Rövid üdvözlésre mások között a kerítésépítő Orbánnal is találkozott Ferenc pápa

Annak szürke eminenciása, Harrach Péter a múlt héten kifejtette, hogy a kereszténydemokraták teljes mértékben Orbán korlátozó menekültpolitikája mellett állnak. Mint mondta, a magyar politika ezért természetesen nem túl boldog, látván a pápa irányvonalát. Majd azt ajánlotta, hogy mindenki voksoljon nemmel a népszavazáson. A beszámoló kitér arra, hogy a kormányfő a minap újabb migrációellenes „bástya” építését jelentette be, pedig már szögesdrót van a szerb határ teljes hosszában. Most az a cél, hogy blokádot létesítsenek, nehogy 100 ezrek próbáljanak meg belépni az országba.

A Die Welt kommentárja helyesli, hogy múlt heti körútján a német kancellár elment Kelet-Európába is, jóllehet, tudta, hogy ott bőven számíthat bírálatokra. A többi közt azért vállalkozott az utazásra, mert át akarja rajzolni az EU-ról alkotott képet. Merkel tud finom és tud kemény is lenni. Utóbbira példa, amikor humanitárius megfontolásokból jóformán az összes többi állam megkérdezése nélkül a menekültek befogadása mellett döntött, bár ezzel elszigeteltségbe manőverezte magát. Azok az uniós szövetségesek, amelyek a külső határ védelmét szorgalmazták, „morális imperializmussal” vádolták meg. Az biztos, hogy az EU rossz állapotban van, nincs közös akarat, viszont rengeteg a nemzeti önzés, ami rég nem hallott durva szavakban nyilvánul meg.

Közben azonban a jelek szerint a kancellár rájött, hogy a helyzetet az eddigi módszerekkel nem lehet megmenteni. Ezért jó, hogy a párbeszédet választotta, ebből a szempontból a körút kedvező startot jelent. Megadta a tiszteletet azoknak is, akik kilógnak a sorból. Pont ez az unió egyik nagy előnye, mármint hogy hatalmi képződmény ugyan, de mindenekelőtt olyan közösség, amely a tárgyalásokra épül.

A Financial Times vezércikkírója úgy látja, hogy Merkel nélkülözhetetlen, mert csak ő tudja keresztülvinni azokat a megállapodásokat, amelyek egyben tartják az uniót, ám keveset nyújt ebben a szerepében. Ellentmondásos, hogy ő lett az EU tényleges vezetője. A magyarok, lengyelek és csehek élesen kifogásolják menekültpolitikáját. De támadják jó páran mások is. Az biztos, hogy jó pár hibát követett el, főleg a migránsválság idején. Csak éppen nem lehet megkerülni, mert az unió legalább hat súlyos gonddal néz szembe. Ilyen a Brexit, az euro, azután ott vannak a menekültek. A 4. Oroszország, az 5. a demokratikus értékek lerombolása Magyarországon és Lengyelországban. Végül pedig számításba kell venni a politikai szélsőség felemelkedését az egész földrészen.

A múlt heti ingadiplomácia talán legérzékenyebb állomása Varsó volt, ahol a nacionalista és reakciós kormány ellen az a vád, hogy felszámolja a bíróságok és a sajtó függetlenségét. Merkel nem folyamodott nyilvános dorgáláshoz, de nem kétséges, hogy Berlinben igencsak aggódnak a magyarok és a lengyelek miatt. A probléma az, hogy ha Németország túl nagy nyomást gyakorol belpolitikai ügyekben a két szövetségesre, akkor könnyen leállhat az együttműködés, és ez esetben szinte lehetetlen lenne megoldást találni a közös gondokra.

Ráadásul a menekültkérdésben bonyolítja a dolgokat, hogy Merkel tavaly liberalizmusban messze túlment az uniós normákon. Keserű visszautasítást keltett a terve, hogy a terhek legalább egy apró részét megossza Budapesttel, Varsóval és Prágával. Utóbbiak azzal vádolják, hogy bajba sodorja Európa biztonságát és kultúráját. A feszültséghez társul a megosztottság Németország és Dél-Európa között az euró-válság miatt.  

A veszély az, hogy ha a nacionalista, vagy EU-ellenes vezetők elég hatalomra tesznek szert a földrészen, akkor odaveszhet az együttműködés szelleme, amire az egész unió épül. Arra pedig rámehet a szervezet maga is. És a következő hónapokban jönnek az újabb populista erőpróbák, nem beszélve jövőre a francia és a holland választásról. Súlyos gondok tornyosulnak a közép számára Németországban is. Ha Merkel odahaza meggyengül, nehezebb lesz a kontinens tényleges vezetőjeként fellépnie. Ha viszont elbukik, még azoknak a kormányoknak is hiányozni fog, akik elégedetlenek vele, mert nincs más, aki össszefogja Európát.  

Nyomul a visegrádi csoport, amely sokat profitál az unióból, ám igyekszik megbuktatni annak intézményeit – írja hosszú elemzésében a világsajtó vezető újságja, a Financial Times. A bajkeverő Orbán Viktor az idén Tusványoson egyrészt nagyrabecsülését fejezte ki Trump iránt, másrészt pedig az EU ellen fordította indulatait, hangsúlyozva, hogy annak politikai vezetése kudarcot vallott. Továbbá, hogy a földrész hamarosan követi a magyar példát.  

A kormányfő nincs egyedül a Brüsszel-ellenes bírálattal, pedig a térség államai rengeteg segítséget kaptak az uniótól. A magyarok és lengyelek vezetésével lecsaptak a Brexit kínálta lehetőségre, úgy érzik, hogy fordulópont jött el az integráció életében. Arra figyelmeztetik a nyugati vezetőket, hogy ha nem változik semmi, akkor még több ország lép ki.

A jövő hónap közepén esedékes csúcs előtt az EU irányítói attól félnek, hogy a magyar és a lengyel fél kihasználja az alkalmat és a szervezet tekintélyét aláásva a saját, konzervatív értékrendjét tolja előtérbe. Egy keleti politikus szerint az a baj, hogy a két oldal nem azonos nyelven beszél, nem érti meg egymást.

A visegrádi csoport fura négyest alkot. Igazából a kvótadöntés hozta össze, miközben a 27-ek körében a magyar és a lengyel lakosság vélekedik a legkedvezőbben az unióról. Csak éppen sokan csalódtak, mert az életszínvonal még mindig messze van a nyugatitól. A kormányok ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a Nyugat másodosztályú állampolgárként kezeli országaikat. Szó sincs arról, hogy ki akarnának válni, de elutasítják, hogy Brüsszel beleavatkozzék a belpolitikába, illetve közös döntéseket kényszerítsen rájuk, lásd a migránsokat.

Az általuk ajánlott recept azt javasolja, hogy maradjon meg a széles körű együttműködés, de korlátozzák Brüsszel hatalmát és adjanak vissza nemzeti kézbe jó pár jogkört. Elemzők ugyanakkor attól félnek, hogy Orbán programja ennél sokkal radikálisabb és az EU felépítését veszélyezteti, illetve Kaczynski is beáll mögé, bár Oroszország ügyében jócskán eltér az álláspontjuk.

Krekó Péter politológus, a Political Capital igazgatója szerint Orbán Viktor a migránsválságban látta meg az esélyt, hogy itt lehet valamit csinálni az EU átalakítására. Azt reméli, hogy az események elsodorják Junckert, Merkelt és a többieket. Az új szervezet azután a család, a nemzetállam és a kereszténység szentháromságán alapulna. A harcias magyar és lengyel nyelvezet még a szlovákokat és a cseheket is meglepte. Krekó azonban utal arra, hogy a kormányfő igyekszik Brüsszel ellen fordítani a közvéleményt, mert ily módon javíthatja alkupozícióját. Az elemző hozzáteszi, hogy a V4-ek Cassandra szerepét játsszák. A baljós jelekre figyelmeztetnek, felvetik az EU felelősségét, hogy további érvekhez jussanak az unió reformjához.

Lengyelország szerint a német miniszterelnök téved, amikor bírálja azokat az uniós szövetségeseket, amelyek nem fogadnak be muzulmán menekülteket – tudósít egybehangzóan a The New York Times/The Washington Post/AP. Az egyik lengyel külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az érintett államok döntése összhangban áll lakosságuk akaratával. Úgy fogalmazott, hogy Merkel véleménye káros Európa számára és széles körű ellenkezésbe ütközött nyugaton, így Németországban és Hollandiában is, ahol az emberek ugyancsak egyre kevésbé érzik magukat biztonságban. Hangoztatta azt is, hogy a kvóták kikényszerítése sérti az országok jogát, hogy saját ügyeikben ők maguk dönthessenek. Egyben veszélyezteti az uniós összefogást.

A Politico úgy látja, hogy a magyar gazdaság a felszínen jól mutat, de mögötte gyengeséget tapasztalható. Vagyis csillog az új keletű gazdagság, ám a mélyben nagy a feszültség. A GDP 20 év alatt megháromszorozódott, a kivitel ötszörösére nőtt, a foglalkoztatottság 5,1%-ra esett. Az EU-tól dől a pénz, a támogatás két éve a bruttó hazai termék több mint 6%-át tette ki. Csak éppen ezzel szemben áll a korrupció, az oligarchák megerősödése, a hajléktalanság és a szegénység.

Sok faluban nincs magánvállalkozás, vagy bármiféle érdemi fejlesztési terv. Több mint 200 ezren vesznek részt a közmunkaprogramban, amelytől sok helyen egész települések függnek. De akik benne vannak, azok javítják az állástalansági mutatókat. A politikusok közben nem figyelnek oda, hogy ezek az emberek el tudjanak helyezkedni a versenyágazatban, vagy megfelelő képzettséget szerezzenek.

A lakosság nagy része az út szélén maradt. A KSH szerint tavaly a népesség 35%-a a szegénységi szint alatt vegetált.

A munkaadók közben alkalmazottakra vadásznak, mert nincs elegendő jól képzett ember. A romák meg különösen hátrányos helyzetben vannak, ha a felvételről van szó.

Orbán Viktor a migránsüggyel eltereli a figyelmet a hatalmas korrupcióról és társadalmi egyenlőtlenségekről. Közben masszív a kivándorlás, az agyelszívás. Orbán alatt nőtt a szakadék a ragyogó homlokzat és a valóság között. A kormányfő úgy lett sikeres, hogy – részben uniós pénzekből – kliensrendszert hozott létre. Nagyon ügyesen épít a félelmekre. De minél tovább hagyja figyelmen kívül a belső hiányosságokat, annál jobban nyilvánvalóvá válik, hogy az eredmények mennyire látszólagosak.