„Az utcai performansz kockázatos megmozdulás volt, de örömmel tapasztaltuk, hogy a járókelők az első döbbenet után jól fogadták a szándékosan polgárpukkasztó rögtönzött előadást” – mondta el a rendezvényeket követően Mihalkó Viktória, az Anthropolis Egyesület „Időtlen rabszolgaság?” kezdeményezésének vezetője. Rámutatott: a modernkori rabszolgaság számos formájával találkozhat a magyar állampolgár akár naponta anélkül, hogy e tény tudatosulna.

„Bizonyos formák, mint például a prostitúcióra kényszerítés, a csicskáztatás vagy a kényszerkoldultatás ismert fogalmak ugyan, mégsem  rabszolgaságként definiáljuk őket, és elterjedtségükkel sem vagyunk tisztában: a modernkori rabszolgaság hazai társadalmat átszövő formái szinte láthatatlanok” – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve: a magyar társadalom elemi érdeke, hogy megóvja a veszélyeztetett közösségeket és egyéneket a rabszolgaság legkülönfélébb formáitól.

A rabszolgasággal szembeni küzdelem viszont csak akkor lehet eredményes, ha felismerjük és néven nevezzük a jelenséget.

Átfogó nemzetközi kutatás szerint (Global Slavery Index – Walk Free Foundation) Magyarországon 36 000 áldozat él rabszolgasorban, többsége nő. Az összes áldozat negyede még nem töltötte be a 18. évét. A veszélyeztetettek legtöbbször emberkereskedelem útján válnak áldozattá. A figyelemfelkeltő akciók az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósulnak meg. Az Időtlen rabszolgaság? című kezdeményezés célja, hogy teret adjon az ügyben érintett intézmények, szervezetek képviselőinek a szakmai párbeszédre, az emberkereskedelemmel, a rabszolgasággal szembeni hatékonyabb fellépés végett.

„A Kecskeméten, Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten megtartott utcai akciónk célja az volt, hogy színházi eszközök alkalmazásával hívjuk fel a figyelmet a modernkori rabszolgaság jelenségére, a mindennapi életünkben való jelenlevőségére” – mondta el Mihalkó Viktória. A megmozdulásra felkészített önkéntesek és színészek segítségével rabszolgavásárt jelenítettek meg a karácsonyi vásárok területén. A rabszolgavásárra a vásári kikiáltót alakító színész hívta fel a figyelmet, aki a színpadról magát a vásárt is vezette.

A színpadra állított önkéntesek megvásárolható rabszolgákat alakítottak, akikre a tömegben, inkognitóban megbújó, a karácsonyi vásár látogatóját alakító színészek látszólag spontán módon licitálni kezdtek. Néhány perc elteltével, amikor már kellő számú érdeklődő figyelmét sikerült a rögtönzött előadásra felhívni, a beépített szereplők kiléptek a tömegből és a színpadra állva kifeszítették a molinót a kampányesemény jelszavával. A szervezők az akció céljának felfedése után szórólapokon tájékoztatták az érdeklődőket a modernkori rabszolgaság jelenségéről, és válaszoltak a kérdésekre.

 A 2002-ben kulturális antropológusok által alapított Anthropolis Egyesület kiemelt céljai a világméretű egyenlőtlenségek és igazságtalanságok elleni küzdelem és a kritikus állampolgári magatartás elfogadtatása. Az Egyesület üzemelteti az első hazai nevelés-tudásközpontot, Anthropolis címmel tematikus társadalmi-kulturális folyóiratszámokat ad ki. Az egyesület kiterjedt hazai és külföldi kapcsolathálóval rendelkezik.

Az Időtlen rabszolgaság?-ról: A mai Magyarországon hivatalos becslések szerint 36 000 ember él rabszolgasorban, amivel Európában a 3. helyen állunk. A látencia óriási, a bejelentett esetek száma évente a százat sem éri el. A rabszolgák nagy része a hazai vagy nemzetközi emberkereskedelem révén válik áldozattá. Az emberkereskedők kihasználják, hogy az áldozatok többsége nagyon nehéz körülmények között él, és akár jelentős kockázatot is hajlandó vállalni a boldogulás reményében.

A hazai kutatások alapján főként prostitúcióban, adósrabszolgaként és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők. Az áldozatok legalább negyede 18 évesnél fiatalabb. Az Anthropolis Egyesület Időtlen rabszolgaság? című projektjének célja, hogy teret adjon a kérdésben érintett intézmények, szervezetek képviselőinek a szakmai párbeszédre, az emberkereskedelemmel, a rabszolgasággal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében. Továbbá könyv, kiállítás és utcai akció formájában hívja fel a problémára a szélesebb közönség figyelmét.

A kezdeményezés a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet, és épít a civil szervezetek, illetve a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és hazai meg külföldi kutatások eddigi eredményeire. A figyelemfelkeltő akciók az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósulnak meg.