Minden megszólaló azzal kezdte, hogy „elfogult vagyok” a csodálatosan vonzó, misztikus „Ezüstváros” és kulturális hagyományai iránt. A hely szépségét csak az tudja értékelni, aki megtapasztalta. Az idegenforgalom sem létezne, ha a város lakói nem tartanák életben a hely szellemét, az európai kultúra egyetemes hagyatékát.
Selmecbányát húsz évvel ezelőtt vették föl az UNESCO világörökségi listájára rengeteg műemlékével, 250 éves bányászati akadémiájával együtt. A történelem viharaiban mindig befogadó volt, barátságos lakosainak köszönheti multi-kulturális értékeit. Napjaink fontos teendőjének tartják Selmecbányán az idegenforgalom fellendítését: tárt karokkal várják a magyarokat is, hiszen a város Budapesttől mindössze 150 kilométerre, kétórányi autóútra fekszik.
A régió igazgatója, Igor Kuhn szerint kétféle ember létezik, az egyiket már elbűvölte Selmecbánya, a másik az, aki még nem látta. A város egy valaha 4000 méteres – mára a földtörténeti korok kopásai miatt csak600 métermagas – tűzhányó közepén fekszik. A környező dombok sem nyúlnak ezer méternél magasabbra. Ezért a város remekül fotózható alulról-felülről egyaránt. Itt a legnagyobb az egy személyre jutó fényképészek száma! Utcáin járkálva több száz lépcsőn kell közlekedni fel-le a középkori és a barokk házak, templomok, paloták, emlékművek között.
A legutolsó vulkánkitörés hozta felszínre a föld mélyén pihenő aranyat, ezüstöt és rezet: e kincsek évszázadokra meghatározták a város gazdagságát. Nemesfémeket már a kelták is bányásztak. A rézbányák külszíni fejtéseihez 1156-ban szlovák bányászok érkeztek. IV.Béla magyarkirály 1238-ban szabad királyi város rangjára emelte a települést, majd a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be. A középkorban a Magyar Királyság legfontosabb arany- és ezüstbányáit találták itt. A bányászati jogokat a „waldbürgerek”, bányász polgárok gyakorolhatták. Csaknem minden ház alatt lejáratot építettek a bányába. Az 1443-i borzalmas földrengés után is képes volt a város talpra állni, és a 18. század végéig virágkorát élte. Érdekesség, hogy a 17. századig kézi erővel vájták a tárnákat és az alagutakat, a hőség miatt a bányászok meztelenül dolgoztak a hegy gyomrában. Két ember így évente 7 métert tudott előre haladni, mégis több kilométernyi alagút készült el. A világon először, 1627-ben Selmecbányán alkalmaztak puskaport a robbantáshoz. A talajvizet lovakkal hajtott szivattyúkkal szippantották ki a mélyből.
Mivel a városnak csak egyetlen patak szolgáltatta a vizet, hatvan víztározót létesítettek hétmillió köbméter vízzel, a tározókat pedig csatornákkal kötötték össze, hiszen sok vízre volt szükség a fém átmosására. Igazi energetikai csodának minősült a megoldás.
Mária Terézia császárnő és királynő 1762-ben Selmecbányán hozta létre a világ első bányászati akadémiáját. Mikoviny Sámuel mérnök iskoláját 1770-ben emelték akadémiai rangra. A monarchia idején Európa leggazdagabb arany- és ezüstlelőhelye lett az akkor húszezer lakosú város (a mai lélekszám ennek csak a fele). Kiszámolták, hogy a felszínre hozott nemesfém mai értéke mintegy 45 millió euró lenne. A kincsből sok bécsi és pesti palota épült. A selmecbányaiak is olasz építészekkel emeltettek gyönyörű palotákat a meredek lejtőkön, sőt, még háborúkra is tellett belőle. Azután kiképezték a műszaki értelmiséget, tgagjai szétszéledtek a nagyvilágban. Párizsban selmeci mintára alapítottak hasonló főiskolát. Selmecbányán nagy élet folyt, a sok diáktól és a kocsmáktól hangos volt a vidék. A 20. század elején, amikorra a bányák kimerültek, elkezdődött a város hanyatlása, a népessége elszegényedett. Az akadémiát Trianon után, 1919-ben átköltöztették Sopronba.
A 21. század újra feltámasztotta Selmecbányát. Palotáit, műemlékeit nagy szakértelemmel helyreállították. Mára visszakapta régi patináját, egyre több fiatal és művész költözik a városba. Fellendült a turizmus és a vendéglátás, ezért nyaranta elég nehéz szállás találni, pedig sok új panzió épült.
A város nagyságához képest számtalan koncertnek, filmfesztiválnak, zenei és színházi eseménynek ad otthont. A Salamandra Fesztivál keretében nagy népszerűségnek örvend a nemzetközi sakkversenyen az élő sakk. Két nagymester bekötött szemmel irányítja az élő figurákat, majd a mesterek 20-20 résztvevővel szimultánt játszanak. Tartanak történelmi és karácsonyi vásárokat, Selmecbánya megőrizte jó hangulatú, kisvárosi jellegét.
Télen biztos hó borítja a környéket és a településeket. A gyerekeket szánkóval húzzák az óvodába, iskolába. Lehetőség kínálkozik hótalpas túrázásra, sífutásra, síelésre, a bányatavakon korcsolyázásra, hiszen ez is a Szlovák Paradicsom része. Síelésre, sífutásra 45 km-es pálya áll rendelkezésre lanovkával,270 mmagasra szállító felvonóval és a négycsillagos, 56 szobás Salamandra Szállodával. Helyben sí-kölcsönző, szerviz, bobpálya várja a vendégeket. Nyáron lehet fürdeni a bányatavakban, télen a szállodában szaunázni, gőzfürdőzni, jacuzziban élvezkedni, amíg a gyerekekkel képzett személyzet foglalkozik. Jó hangulatú biciklis élet folyik a250 kmhosszan kiépített kerékpárúton.
Néhány turisztikai adat: 50 szálláshely várja az utazókat ezer ággyal. Évente 25 ezer látogatót fogadnak, aki 51 ezer vendégéjszakát tölt a városban. A turisták kétharmada szlovák, egyharmada külföldi, akinek háromnegyede visszatérő vendég.
Magyarországról évente mintegy ezren keresik fel; általában két éjszakát töltenek a magyar emlékeket is őrző városban. A látogatók mindegyike elégedetten távozik. Jó tanács a nőknek: csak kényelmes túracipőben járják a várost, mert sok a meredek hegymenet, a lépcső és a lejtő!
Selmecbánya fő nevezetességei:
# Négy bánya és egy szabadtéri bánya-skanzen látogatható, ahol történelmi sorrendben kiállították a bányászat eszközeit, a szerencsések találhatnak ásványokat, miközben történeteket hallanak a bányászok életéről. A többi bányát elfoglalta a természet.
# A Kálvária Közép-Európa talán legszebb templomát és stációit sorakoztatja fel a meredek hegyoldalban, a város fölött, a vulkán kráterének szélén. A 1744-től hét évig építtette a jezsuita szerzetesrend a város adományaiból. Hosszú évek elhanyagoltsága után (2007-ben felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listájára) most ismét régi pompájában ragyog.
# Feltűnő látnivaló a fehér Újvár a törökellenes harcok idejéből. Tornyából őrök figyelték, közeleg-e veszély. Ma kiállítást találunk benne régi fegyverekből.
# A Szent Katalin-templom a város jellegzetes gótikus épülete 1491-ből. Mögötte emelkedik a 16. századi barokk Szentháromság-oszlop a főtérrel, ahol a gazdag város híres képtára kihagyhatatlan látnivaló. Egykori szárnyasoltár-darabjain felfedezhető M. S. Mester (ma már ismert a neve: van, aki Sebestyén magyar festővel, azonosítja, más viszont állítja, hogy Martin Schulz erdélyi szász mestermeber lehetett) képei mellett sok értékes alkotás. Ugyancsak a főtéren van a városháza is. A főtér folytatásában érünk az egykori evangélikus Líciemhoz, ahol rövid ideig Petőfi Sándor is tanult.
# Az Óvár eredetileg templom volt a 13. században, azután a török támadások miatt erőddé alakították. Selmecbányát soha nem tudta bevenni a török! Jelenleg kiállítás mutatja be a pipagyártó műhelyt, a kálvária szobrait és a fegyvertárat. A toronyban órákat állítottak ki, és pompás kilátás nyílik a környék szépségeire. Az egyik bástyában középkori börtönt rendeztek be.
# Klopačka a városhoz tartozó apró bányásztelepülés, ahol ma jutányosan lehet megszállni. Neve kalapácsot jelent, ugyanis a régi időkben keményfa deszkán kalapáccsal jelezték a toronyból a munkaidő kezdetét a bányászoknak. A délelőtti műszakban ezer férfi, a délutániban ezer nő dolgozott a bányában. A „kopogótoronyban” egykor bányászpénztár működött az árvák, özvegyek és betegek megsegítésére, de a lázadó bányászok börtönéül is szolgált. Most teázó működik benne.
# Ha arra járunk, látnunk kell a Svätý Anton (Szentantal) nevű faluban lévő, 16. századi kastélyt, a bolgár cár későbbi rezidenciáját. Az 1740 után hozzáépített négy szárny a négy évszakot jelképezi, tizenkét kéménye a tizenkét hónapot, 52 szobája az év 52 hetét, 365 ablaka pedig az év napjait (érdekesség: a szökőévekre nem gondoltak a tervezők). Jelenleg múzeum, a festett falak között különleges bútorokkal. Köztük Marie Antoinette hozományával, Anton Schmidt 1748-i bútoraival, uralkodói és tükörtermeivel.
# Aki termálvizes élményre vágyik, annak rendelkezésére áll a Hotel Termál Vyhne családi üdülésre, sportra, vizes kényeztetésre, luxus wellnessre – Vihnye (szlovákul Vyhne) faluban. A dombokon túl pedig Sklenno (nem tévesztendő össze Szklenóval, azaz a Körmöcbányához közeli Turócnémetivel; termálvize barlangrendszerben található.
