Plágium vagy összejátszás: így terjeszkedik Andy Vajna

Egymásról másolt helyi rádiós pályázatok, rejtegetett pályázati dokumentációk, sunnyogó Médiatanács: újabb abszurd történet az elfideszesített magyar médiavilágból. Tekintettel a széles közvéleményt érintő és érdeklő témára, szerkesztőségünk elolvasásra ajánlja a 24.hu hírportál munkatársának írását.

Megírtuk, hogy bár több ok miatt is ki kellett volna zárni a budapesti központú Rádió 1-et működtető, Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségében lévő Radio Plus Kft.-t a békéscsabai helyi rádiós frekvenciapályázatból alaki érvénytelenség miatt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ezt mégsem tette meg, és mindössze egyetlen szubjektív ponttal Vajna cégét hozta ki győztesnek a frekvenciát több mint húsz éve használó családi vállalkozással, a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel szemben.

A Médiatanácsnak a többi között azért kellett volna kizárnia a kormánybiztos cégét, mivel nem adott be megfelelő banki igazolást a pályázati kiírás szerinti kötelező tartalmi elemekkel, majd a hiánypótláskor sem stimmelt az igazolás, ennek ellenére a testület végül egy harmadjára beadott és másik banktól érkező igazolással áttolta Vajnáékat a pályázaton. Az eddigi helyi rádiót működtető családi vállalkozás bírósági úton próbál küzdeni a Médiatanács eljárása ellen, azért, hogy ne veszítse el eddigi frekvenciáját.

A cikk megjelenése után több iparági forrásunktól azt hallottuk, hogy

más helyi rádiós pályázatoknál is elkövethettek hasonló hibákat Andy Vajna emberei, ezért nem juthattak volna érvényesen frekvenciához.

Úgy döntöttem, magam fogom ellenőrizni, hogy a kormánybiztos rádiós hálózatának tagjai a többi városban megfelelő banki igazolást adtak-e le. Szeptember elején iratbetekintést kezdeményeztem a médiahatóságon keresztül a Radio Plusszal (a budapesti Rádió 1-gyel) hálózatba kapcsolódó, a budapesti adás műsorait átvevő helyi rádiók lezárt frekvenciapályázataiba. (Az iratbetekintés állampolgári jog, az NMHH néhány hete maga is azt nyilatkozta, hogy a pályázati anyagok kizárólag a nyertessel kötött szerződés után, de mindenkinek elérhetők és megtekinthetők.)

A médiahatóság különös módszerekkel akadályozza az iratok megismerését

Ami a kérelmem beadása után következett, az egészen abszurdba fordult. Az NMHH először azt a választ adta, hogy nem jelöltem meg egyértelműen, mely ügyekbe kérem a betekintést. A levélre reagálva mindenesetre konkrétan fel is soroltam a Radio Plus és hálózatos partnereinek több mint húsz, manapság használt frekvenciáját, valamint külön is jeleztem, hogy a Budapest 96,4 MHz pályázatainak anyagaira is kíváncsi lennék. Az iratbetekintésen azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy a kért dokumentumok közül mindössze hat város frekvenciapályázatának anyagait hozták el:

  • Hajdúböszörmény 98,9 MHz – LB Rádió Kft. (Andy Vajna ügyvédjeinek, Biró Balázsnak és Litter Zsuzsannának közös cége)
  • Hajdúnánás 93,3 MHz – LB Rádió Kft.
  • Derecske 94,7 MHz – LB Rádió Kft.
  • Hajdúszoboszló 101,6 MHz – LB Rádió Kft.
  • Győr 103,1 MHz – Lajta Rádió Kft. (tulajdonosa Akóts Zsolt, a Győr-közeli Császáron élő magánszemély. A rádió időközben összekapcsolódott a Rádió 1 hálózattal.)
  • Eger 101,3 MHz – FW Befektetési Kft. (tulajdonosa a cégregiszter szerint Szécsi Péter Antal budapesti lakos. Mostanra a Rádió 1 adását veszi át.)

A hiánypótlással benyújtott aktákat – amelyek a pályázatoknak egyenértékű részei – nem hozták el. A fent sorolt frekvenciák eredeti pályázati dokumentációit is csak úgy voltak hajlandók megmutatni, hogy a pályázatok nagyjából kétharmadát lekapcsozták, és két hölgy figyelte minden mozdulatomat, nehogy megnézzem a lekapcsozott részeken lévő információkat. Így aztán nem nézhettem meg például azt sem, hogy mennyi frekvenciadíjat ajánlott az LB Rádió, a Lajta Rádió Kft. és az FW Befektetési Kft.

A cikk folytatásáért szíveskedjék ide kattintani!