A Financial Times kommentárja szerint a párizsi merénylet azt jelzi, hogy a szélsőségesek nem szent szövetségbe tömörülnek a demokrácia ellen. A gyilkosságra adott válasz azonban reménykeltő volt, a politikusok megtalálták a megfelelő szavakat, mind Merkel, mind Hollande esetében, amikor arról beszéltek, hogy itt a szabadságot, a közös értékeket érte támadás. És a tömegek reakciója azt mutatta, hogy nem fogják egykönnyen feladni a szabadságjogokat…

…A politikusok feladata most az, hogy ne engedjék gusztustalan nacionalizmusba átbillenni a szolidaritást és a szólásszabadság megkérdőjelezhetetlen védelmét. A jelek arra utalnak, hogy máris Marine Le Pennek áll a zászló a két év múlva esedékes elnökválasztások első fordulójában…

…Vagy itt van Magyarország, ahol az autoriter miniszterelnök nyilvánosan elutasítja a liberális-demokratikus hagyományokat. Legutóbbi, igen fontos megszólalásában Merkel arra is felhívta a figyelmet, hogy a demokráciát fenyegető számtalan veszély sorába beletartozik az a mód is, ahogyan ezek az erők támogatást kapnak Moszkvától. Putyin elítéli az állítólagos kijevi fasisztákat, viszont pénzeli másutt a szélsőjobbot. Az elnök – amint azt a kancellár megállapította – ki akarja terjeszteni befolyását a gyenge balkáni államokra. Az idegenellenesség, az erős állam vágya és a kulturális konzervativizmus nem ismer jobb–baloldali választóvonalat. Ugyanakkor a gazdasági stagnálás és a megszorítás hatalmas toborzóerőként működik a szélsőjobb szemszögéből. Európa történelmét bűnbakok holttestei szegélyezik.

A helyzetre nincs gyors megoldás, a legfontosabb azonban az, hogy ragaszkodni kell az alapértékekhez és eszmékhez. Néhány éve, amikor Molotov-koktélt dobtak a Charlie Hebdon szerkesztőségére, a most megölt főszerkesztő kijelentette, hogy a merénylet nem a francia muzulmánok, hanem őrült szélsőségesek műve volt. Mindannyiunknak osztanunk kell a véleményét.

Kavarodást tapasztal az osztrák Die Presse a Putyin-látogatás körül, miután Orbán Viktorra záporoznak a bírálatok a meghívás miatt. Politikailag kényes az út időpontja is, mert az elnök csak nem sokkal Merkel után érkezik Budapestre. Márpedig a kancellár sajtójelentések szerint éppen az Oroszország elleni szankciók miatt tárgyal a magyar vezetéssel. A megtorló intézkedések meghosszabbításáról a március 19–20-i EU-csúcson lesz szó, és a német vendég meg akarja győzni Orbánt a retorziók szükségességéről. Más források szerint ugyanakkor az oroszok igyekeznek megmutatni Európának, hogy vannak uniós államok, amelyek támogatják Putyint.

A magyar fővárosban megjelenő, 1854-ben alapított, független, pluralista német nyelvű Pester Lloyd arról írt, hogy az orosz államfő a látogatással éppen azt próbálja világossá tenni, hogy Németország ne erőlködjék a demokratizálásra és a jogállamiságra vonatkozó követelésekkel, mert az orbáni Magyarország más modellekre is nyitott. A magyar balliberális ellenzék ellenben azt teszi szóvá, hogy a kormányfő kiszolgáltatja Magyarországot a Kremlnek. Putyin nemrégiben újból legfontosabb szövetségesének nevezte a magyar politikust az unión belül. Megfigyelők éppen ezért az orosz államfő meghívását provokációnak minősítik Washingtonnal szemben.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!