A 12 éves Szaif mindkét szülőjét elvesztette egy bombamerényletben, ahol maga is megsérült. Most egy magánerőből fenntartott bagdadi árvaházban él, ahol leckeírás után számítógépes játékot játszhat. A 10 és 11 éves testvérpár, Musztafa és Mortada ugyanebben az árvaházban lakik, ahol a gondozók a mindennapokban szükséges dolgokra tanítják őket, így például szakadt ruhát varrni és hajat vágni. Az árvaházat adományokból tartják fenn, és 32 fiú lakja.
Bagdad másik felén egy állami árvaház lakója a 17 éves Musztafa, aki fél attól, hogy ha elhagyja a szegényes menedéket, nem látván más esélyt a boldogulásra, a csak bűnözésből tudná fenntartani magát. Musztafa 52 fiúval osztozik az otthonon, amelynek játszótere használhatatlanul leromlott, ahol az ajtók töröttek, az egyik mosdóban nincs világítás, a másikban pedig mosdókagyló, és ahol az állami támogatás a legalapvetőbb kiadásokra sem elég.
A BBC News iraki árvákról szóló riportja szerint senki sem tudja biztosan, hányan lehetnek azok a gyerekek, akik egy vagy mindkét szülőjüket elveszítették az országot sújtó háborúskodásban. A becslések szerint legkevesebb 800 ezer és 1 millió közé tehető az árvák száma.
Az egyéni tragédiákon túl ez megoldatlan társadalmi válság, hiszen nemzedéknyi gyermek nő föl szülők nélkül, s az országnak nincs pénze arra, hogy megfelelően gondoskodjék róluk. Az ország 30 millió lakosára 200 szociális munkás és pszichológus jut, ráadásul nincsen gyerekjogi törvény, sem olyan jóléti szabályozás, amely védelmet jelenthetne a legvédtelenebbeknek.
Miként Musztafa, a gyermekeket gondozó árvaházi nevelők is attól tartanak, jövőkép nélkül a fiatalok rossz útra térnek. Gyermekkori tragédiáik, háborús tapasztalataik miatt fogékonyak lehetnek a szélsőséges ideológiákra, és így könnyű célpont lehetnek a terroristák számára a beszervezéshez.
50 ezer válaszadót céloz a világ legnagyobb független drogkutatása
November végén nyílt meg a válaszadásra a nemzetközi médiacégek által támogatott Global Drug Survey, amely független felmérésként a drogfogyasztási szokásokat, vonatkozó társadalmi percepciókat és a drogtörvények hatásait kívánja felmérni.
A tavalyi évben 15 ezer válaszadó töltötte ki azt a független drogkutatást, amelynek készítői és támogatói idén 50 ezer válaszadó részvételével szeretnék megismételni az adatfelvételt. Az online kutatást Adam Winstock, londoni kutató és függőség terapeuta kezdeményezte, elkészítését pedig olyan médiacégek támogatják, mint a brit Guardian, az amerikai NBC, az ausztrál és új-zélandi Fairfax Media, a Mixmag és a Gay Times.
A kutatás, amely a globaldrugsurvey.com oldalán tölthető ki, arra kíváncsi, milyen drogokat használnak a válaszadók, miért és milyen gyakorisággal élnek a szerekkel, továbbá, hogy droghasználatuknak milyen orvosi, társadalmi és jogi következményei lehetnek. A kutatás külön fejezetet szentel a droghasználat és a szex, a drogok és az erőszak, valamint a drogként használt receptköteles gyógyszerek témakörének.
A kutatás kitöltésére december végéig van lehetőség. A kutatási eredményeket 2013 márciusában fogják publikálni a szakértők.
Szingapúr a legkevésbé érzelmes ország
A naponta megtapasztalt negatív és pozitív érzelmeket vizsgálta nemzetközi kutatásában a Gallup, amely szerint Szingapúron a legkevesebb, míg a Fülöp-szigeteken a legtöbb érzelmet tapasztalják meg az emberek.
Összesen 150 országban végezte kutatását a Gallup, amely a hétköznapi érzelmi tapasztalatokra kérdezett rá, hangsúlyozva, hogy a naponta megtapasztalható pozitív és negatív érzetek gyakorisága sokat elárul egy ország társadalmának hogylétéről. A felmérés során öt negatív és öt pozitív érzelemre kérdeztek rá a kutatók. A negatív oldalon a harag, a stressz, a szomorúság, a fájdalom és az aggódás, míg pozitív oldalon a kipihentség, a tisztelet, az öröm, a mosoly és nevetés, valamint a tanulás és érdekességek tapasztalatai voltak.
A válaszadók adatai alapján a szakértők országos átlagot számoltak, hogy megállapítsák, milyen arányban tapasztalják a helyiek a felsorolt érzéseket. Az összesítés szerint Szingapúr lakói élik át a legkevesebb köznapi érzelmet, ugyanis 36 százalékos arányban jelezték, hogy tapasztalták a felsorolt érzelmek valamelyikét. Hasonlóan alacsony a ráta Grúzia, Litvánia, Oroszország, Madagaszkár, Ukrajna és Nepál térségében is.
A legtöbb érzelmet a Fülöp-szigetek lakói élik meg, az országos mutató ott 60 százalékos. A szakértők szerint magas az érzelmi ráta El Salvador, Bahrein, Omán, Kolumbia, Chile, Kanada és az Egyesült Államok térségében is.
A magyar válaszadók 46 százalékos arányban jelezték, hogy a tíz érzelem valamelyikét megtapasztalják a hétköznapokban. Ugyanilyen mutatóval szerepel a listán Hongkong, Románia, Szlovákia, Lengyelország és Pakisztán is.
A Gallup szerint a legtöbb negatív érzelmet a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében tapasztalják a válaszadók, így Irak, Bahrein és a Palesztin térség lakosaira a legjellemzőbb a negatív érzelem. Pozitív érzelmeket legtöbben Latin-Amerikában éltek át, ezt a listát Panama, Paraguay és Venezuela vezeti.