Raoul Wallenberg (Stockholm, *1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 16-án hunyt el Moszkvában.) svéd kereskedőcsalád sarja 1944-ben, Magyarország német megszállása után érkezett Budapestre. A diplomata azonnal bekapcsolódott az embermentő akciókba, és augusztusban már 4500 védőútlevelet állított ki, amelyet „családi okmányként” (csoportos útlevélként) fogadtatott el a megszállókkal és az időközben hatalomra jutott nyilas hatóságokkal, így minden egyes kibocsátott irat több ember életét menthette meg. Munkáját egészen 1945. január 17-ig folytatta, amikor a szovjet hatóságok elhurcolták, és a Szovjetunióból már nem térhetett vissza. (Forrás: wallenberg.hu)
A bélyegkép bal oldalán Raoul Wallenberg portréja látható, mely egy eddig még nem publikált fénykép, a svéd diplomata magyarországi vízumkérő lapján szereplő korabeli fotó felhasználásával készült. A bélyegkép jobb oldalán az emberek mentését szolgáló menlevél, a Schutz-Pass képe látható. A bélyegkép hátterében, középen, a deportálástól megmentett több ezer embert jelképező motívum szerepel. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a három budapesti Wallenberg-emlékmű közül Varga Imre 1987-ben felállított alkotása szerepel. A kompozíciót Raoul Wallenberg híressé vált mondata magyar és svéd nyelven teszi teljessé: „Számomra nincs más választás.” • „För míg finns inget annat val.”
Ugyancsak ma a Svéd Posta bélyegblokkot bocsátott forgalomba, melyen a magyarhoz hasonló kompozíciós elemek fedezhetők fel. A Magyar Posta a magyar és a svéd újdonságot közös alkalmi borítékon is ajánlja a gyűjtők és az érdeklődők figyelmébe. Raoul Wallenberg emlékére 1992-ben, születésének 80. évfordulóján is jelent meg magyar postabélyeg. A művészi kivitelezésű portrébélyeg akkor Oláh György grafikusművész tervei szerint készült.