A tárgyalássorozaton részt vevő kormányzati képviselőknek nagy nyomás alatt kell jó döntést hozniuk avégett, hogy az éghajlatváltozás mértékét jelző globális középhőmérséklet-változás 1,5 Celsius fok alatt maradjon. Az éghajlatkutatók többségének véleménye szerint tehát ez az a szint, ami alatt még biztonságosan kezelhetők a globális éghajlatváltozás negatív hatásai. Ennél nagyobb felmelegedés már súlyos károkat okozna mind az emberi közösségeknek, mind az élővilágnak. Elsőként az olyan sérülékeny régiók esnének áldozatul, amilyenek a sarkvidékek, a trópusi szigetek, a tengerszintnél nem sokkal magasabb korallzátonyok.

A megállapodást sürgeti az is, hogy 2015-ben két lélektani határt is átlépett az emberiség. Az idén ugyanis az ipari forradalom kezdetétől megfigyelhető globális átlaghőmérséklet-növekedés meghaladta az 1 Celsius fokot és úgy tűnik föl, hogy 2015 lesz az eddigi legforróbb év, az eddigi rekordot rövid ideig tartó 2014 után. Emellett a légköri szén-dioxid-koncentráció szintje átlépte a 400 ppm-et, ami már jelentősen meghaladja a még biztonságosnak tartott 350 ppm-es szintet.  

Marco Lambertini, a WWF vezérigazgatója elmondta: „A tudomány világos üzenete az, hogy Párizsban jó döntésnek kell születnie. Konkrét éghajlatvédelmi tervre van szükség, ami jelentős kibocsátás-csökkentéshez vezet, segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, megteremti a hiányzó finanszírozási eszközöket megvédi a szén-dioxid megkötésében és tárolásában leghatékonyabb élőhelyeket, amilyenek az erdők, a vizes élőhelyek és az óceánok. Csak határozott, együttes fellépés esetén hozhat sikert Párizs.”

Samantha Smith, a WWF globális égahajltváltzás- és energiaprogramjának vezetője hozzátette: „Versenyt futunk az idővel és a kíméletlenül zajló éghajlatváltozással, de úgy érezzük, hogy ezt az eddigi tárgyalásokkal ellentétben, most már minden résztvevő sokkal tisztábban átlátja. Most konkrét döntéseket kell hoznunk. A 2020 előtti éghajlatvédelmi lépések kulcsfontosságúak avégett, hogy az éghajlatváltozás a még elviselhető 1,5 Celsius fokos ütem alatt maradjon.”

Tasneem Essop, a WWF COP21 küldöttségének vezetője kifejtette:”Most nincs helye kompromisszumoknak. A párizsi klímacsúcs lesz a legfontosabb mérföldkő az éghajlatvédelemben a sikertelen koppenhágai (COP15) tárgyalások óta. Előremutató megállapodásra van szükség, ami megalapozza, hogy a részes felek ezután már ne tudjanak visszalépni, csakis előre haladhassanak az eddiginél eredményesebb kibocsátás-csökkentési pályán.”

A nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásnak ambiciózusnak és igazságosnak kell lennie, ami a tudomány eredményeit figyelembe vevő, közös döntésen alapuló vállalásokat tartalmaz. Az országoknak olyan megállapodást kell kötniük, aminek eredményeként még 2020 előtt tetőzik a globális kibocsátás, elérhető lesz az éghajlatvédelem finanszírozására ígért 100 milliárd dollárnyi éves keret, és ami megteremti a szükséges feltételeket a kormányok, városok, vállalatok és az egyének szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére.

A tárgyalásoknak lehetőséget kell teremtenie az éghajlatváltozásra különösen sérülékeny közösségek és élőhelyek védelmére is. Ennek érekében konkrét célra van szükség, ami tisztázza az éghajlatváltozás negatív hatásaira való felkészülés kereteit és támogatja a sérülékeny közösségek alkalmazkodását is.

„A Párizsban tárgyaló politikusok fogják képviselni azokat az átlagembereket, akik már saját bőrükön tapasztalják az éghajlatváltozást. Éppen ezért bölcs és konkrét döntéseket várunk tőlük, amelyek a Föld életben maradását segítik elő, nem pedig a pusztulást gyorsítják fel.” mondta Smith.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője hazánk szerepét és helyzetét méltatva kiemelte: „Annak ellenére, hogy Magyarország teljes üvegházhatású gáz kibocsátása globálisan igen csekély, mindössze az Európai Unió 1,4%-át teszi ki, mégis van feladatunk. Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük kibocsátásunkat és ezzel gazdasági versenyelőnyhöz is jussunk. A szénenergia kivezetése a villamosenergia termelésből, új szénbányák nyitásának tiltása, a megújuló energia felhasználás (mind a villamosenergia, mind a távhő szektorban) és a lakossági energiahatékonysági programok támogatása mellett az intézményi, vállalati és lakossági befektetések zöldítése mind azt eredményezhetnék, hogy egy versenyképes és egészséges országban éljünk, amely ráadásul képes természeti értékeit is megőrizni.”

Klímamenet Budapesten

(16:08) Civil akcióval csatlakozott Magyarország a világméretű kezdeményezéshez, amely a klímaváltozásra és a holnap Párizsban kezdődő COP 21 klímacsúcsra hívta fel a figyelmet. A Climate March mozgalom a világ számos pontján egy időben szólította fel a döntéshozókat, hogy vegyék komolyan a globális felmelegedés mérsékléséhez szükséges döntéseket – tudatta Farkas Boglárka, a Climate March sajtószóvivője a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. (Képek: Alföldi Dániel.)

Mint fentebb már szó volt róla, a francia fővárosban holnap kezdődő és két hétig tartó nemzetközi klímacsúcson 190 ország képviselője törekszik megállapodásra a földi éghajlat védelme céljából. Ma Climate March / Klímamenet eseménysorozatot tartottak szerte a világon, hogy részvevői ily módon is nyomást gyakoroljanak a tanácskozó döntéshozókra.

A kezdeményezéshez csatlakozott a budapesti, pártpolitikától mentes civil akció. Állampolgárok százai az Erzsébet téri szökőkútnál hallgathatták meg a lelkesítő beszédeket, majd a a Fővám térre vonultak, ahol jelképesen faleveleket küldtek a magyar delegáció tagjainak, élükön az államfőnek. Az őszi színekben pompázó falevelek egy valódi nyílt levelet szimbolizáltak.

A rendezvényen a Francia Intézet képviseletében felszólalt Benedice Williams, tudományos programvezető. Hangoztatta: a klímaváltozás ma már tudományos tény, amelyhez az emberiség nagyban hozzájárult. Ennek következtében a múlt húsz évben az extrém időjárási viszonyok (például árvizek) 600 ezer ember életét oltották ki. Ha nem állítjuk meg a klímaváltozás jelenlegi ütemét, annak drámai következményei lehetnek a jövőre nézve.

Manapság számos gazdasági, társadalmi és ökológiai válsággal szembesülünk, amelynek megoldására a klímakonferencia kitűnő alkalom. A klímaváltozás egyúttal lehetőségeket is rejt, hiszen olyan párbeszédekre ad lehetőséget, amelyek egy valódi változás felé vezetnek bennünket – hívta a figyelmet Ángyán Márton, a nemzetközi Degrowth (gazdasági nem-növekedés) mozgalom szóvivője.

„A klímaváltozás hatásai mára mindennaposak. Ilyen közel azonban sosem voltunk ahhoz, hogy fordítsunk a történelem menetén – mondta el Gosztonyi Bence, a civil akció főszervezője. – Ma tettekkel mutattuk meg, hogy szavak helyett a döntéshozóktól is tetteket várunk! Ma közösen üzentünk, Párizsba a magyar delegációnak, hogy küzdjön az igazságos, globális megállapodás megvalósulásáért, és képviselje itthon az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának fontosságát. Részvételünkkel a budapesti akción az volt a célunk, hogy Párizs az idén decemberben az embereket megosztó erőszak helyett a világméretű klímavédelmi összefogás, a jövőbe vetett bizalom helyszíne legyen” – hangoztatta a szervező.