A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
MVM-támogatás a CÖF-nek A HVG 2017 április végén írt arról, hogy információik szerint az állami tulajdonú MVM több száz millió forintot adott a kormánypárti Békemeneteket és a 2014-i kormánypárti plakátkampányt bonyolító Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Az Átlátszó májusban derítette ki, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. valóban 508 millió forinttal támogatta tavaly a Civil Összefogás Fórumot (CÖF). Az MVM az adatvédelmi hatóság elnökének felszólítása ellenére sem adott tájékoztatást arról, hogy miért támogatták több mint félmilliárd forinttal a Fidesz-közeli civileket, így egyelőre nem tudni, költött-e közvetlenül politikai kampányolásra az állami cégtől kapott pénzből a CÖF. A kormány úgy reagált: „a társaság eredményesen működik, ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi felelősségvállalási aktivitását saját forrásból fedezze, és számos közhasznú tevékenységet támogasson”. Arra hivatkoztak, hogy az MVM-nél „nem közpénzt költenek el, hanem saját forrásból gazdálkodnak”. Az MVM kommunikációs igazgatója, Bentzik Réka az Origónak adott interjújában elismerte, az MVM minden támogatását a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. A döntés hátterét feltáró iratanyag egyelőre nem nyilvános, az adatper folyamatban van. Más esetben is előfordult, hogy nagy állami cégek politikaközeli kifizetőhelyként működtek: a Hungarocontrol 2016-ban 320 millió forintot juttatott a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak (SZNA) – az Orbán Viktor miniszterelnököt is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Kör mögött álló civil szervezetnek.
Eiffel Palace A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 nyarán vásárolta meg a (Budapest, VI. kerületi) Eiffel Palace irodaházat 45,3 milló eurós (13,6 milliárd forintos) áron. Bár az MNB szerint az irodaház megvásárlásával jó üzletet köttek, az Átlátszó birtokába jutott brosúrából kiderült: a Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanezt az épületet 2014 januárjában még 40 millió euróért hirdette. A beruházó cég közleményében jelezte, hogy a két időpont között több változás is történt, ami indokolja az árkülönbséget. Egyrészt január óta teljesen elkészült a beruházás, másrészt több új bérlője is akadt az irodaháznak. Ennek azonban ellent mond, hogy már a brosúra is készként tüntette fel a beruházást, a két összeg közötti másfél milliárd forintos különbséget indokoló új bérlőről pedig a sajtónak nincs tudomása. Nem világos, hogy az MNB által kifizetett összeg pontosan kihez került: az irodaház korábbi tulajdonosa az Eiffel Palace Kft. volt, amelynek tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre bejelentett offshore cégben végződik. Az Eiffel Palace Kft. ciprusi tulajdonosát, a Qualmiston Ltd.-t az a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda képviseli, amellyel Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként is szerződött, és amely a parlamenti Fidesz-frakciónak is jó pénzért ad jogi tanácsokat.
A prémium irodaház lebonyolítói feladatait a DVM Group végezte. Ők kivitelezték más MNB-s ingatlanberuházások mellett az Andy Vajna és Vajna Tímea által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, részt vettek a feneketlentavi ingatlanfejlesztésben és az Erzsébet-táborok renoválási munkáiban is. 2017 augusztusában végül a Magyar Nemzeti Bank nettó 53,8 millió euró plusz áfáért eladta az Eiffel Palace irodaházat a luxemburgi székhelyű Corpus Sireo által kezelt Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak.
https://index.hu/gazdasag/2017/08/03/eladta_a_j egybank _az_eiffel_palace-t/ https://blog.atlatszo.hu/2016/03/411 -millioert-alakit-ki-exkluziv-teret-az-eiffel- palace-ban-az-mnb/
Az MKB eladása A Magyar Kereskedelmi Bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, majd szanálta. Az Index elemzése szerint az állam legalább 12–17 milliárd adóforinttal lett szegényebb a tranzakció végére. A bank fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett. A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok volt a bizonytalanság: a Blue Robint például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban, elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint az MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre juthatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perelt a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. Egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”.
2017-ben végül fény derült a tulajdonosokra. A Blue Robin tulajdonosaként Matolcsy György bizalmi embere, Balog Ádám vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa – egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére – a bank munkavállalóival együtt az MKB vezető tulajdonosaivá váltak, részesedésüket 2018-ra 32,9 százalékra növelték. A tulajdonszerzés fedezetét hitelek biztosíthatták. 2017 nyarának végén az is kiderült, a Metisen keresztül a Konzum Befektetési Alapkezelő közvetlen, valamint Mészáros Lőrinc és a Konzum Nyrt. közvetett befolyásoló részesedést szerzett az MKB Bankban. Az, hogy Orbán és Matolcsy köre irányíthatja a bankot, lehetőséget adott olyan médiavásárlások finanszírozására is, mint az Origo, vagy a TV2 megszerzése.
https://index.hu/gazdasag/2017/05/09/mkb_bankmentes_szanalas_eladas_matol csy_szemerey_balog_adam/