A kereskedelemben és a vendéglátásban az év közepétől összességében kismértékű forgalombővülés következett be az egy évvel azelőtti, nagyon alacsony szinthez képest 2010. január–november között azonban 2,3, illetve 1,8%-os csökkenés mutatkozik. Szeptember–november átlagában a foglalkoztatottak száma kismértékben emelkedett, a munkanélküliségi ráta 10,8% volt. Az alkalmazásban állók keresetének reálértéke 2010 január–novemberében 2,5%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit. A fogyasztói árak decemberben 4,7%-kal, az év egészében 4,9%-kal emelkedtek.
A nemzetközi gazdasági szervezetek számításai alapján a világgazdaság 2009-ben 0,5–1%-kal esett vissza. A mélypont 2009 II. negyedévében volt, amikor – az előző év hasonló időszakához mért negyedéves adatok alapján – az összes fejlett ország bruttó hazai terméke csökkent. Az évközi adatok szerint a világgazdaság 2010 közepére már a válságból kilábalás felé haladt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján 2010 három negyedévében az Egyesült Államokban 2,9%-kal, Japánban 4,7%-kal növekedett a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel azelőtti alacsony bázishoz képest.
A 2009. évi mélypontot követően az Európai Unió gazdasága is újra növekedési pályára állt. 2010. január–szeptember átlagában 1,8%-os, ezen belül a harmadik negyedévben 2,1%-os (szezonálisan kiigazítva 1,6, illetve 2,2%-os) bővülés történt. A gazdasági teljesítmény alakulása azonban – a többi között a pénzügyi és ingatlanpiaci folyamatokkal, az államadósság kezelésével és a munkaerő-piaci problémákkal összefüggésben – országonként eltérő képet mutat. A teljesítményemelkedés motorja az EU-27 legnagyobb nemzetgazdasága, Németország volt, bruttó hazai terméke 2010 I–III. negyedévében 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Görögország, Írország és Románia gazdasága továbbra is dekonjunktúrában van a válság óta, ami súlyos belső gazdasági problémákra vezethető vissza.
Az EU-27 gazdaságának törékeny fellendülése ellenére a munkanélküliség csúcson van. 2010. február és november között 9,6%-os szinten stabilizálódott a ráta, amely az elmúlt tíz évben a legmagasabb. A nem teljes körűen rendelkezésre álló novemberi adatok alapján 10% feletti a munkahellyel nem rendelkezők aránya 6 országban, ezen belül a legmagasabb (21%) Spanyolországban. A legalacsonyabb értéket Hollandiában és Luxemburgban mérték, ahol az elmúlt egy évben 5,0% alatt volt a munkanélküliségi ráta.
A 2009 őszi deflációs veszély után a fogyasztói árak folyamatos emelkedésnek indultak. (Bár 2009 III. negyedévében az euróövezetben átmenetileg, 0,4%-os csökkenés történt.) 2010 egészében az infláció 2,1%, az utolsó negyedévben 2,4% volt. Az év utolsó részében már egyedül Írországban volt defláció.
Az euróövezet gazdasági teljesítménye 2010 I–III. negyedévében 1,6%-kal, ezen belül a III. negyedévben 1,9%-kal bővült. Az EU hivatalos fizetőeszköze a válság kezdete és 2010 nyara között folyamatosan erősödött a dollárhoz képest, 2010 második felében viszont gyengülés következett be az árfolyamban.
A nemzetközi környezetre jellemző gazdasági élénkülés jelei a magyar gazdaság teljesítményében is nyomon követhetők. 2010 első felében a külső kereslet, jellemzően a német növekedésre épülő konjunktúra volt a növekedés fő húzóereje, az év közepétől azonban a belső kereslet, a háztartások fogyasztása is némi pozitív elmozdulást mutat.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. félévi 0,5%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A január–szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP.
A növekedés motorját jelentő, a külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a 2010. novemberi szint közelíti a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás előttit. Az exportértékesítés szintje már meghaladta a válság előttit, a belföldi értékesítés mélyrepülése ugyanakkor azóta is tart.
Az ipar bruttó kibocsátása novemberben mind a kiigazítatlan, mind a munkanappal kiigazított adatok szerint 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (Az előző hónapban 8,3%-kal nőtt a termelés volumene.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés volumene novemberben 4,3%-kal emelkedett.
Január–novemberben a kibocsátás 11%-kal emelkedett. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős, tizenegy hónap alatt 16%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 3,0%-kal mérséklődött. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóiparban 12%-kal, az energiaiparban 1,1%-kal nőtt, a kis súlyú bányászatban 24%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest.
A feldolgozó-ipari alágak – súlyukat tekintve is – jelentős részében kétszámjegyű termelésbővülés figyelhető meg. A legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az év első tizenegy hónapjában 21, a járműgyártásban 17%-kal nőtt a termelés.
Átlag feletti bővülést regisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban (20%), a vegyi anyag, termék gyártásában (14%), valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (13%) is. Néhány alágban a termelés nem érte el az előző évi szintet, többek között a feldolgozóiparban harmadik legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeriparban, itt 0,7%-kal mérséklődött a kibocsátás. A kis súlyt képviselő textil- és bőripar termelési volumene 3,7, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent.
Az ipari termelés növekedését meghatározó külpiaci értékesítés január–novemberben számottevő mértékben nőtt a feldolgozó-iparban és a kisebb súlyú energiaiparban, előbbiben 16, utóbbiban 24%-kal. A feldolgozó-ipar néhány alágában továbbra is az átlagot meghaladóan nőtt a kereslet. A belföldi értékesítésben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (37%). Az alágak többségében azonban az értékesítés nem érte el az előző év hasonló időszakának szintjét.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében január–novemberben az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, január–november átlagában azonban – az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében – 1,7%-kal elmaradt az egy évvel azelőtti időszaktól.
Novemberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozó-ipari alágak körében kiugró mértékben, 35%-kal nőtt 2009 novemberéhez képest, ami a mindkét értékesítési irányban bekövetkezett jelentős növekedésnek köszönhető. (Az új belföldi rendelések 16%-kal, az új exportrendelések 39%-kal emelkedtek.) A november végi összes rendelésállomány ennek következtében elérte a 2009. novemberi szintet, ezen belül az exportszerződés-állomány 4,1%-kal magasabb, a belföldi szerződésállomány 25%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Az ipari termelői árak január–novemberben átlagosan 4,2%-kal emelkedtek, ami a belföldi értékesítési árak 7 és az exportértékesítési árak 1,5%-os árszínvonal-növekedésének eredője. A belföldi értékesítésen belül három ágazatban az átlagnál nagyobb mértékű emelkedés volt, az értékesítés közel felét képviselő energiaiparban 8,6%-os, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 23%-os, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában 16%-os. Négy ágazatban csökkentek az árak, közülük a jelentősebb súlyú élelmiszeriparban 1,8%-os mérséklődés figyelhető meg. A külpiaci értékesítés árai január–áprilisban csökkentek, átlagosan 5,3%-kal, májustól – a forint gyengülése következtében – emelkedtek, összességében a tizenegy havi exportárszínvonal 1,5%-kal nőtt.
Az építőipar bruttó termelése január–novemberben 10%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, utóbbi elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének jelentős visszaesése következtében.
Az építőipari vállalkozások novemberben 24%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbinál, ezen belül az épületekre 38, az egyéb építményekre 7,1%-kal volt kevesebb új szerződéskötés. A november végi szerződésállomány 11%-kal csökkent.
A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) előzetes adatai szerint 2010-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 11%-kal csökkent az átlagosnak mondható 2009. évhez viszonyítva, míg az időjárási tényezőknek kevésbé kitett állattenyésztésé 2%-kal nőtt ezen időszak alatt.
Az előzetes mezőgazdasági terméseredmények szerint 2010-ben 12,3 millió tonna gabona termett, az előző évinél 9,7%-kal kevesebb. A két legjelentősebb gabonaféle közül búzából 15, kukoricából 7,5%-kal kisebb mennyiséget takarítottak be, mint 2009-ben, miközben betakarított területük 12, illetve 9,9%-kal csökkent egy év alatt. Az őszi betakarítású növényeknél egyedül a cukorrépa termésmennyisége nőtt, ugyanakkor a hozamot tekintve némi növekedés figyelhető meg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében.
A 2010. decemberi állatösszeírás adatai szerint hasonló mértékben, 2–3% között csökkent a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tyúkfélék és a libák száma alig változott, a kacsáké több mint felével nőtt, és pulykából is 5%-kal tartottak többet, mint 2009 decemberében.
A kiskereskedelmi forgalom novemberben 0,3, január–novemberben 2,3%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 0,3, illetve 2,5%-os volt). A főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 2,2%-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában. A tevékenységcsoporton belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szakboltok forgalma januártól 2,8%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében január–novemberben 1,3%-os forgalomcsökkenés következett be 2009 hasonló időszakához képest. Ezen belül a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem csökkent a legnagyobb mértékben, januártól 8,7%-kal. A könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma január–novemberben nőtt, 1,4, illetve 0,3%-kal. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma novemberben 3,5%-kal, január–novemberben 5,3%-kal mérséklődött az üzemanyagárak emelkedése miatt.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai novemberben 7,1%-kal nőttek, így a visszaesés év elejétől kumulált üteme 12%-ra mérséklődött.
2010 január–novemberében 6,9 millió vendég 18 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 1,7, a vendégéjszakáké 1,2%-kal emelkedett az egy évvel azelőtti szinthez képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,9%-kal, a vendégéjszakáké 1,3%-kal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 0,9%-kal kevesebb lett, de 1,1%-kal több éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a forgalom, 6,7%-kal emelkedett a vendégek és 4,8%-kal a vendégéjszakák száma. A Balatonnál eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 6,4%-kal visszaesett. A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécs 26%-kal több vendéget fogadott, mint egy évvel azelőtt, a külföldiek száma pedig közel háromnegyedével bővült.
A szállodai szobafoglaltság az országban 1,8 százalékponttal nőtt egy év alatt, az első 11 hónapban 46% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 3,8%-kal emelkedett, ezen belül – az átlagárak csökkenő szintje révén – a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 1,7%-kal mérséklődtek.
A vendéglátóhelyek bevétele januártól novemberig 642 milliárd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 1,8%-kal kevesebb.
A külkereskedelmi termékforgalom év eleje óta tartó élénkülése novemberben is folytatódott: az első becslés szerint a kivitel euróértéke 20%-kal, a behozatalé 18%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 652 millió euró aktívumot mutatott, 194 millió euróval többet, mint a múlt év novemberében. A január–novemberi időszak egészében az export értéke – szintén euróban kifejezve – 21%-kal, az importé 19%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg 5093 millió eurós aktívummal zárt, közel másfélszer akkorával, mint 2009 január–novemberében.
2010 tíz hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 0,3%-kal, az importban pedig 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 2,0%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 2,5%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 1,2%-os gyengülés következett be.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2010 három negyedévét 1,6 milliárd eurós többlettel zárta, szemben a 2009. év ugyanezen időszakával, amikor a kiadások még valamelyest meghaladták a bevételeket. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 1,1 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 2,0 milliárd eurós aktívum keletkezett, 0,9 milliárd euróval több, mint a 2009. január–szeptemberi időszakban. A jövedelmek esetében ugyanakkor kedvezőtlenebbé vált az egyenleg, a 4,0 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 0,4 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. Az itt tapasztalt mérlegromlás főként a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások változásával magyarázható. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege ezzel szemben kedvezőbbé vált, a bevételi többlet 309 millió eurót, a bázisidőszakhoz képest bekövetkezett javulás pedig 64 millió eurót tett ki. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010 első kilenc hónapjában 2,9 milliárd euró volt, 1,9 milliárd euróval több, mint 2009 ugyanezen időszakában. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 2,3 milliárd eurós többletet mutat, amely fél milliárd euróval kedvezőbb érték annál, mint ami a 2009. év első három negyedéve során kialakult.
A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2010. szeptember végén 108,8 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,1 milliárd eurót tett ki. Egy év alatt a bruttó adósságállomány 4,2%-kal, a nettó pedig 1,6%-kal nőtt; 2010 eddig feldolgozott három negyedéve közül azonban mindkét mutató értéke a III. negyedév végén volt a legalacsonyabb. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 15,9 milliárd euró volt szeptember végén, 1,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010-ben 870 milliárd forint volt, 55 milliárd forinttal kevesebb, mint 2009-ben. Az alrendszerek közül kizárólag a központi költségvetés egyenlege romlott, a 836 milliárd forintot kitevő deficit 98 milliárddal haladja meg a 2009. évit. A legnagyobb alrendszer bevételei 8,5 billió forintot, kiadásai pedig 9,3 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,7%-kal, a kiadások pedig 2,7%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult: a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 96 milliárd forintos deficit 62 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 62 milliárd forintos többlete a mérleg 92 milliárd forintos javulása révén állt elő. Decemberben a központi költségvetés 447 milliárd forintos többletet ért el, 270 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A javulás egyik fontos tényezőjét jelentették a válságadók, amelyen belül a pénzügyi szervezetek különadójából 89 milliárd, az egyes ágazatokat (kiskereskedelem, távközlés, energiaellátás) terhelő különadókból pedig 152 milliárd forint bevétel folyt be a költségvetésbe.
A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élveszületések száma a 2009. évi alacsony szinthez viszonyítva 2010 első tizenegy hónapjában 6,6%-kal csökkent. A születési arányszám az egy évvel korábbi 9,7 ezrelékről 9,0 ezrelékre süllyedt. 2010 január–novemberében 0,4%-kal kevesebben haltak meg, mint 2009 hasonló időszakában, a halálozási arányszám 12,9 ezrelék volt.
A születések száma tizenegy hónap alatt nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, így a természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest 5400 fővel 35 300-ra emelkedett.
A világgazdasági válság következtében a munkaerőpiacon kialakult negatív tendenciák megálltak, vagy némiképp enyhültek: egy év alatt a foglalkoztatottság kismértékben növekedett, miközben a munkanélküliség korábban tapasztalt nagyarányú emelkedése megtorpant.
2010. szeptember–november időszakában a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 796 ezer főt tett ki, ami 39 ezer fővel (1,0%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,5 százalékponttal, 56,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedése szinte teljes egészében a női munkaerő körében tapasztalható emelkedés következménye, mivel a férfiak foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak.
A munkanélküliek számának – a 15–64 éves korosztályon belüli – növekedése az év folyamán fokozatosan mérséklődött, szeptember–november átlagában 15 ezer fővel 459 ezerre emelkedett. (Három hónappal korábban, 2010. június–augusztus időszakában még 52 ezres létszámnövekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest.) A munkanélküliségi ráta 10,6%-ról 10,8%-ra nőtt. A korcsoportok közül a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal, 26%-ra mérséklődött, miközben a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 9,6%-ról 9,8%-ra emelkedett.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai – összhangban a munkaerő-felmérés erre vonatkozó mutatóival – pozitív irányú változást tükröznek. 2010 első tizenegy hónapjában a megfigyelt körben[1] 2,7 millióan álltak alkalmazásban, ez 1,5%-os, 39 ezer fős létszámbővülést jelentett. A versenyszférában alkalmazásban állók 1 millió 826 ezer fős száma megegyezett az egy évvel korábbival. A költségvetésben 774 ezer fő állt alkalmazásban, és a 26 ezer fős létszámnövekedésnek a hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős emelkedése áll. A nonprofit szférában alkalmazásban állók 102 ezer fős állománya 13%-kal haladta meg a 2009. január–novemberit.
2010. január–novemberben a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 201 800 forintot, a nettó átlagkereset 132 300 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,0%-kal, míg a nettó 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset 133 200 forint volt, míg a költségvetés területén 131 900 forint volt a kézhez kapott bér összege.
2010. január–november időszakában a reálkereset – a fogyasztóiár-index 4,9%-os növekedése mellett – 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (2009 hasonló időszakában 2,3%-os csökkenés volt tapasztalható.) Ezen belül a versenyszférában 3,1%-os, míg a költségvetés területén 1,2%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 3,3%-os) növekedés következett be. A reálbérek alakulását döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása befolyásolta.
A pénzbeli társadalmi juttatások körülbelül kétharmadát a nyugdíjak teszik ki hazánkban. 2010 szeptemberében a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma 2 millió 926 ezer fő volt, amely a népesség csaknem háromtizedét jelentette. Számuk 2009 szeptemberéhez képest 54 ezerrel, azaz 1,8%-kal csökkent. Az összes nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők közel hattizedét kitevő öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 705 ezer fő volt, 17 ezerrel kevesebb, mint előző év szeptemberében. A rokkantsági nyugdíjasok száma 2010 szeptemberében 729 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Ezen belül a korbetöltöttek száma 14 ezerrel nőtt, a korhatár alattiaké viszont 44 ezerrel csökkent.
Az egy ellátottra jutó havi átlagos összeg 2010 szeptemberében 84 494 forint volt, nominálisan mintegy 6,0%-kal, reálértéken 1,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az öregségi nyugdíjak havi átlagos összege 2010 szeptemberében 97 025 forint, az összes nyugellátás havi átlaga pedig 89 365 forint volt. A nyugdíjszerű ellátások havi átlaga megközelítette a 30 ezer forintot.
A családi támogatások rendszere tartalmaz alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonyon alapuló ellátásokat egyaránt. Alanyi jogon járó ellátás a gyermekgondozási segély (gyes), melyet 2010 tizenegy hónapjában havonta átlagosan 178 ezer család vett igénybe, 2,5%-kal több, mint 2009 azonos időszakában. A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátást, a gyermekgondozási díjat (gyed) igénybe vevő családok száma 2010. január–októberben átlagosan 95 ezer volt, lényegében ugyanannyi, mint 2009 azonos időszakában. A gyermeknevelési támogatás (gyet) alanyi jogon járó ellátás, idén az első 11 hónapban átlagosan 39 ezer család vette igénybe, 2,4%-kal kevesebb, mint 2009 hasonló időszakában. A családi pótlékban részesülő családok száma 2010. január–november átlagában 1 millió 226 ezer volt, 1,6%-kal kevesebb, mint 2009-ben. Összességében a családtámogatási ellátások havi nominális értéke 2010-ben nem változott, ezért reálértékük csökkent.
A fogyasztói árak decemberben 4,7%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A gyorsuló ütemű áremelkedésre a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást.
Az év egészében a termékek és szolgáltatások átlagosan 4,9%-kal drágultak. Ezen belül a legnagyobb mértékben, 8,8%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok árai emelkedtek, ami döntően a járműüzemanyagoknak az előző évi alacsony bázishoz viszonyított 21%-os áremelkedésével függ össze. A főcsoporton belül a gyógyszerek, gyógyáruk 5,6%-kal drágultak. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk (8,2%) és a háztartási energia (6,3%) ára is. Ez utóbbiban közrejátszott az összes energiahordozó (meghatározóan a vezetékes gáz 9,6%-os és az elektromos energia 7,4%-os) drágulása, az előző évinél olcsóbban biztosított távfűtés kivételével. A szolgáltatások ára 4,3%-kal, az élelmiszereké – a II. félévi gyorsulás következtében – 3,2%-kal emelkedett. Lényegében változatlan maradt a ruházkodási cikkek (–0,4%) és a tartós fogyasztási cikkek (+0,2%) átlagos ára. A 2010 egészére számított nyugdíjas fogyasztóiár-index 104,5% volt.
2010 január–novemberében közel 390 ezer bűncselekményt regisztráltak Magyarországon, mintegy ötödével többet, mint egy évvel korábban. A növekedés valamennyi megyére egyaránt jellemző volt. A legnagyobb arányú emelkedés Hajdú-Bihar megyében, a legalacsonyabb Heves megyében történt. 2010 tizenegy hónapjában összesen közel 107 ezer bűnelkövetőt tartottak nyilván, számuk az előző év azonos időszakához képest 13%-kal emelkedett. A fiatalkorú elkövetők száma megközelítette a 10 ezer főt, ami 13%-os emelkedést jelent a 2009. január–novemberi időszakhoz képest.
