az adóbevétel, illetve olyan további, nem számszerűsíthető előnyök, mint az Európában is páratlan bemutatóhelynek az országimázsra kifejtett kedvező hatása.

A tervek szerint a Mesepark már jövőre, a Pannon Park és benne a biodóm pedig 2018-ra készülne el.