Sugárzó korrupció: nem akarnak atomerőművet a magyar fiatalok

Tízből nyolcan a nap-, heten pedig a szélenergiát jelölték meg a jövőben kívánatos energiaforrásként hazánk számára. Ezzel szemben csupán a válaszadók hatoda szerint kellene az atomenergiát használnunk a jövőben. A megkérdezettek több mint 90%-a aggályokat fogalmazott meg a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban. A válaszadók 55%-a által említett kétség, hogy a keletkező radioaktív hulladék több százezer évig sugárzó marad, amelynek biztonságos, hosszú távú tárolása sehol a világon nem megoldott. A válaszadók felét aggasztja az Oroszországtól való függőség, kb. harmaduk pedig a Duna vízminősége és élővilága, a magas korrupciós kockázat, és a beruházás drágasága miatt aggódik.

A fiataloknak arról is határozott véleménye van, hogy az általuk előnyben részesített megújulóenergia-források miért nem tudnak jobban terjedni Magyarországon:  tízből hárman vélekednek úgy, hogy mesterségesen akadályozták a megújulók térnyerését, amíg a kormányhoz közeli körök kiépítik a saját megújulós cégeiket. Ugyanennyien említették meg, hogy szerintük súlyos probléma a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, mivel így a beruházók inkább biztonságosabb országokban ruháznak be. A megkérdezettek negyede szerint az a baj, hogy túl sok kenőpénzt kell fizetni, mire egy beruházás megvalósulhat. Körülbelül ugyanennyien vélekednek úgy, hogy túl hosszú és bonyolult az engedélyeztetési folyamat.  

A megkérdezett fiatalok 94%-a szerint a döntéshozók elsősorban saját és ismerőseik érdekeit képviselik a társadalomé helyett. (Ez jól illeszkedik hasonló, a közeli múltban készült felmérések eredményéhez.) Másképp megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a magyar államot különféle érdekcsoportok ejtették, ejtik foglyul, amelyek hatással vannak a jogalkotástra az állami politikák formálására. Ilyen csoportok lehetnek hazai haverok, de akár más országok képviselői is. 

 
„Az állam foglyul ejtésének gyanúja Paks II. kapcsán is felvetődik, hiszen a komoly aggályok ellenére sem gondolkodik alternatívákban a magyar kormány. Ez arra utalhat, hogy a kormányzat nem ura saját döntéseinek, valamilyen kényszerpályán mozog. Ez pedig igen súlyos biztonsági és energiabiztonsági kockázatokkal jár Magyarország számára” – mondta el Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.

   ——————————————————————————————————–
Az adatfelvétel az EFOTT fesztiválon, Velencén készült 2016. júliusában. A kérdőíveket összesen 300, átlagosan 23 éves fiatal töltötte ki. A válaszadók 46%-a nő, 54%-a férfi volt. A felmérést az Energiaklub a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott, „Countering State Capture by Strengthening Civil Discussions about the Hungarian Energy Sector” elnevezésű projektje keretében készítette.