Itt arról van szó, hogy továbbra is erős marad-e a britek hangja a nemzetközi színtéren. A szakértők látják, hogy a Brexit gazdasági következményei a rossztól és a katasztrofálisig terjednek. Ugyanakkor a kampányban az is egyértelművé vált, hogy a közvélemény mennyire nem bízik az elitekben és az intézményekben, ezzel foglalkozni kell. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a migránsok miatti aggályokat sem, és a mocskos idegengyűlölet sem magyarázható semmivel sem. Viszont felemelő, hogy az ifjúság többsége a maradás mellett van, elutasítja az elkülönülést, az elszigetelődést. De hát éppen a jövő múlik a mai döntésen.
A brüsszeli Bizottság elnöke szerint Orbán Viktor mondhatja azt, hogy Európa gyenge és beteg, mint egy virág, melyet titkos féreg foga rág, csak éppen Juncker a kijelentésben nem ismer rá sem Európára, sem a Bizottság tevékenységére – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mert hogy nem a virág beteg, hanem a férgek rágnak rossz helyen. Hozzátette, hogy Brüsszel a menekültek ügyében azt teszi, amit a szolidaritás parancsol Európában.
A terjedelmes interjúban a politikus arra a kérdésre, hogy vajon kire gondolhatott a magyar kormányfő, amikor arról beszélt, hogy egyesek a menekültek révén újra akarják rajzolni a földrész vallási és kulturális térképét, Juncker úgy válaszolt, hogy fogalma sincs. Azt tudja viszont, hogy pl. Merkel szembenéz a globális feladattal, mert a leggazdagabb földrész számára nem okozhat gondot 2-3 millió szerencsétlen ember befogadása. Ugyanakkor a Bizottság vezetője úgy látja, hogy nem nevezheti magát kereszténydemokratának olyasvalaki, aki egyidejűleg bezárkózik. Ő maga pedig igencsak szégyenkezik, hiszen Jordániában vagy Libanonban többen leltek menedékre, mint a tehetős Európában.
Juncker arra is kitért, hogy a jövőt nem több, hanem a jobb Európa jelenti, meg kell őrizni az egységet a sokszínűségben, és össze kell fogni, ha el akarjuk kerülni a háborút, ezt látni lehetett Ukrajnában is. Hozzátette, hogy a menekültügy kapcsán ragaszkodni kell a tagok közti szolidaritáshoz, nem lehet magukra hagyni a leginkább érintett államokat. Úgy látja, hogy ebben a kérdésben nem az EU, hanem egynémely tagország mondott csődöt, amikor nem teljesítette a kötelezettségét. A kvóta ügyében pedig érvényes a döntés, végre kell hajtani. És egyesek a többségi határozat után nem kérhetik vissza a babaruhát.
Orbán persze mondhatja, hogy a gonosz unió elő akarja írni, a népek kikkel éljenek együtt, de ettől még évekig megmarad a probléma. A tömegek továbbra is jönnek, és Juncker kereszténységével nem fér össze, hogy Európában néhányan csak azokat engednék be közülük, akik igazoltan keresztények.
A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió azt kérdezi, vajon tényleg Orbán Viktor volna a nyugati világ megmentője? A miniszterelnök néhány éve kálvinistának vallja magát és úgy gondolja, hogy menekültpolitikájával a kereszténységet oltalmazza az iszlámmal, valamint – teszi hozzá az elemzés – a katolikus-evangélikus fő áramlattal szemben. Álláspontjában nem csupán a rá jellemző populizmus tükröződik, hanem egy jó adag vallási meggyőződés is. A kálvinizmusról Anton Pelinka, a Közép-Európai Egyetem professzora azt mondja, az Magyarországon egykor azért tudott erős lenni, mert szembefordult a Habsburg-házzal.
Orbán színeváltásáról pedig a szakember úgy tartja, hogy az már önmagában jelzi az elhatárolódást a Nyugattal szemben. Merthogy a protestáns egyház mindig is szerepet játszott a magyar nacionalizmusban, amikor távolságot tartott a kozmopolita katolicizmustól. A magyar keresztények többsége a jelek szerint elhiszi, hogy Orbán valóban a napnyugat megmentője.
Európában a muzulmánellenesség megfejelte a hagyományosnak mondható cigánygyűlöletet – állapítja meg a The Washington Post. Látható ez a Kotleba-féle ultranacionalista Mi Szlovákiánk Néppártnál, miközben a romákkal szembeni elfogultság és hátrányos megkülönböztetés több országban is rendszerszintű és össztársadalmi, ami évszázadok alatt alakult ki.
A leginkább persze ott tapasztalható, így a magyaroknál, cseheknél és szlovákoknál, ahol sok roma él. Magyarországon a Jobbik éveken át feszegette a kereteket a kisebbségellenes retorikával. A szélsőséges nacionalizmus sikere azután Orbán Viktort is arra vezette, hogy gyalázatos nyilatkozatokat tegyen az iszlám és a menekültek veszélyeiről.
A roma- és muzulmánellenes álláspont közti összefüggést a jobbikos Gyöngyösi Márton tárta fel, amikor tavaly azt írta, hogy a magyarok nem akarnak bevándorlókat, mivel az országban vannak olyanok, akik évszázadok alatt sem tudtak beilleszkedni. Ráadásul az érkezők között lehetnek terroristák, vagy akik súlyos betegségeket terjesztenek.
Persze a régiónak nincs sok tapasztalata a muzulmánokról, Orbánnak is vissza kellett nyúlnia a török megszálláshoz, amikor a szír menekültek veszélyeire figyelmeztetett. Cas Mudde holland szélsőségkutató azt mondja, mind a muzulmánokat, mind a romákat barbárnak tekintik, és nagyon valószínű, hogy aki nem szereti az egyiket, az utálja a másikat is, bár itt két, eltérő érzelemről van szó. A muzulmánok esetében inkább az ideológiai érv domborodik ki, a civilizációk harca, a nemzetállamok megőrzésének szükségessége. Viszont mindkettő ugyanannak a nacionalista és populista tömegnek szól, meglovagolva az ellenségességet az európai, időnként a kozmopolita elittel szemben. Egy brüsszeli szakértő azt emeli ki, hogy a romaellenesség szinte szerves jelenség, a társadalom nagy része osztja. A muzulmánok gyűlöletét viszont politikai haszonszerzés céljából, mesterségesen állították elő.
