A mostani, nem hivatalos találkozó előtt Merkel és Hollande megerősítette, hogy több és jobb Európára van szükség, de a magyar miniszterelnök múlt héten megjelent cikke pontosan mutatja, mekkora is a megosztottság. Nyilvánvaló, hogy a földrészt a migráció, a terrorizmus és az orosz revansista vezető fenyegeti, az unió azonban azért néz szembe a felbomlással, mert nem tud dűlőre jutni az ügyben, miként ellensúlyozzák ezeket a veszélyeket.

Orbán szerint Európa nem fogta fel, mekkora a populista ellenforradalom, noha az teljes mértékben elutasítja a liberális értékeket. A bevándorlást a magyar politikus eleve rossz dolognak tartja, ezért az unió nem tudja sem őt, sem a hozzá hasonlókat meggyőzni az elektronikus vízumok bevezetésével és a kitoloncolások megkönnyítésével. Ők ugyanis úgy gondolják, hogy az európai elit simán elvesztette kapcsolatát a realitással. Meg hogy a hagyományos pártok igazából ugyanazt a politikát képviselik, ám az immár nem működik. És ehhez jön még, hogy Trump az EU bukását jósolja. Szóval Orbán és a többiek számára a máltai közlemény újabb tanújele lesz annak, hogy az uniós vezetés piszmog, miközben ég a földrész. Szerinte a Brexit a közösség felbomlásának előfutára, ám véleménye jelzi, milyen létveszéllyel került szembe az unió.

A német szociáldemokraták újdonsült kancellárjelöltje bírálta mind Orbán Viktort, mind az amerikai elnököt – írja a Süddeutsche Zeitung. Schulz a német közszolgálati tévében kijelentette, hogy Merkel menekültpolitikája helyes volt, mert humanitárius segítséget nyújtott, de a bevándorlást európai szinten kell megoldani. Épp ezért baj, hogy a magyar kormányfő ezen a területen nem hajlandó az együttműködésre. A politikus ugyanakkor döbbenettel beszélt Trump lépéseiről. Úgy fogalmazott, hogy a Fehér Ház új lakója bontókalapáccsal esik neki a nyugati alapértékeknek. De a szövetségesek még Washingtonnak is nyugodtan megmondhatják, hogy nem értenek egyet azzal, amit csinál. Hozzátette, hogy konstruktív kooperációt kell kialakítani Oroszországgal, ám a szankciókat csak akkor lehet eltörölni, ha Ukrajna ügyében Moszkva tartja magát a minszki megállapodáshoz.

A Der Spiegel szó szerint is idézi, amit Schulz a menekültpolitikáról mondott, hogy tudniillik: ha egyes államok továbbra is ilyen szinten vetik el a szolidaritást, akkor az SPD által vezetett német kormány szóvá teszi majd ezt a közösségi támogatásokról zajló tárgyalásokon. A jelentés szerint a figyelmeztetés egyértelműen Magyarországnak szólt.

A hetilap „A milliárdos és az uszítók“ címmel arról ír, hogy Kelet-Európában jobboldali kormányok új ellenséget találtak az állam számára: Soros Györgyöt, akit antiszemita alapokon támadnak, mert civil szervezeteket támogat. Az üzletember általában nyugodtan fogadja, amikor populisták és autokraták megint ellene áskálódnak, ám a minap, a davosi Világgazdasági Fórumon mégis felolvasta, hogy mit üzen Magyarországnak, annyira komolynak tartja a veszélyt. Az ok az, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kampányt indított főleg az olyan nem kormányzati csoportok ellen, amelyeket a Soros-féle Nyílt Táradalom Alapítvány segít. Az ilyesfajta rohamok már hagyományosnak számítanak Magyarországon, lásd a Norvég Alapot. De ugyanez megy Macedóniában is. Szerbiában a miniszterelnök rendszeresen szerb- és nemzetellenesnek nevezi az NGO-kat és a független elemző intézeteket.

Megvan persze a magyarázata, hogy a kelet-európai hatalmasságok miért nem látják szívesen a civil szervezeteket: azok ugyanis mára Soros közreműködésével a hatalom ellenőrzésének fontos pillérei lettek. Gyakran egyedül ők hívják fel hitelesen a figyelmet a jogsértésekre, a korrupcióra, a szociális igazságtalanságokra. Szabó Máté, a TASZ programigazgatója úgy érzékelteti a magyar helyzetet, hogy a kormány a múlt években alkotmányos intézményeket számolt fel, illetve kényszerített engedelmességre. Most a független sajtóorgánumok és a nem kedvelt civil szerveződések vannak soron. Amikor az olyan miniszterelnökök, mint Orbán, Vucsics és Gruevski hadba szállnak az NGO-k és Soros ellen, akkor szívesen nyúlnak az elmélethez, amely szerint világméretű összeesküvés zajlik a haza, a nép és a nemzeti érdekek ellen.

Soros, mint magyar zsidó, a holokauszt túlélője, emigráns és mesésen gazdag tőzsdespekuláns különösen alkalmas célpontnak. Orbán ugyanakkor tipikusan szélsőjobbos, kódoltan antiszemita kijelentéseket vet be. Pl. háttérhatalmakról beszél. És hogy mennyire sikeres, az kiderül a Századvég felméréséből, amely szerint a magyarok 61%-a kedvezőtlenül vélekedik a befektetőről. Amikor pedig arról kérdezték az embereket, hogy mit gondolnak a civilek útján gyakorolt külföldi nyomásról, akkor az elutasítás már 88%-os.