A világ számokban című kiadványában az Economist az alapvető gazdasági adatok mellett az új szószedetben a következőképpen mutatja be Magyarországot: a kommunizmus bukása óta a középjobb Fidesz kormányoz a legnagyobb felhatalmazással. Valószínűleg győz az áprilisi választásokon is, de a korábbinál kisebb többséggel. A párt a politikai tőke egy részét arra használta fel, hogy megszilárdítsa hatalmát, korlátozva a szabadságjogokat, gyengítve a sajtót és az igazságszolgáltatást, ami felhergelte az EU-partnereket és elriasztotta a külföldi befektetőket. A gazdaság várhatóan hasznot húz az euróövezet megélénküléséből, de a növekedés – noha feltörekvő államról van szó – továbbra is lagymatag marad.
A bécsi Die Presse megerősítette azt az értesülést, hogy a Raiffeisen immár nem zárja ki a kivonulás lehetőségét Magyarországról, bár a vezérigazgató néhány napja még éppen ellenkezőleg nyilatkozott. Ám mostanra már az az álláspont a vezetésben, hogy a magyar piacon a jogi és adófeltételek elérték az elviselhetőség határát.
Érdeklődők közben már megkeresték az RBI-t, az ajánlatot jelenleg tanulmányozzák. Döntés még nincs Bécsben az eladásról, mint ahogy arról sem, hogy mennyi lenne a vételár.
A lap úgy tudja, hogy a jelentkezők magyar befektetők, ami bele is illeneOrbán Viktorstratégiájába, amely szerint legalább 50%-ra kell csökkenteni a külföldi tulajdonosok jelenleg kétharmados arányát a bankszektorban. A cikk hozzáteszi, hogy Magyarország a bankok számára különösen nehéz hely. A magyar törvényhozás által elfogadott törvény értelmében pl. a devizahitelek csökkentésének költségeiből egy részt a bankoknak kell állniuk. A Raiffeisen leánybankja két év alatt már több, mint 500 millió eurót veszített, az Ersténél jó 700 milliót tesz ki a mínusz. Utóbbi azonban nem fontolgatja a távozás eshetőségét, mint ahogy maradni kíván a Bank Austria is.