„Szégyenletes emberek százait halálra ítélni egy mélységesen tisztességtelen jogi procedúrát követően. A halálbüntetés használata minden esetben szörnyű, de különösen sajnálatos, amikor önkényesen használják egyértelműen tisztességtelen tárgyalások után” – mondta Said Boumedouha, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatóhelyettese. „Szaúd-Arábia hibás igazságszolgáltatási rendszere a kivégzéseket tömeges mértékben teszi lehetővé. Sok esetben a vádlottaktól megtagadják az ügyvédhez való hozzáférést és néhány esetben olyan «beismerő vallomások» alapján ítélik el őket, amelyekhez kínzással vagy más kegyetlen bánásmóddal jutnak hozzá.

A tavalyinál is több kivégzés 2015-ben – világszerte tiltakoznak a szaúd-arábiai kivégzések ellen. Kép: Salzburger Nachrichten/APA (EPA)/ABIR ABDULLAH

  • Halálbüntetést szabnak ki olyan tisztességtelen tárgyalások után, amelyekből hiányoznak az alapvető garanciák;
  • Legalább 102 embert végeztek ki 2015 első hat hónapjában, 2014-ben összesen 90 kivégzés történt;
  • Átlagban minden második nap kivégeznek egy embert, többnyire lefejezéssel;
  • Az utóbbi években a kivégzések majdnem fele halált nem okozó bűncselekményért történt;
  • 1985 januárja és 2015 között legalább 2208 embert végeztek ki;
  • Az 1985 óta a kivégzettek majdnem fele külföldi állampolgár volt;
  • A kivégzettek között több fiatalkorú elkövető és értelmi fogyatékos is volt.

A múlt év augusztusa és 2015 júniusa között legalább 175 embert végeztek ki – tehát átlagban másnaponta történt egy-egy kivégzés.

1985 óta a kivégzések harmadát olyan jogsértések miatt hajtották végre, amelyek nem felelnek meg a „legsúlyosabb bűncselekmények” követelményeinek, melyekért halálbüntetés alkalmazható a nemzetközi jog szerint. Szaúd-Arábiában a halálos ítéletek nagy részét – 1991 óta 28%-t – kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért szabják ki.

A Szaúd-Arábiaban 1985 óta kivégzettek majdnem fele – 48,5% – külföldi állampolgár volt. Sokuktól megtagadták a megfelelő tolmácsot a tárgyalásokon, és olyan dokumentumokat írattak alá velük – köztük a beismerő vallomásukat –, amelyeket nem értettek.

Szaúd-Arábiában a kivégzések nagy részét lefejezéssel vagy néhány esetben sortűzzel hajtják végre. Bizonyos esetekben a kivégzések nyilvánosak, a holttesteket és a levágott fejeket közszemlére teszik.

Gyakran a siralomházban lévők családjait nem tájékoztatják a kivégzésről és csak akkor – néha a médián keresztül – értesülnek szerettük sorsáról, miután már megölték őket.

Szaúd-Arábia saría alapú jogrendszeréből hiányzik a büntető törvénykönyv, így a bűncselekmények és büntetések definíciói homályosak és széleskörű értelmezésre adnak lehetőséget. A rendszer továbbá felhatalmazza a bírókat arra, hogy saját kényük-kedvük szerint ítélkezzenek, amely súlyos ellentmondásokhoz és néhány esetben önkényes ítélkezéshez vezet. Bizonyos, a taizir (diszkrecionális büntetések) alapján büntetendő cselekmények esetében a bírónak már a gyanú is elegendő ahhoz, hogy halálbüntetést szabjon ki a bűn súlyossága vagy az elkövető személye alapján.

Az igazságügyi rendszerből azok az alapvető garanciák is hiányoznak, amelyek biztosítanák a jogot a tisztességes eljáráshoz. Gyakran a halálos ítéleteket tisztességtelen és rövid eljárásokon szabják ki, amelyek néha titokban folynak. A vádlottaktól rendszerint megtagadják az ügyvédfogadást, vagy olyan „beismerő vallomások” alapján ítélik el őket, melyekhez kínzással vagy más kegyetlen bánásmóddal jutottak hozzá. Megtagadják tőlük továbbá a valódi, teljes körű fellebbezéshez való jogot is.

Szaúd-Arábia indulatosan visszautasította a halálbüntetés használatával kapcsolatos kritikákat, azzal, hogy a halálbüntetéseket az iszlám saría törvényeinek megfelelően, és csak a „legsúlyosabb bűncselekményekért” hajtják végre, a legszigorúbb tisztességes eljárási követelményekkel és biztosítékokkal.

„Nem is állhatnának távolabb a valóságtól azok az állítások, amelyek szerint Szaúd-Arábiában a halálbüntetéseket az igazság nevében és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. A szaúdi hatóságoknak sürgősen hivatalos moratóriumot kellene bevezetnie a kivégzésekre és a nemzetközi tisztességes eljárás szabályait kellene alkalmaznia minden esetben” – hangsúlyozta Said Boumedouha.

Sheikh Nimr Baqir al-Nimr kelet-szaúd-arábiai lelkész és kormánykritikus esete – akit 2014 októberében ítéltek halálra – világosan illusztrálja ezeket a hiányosságokat. Kisebb cselekmények miatt ítélték el egy alapjaiban hibás és politikailag motivált tárgyalás során, és megtagadták tőle a megfelelő védelmet. Az általa elkövetett törvénysértések egy része a nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján nem bűncselekmény.

„Szaúd-Arábia alapvetően hibás jogrendszere széleskörű lehetőségeket ad jogsértések elkövetésére. A hatóságok meggondolatlan és visszataszító módon játszadoznak az emberek életével” – jelentette ki Said Boumedouha. „Ha a hatóságok a tisztességes eljárási standardok iránti elkötelezettségüket kívánják megmutatni, akkor olyan reformokat kell bevezetniük, amelyek a szaúdi büntetőjogi rendszert összhangba hozzák a nemzetközi joggal.”

A halálbüntetés teljes eltörléséig az Amnesty International arra szólítja fel a szaúdi hatóságokat, hogy korlátozzák alkalmazását a nemzetközi jognak megfelelően az olyan bűncselekményekre, amelyekben szándékos emberölés történik, és szüntessék be a halálos ítéletek kiszabását fiatalkorú bűnelkövetőkre, valamint értelmi fogyatékosokra.

 

Magyar–szaúdi kapcsolatok, 2014–15:

2014. március 23–24.: Szaúd-Arábiába látogatott Orbán Viktor miniszterelnök. A delegáció tagja volt több miniszter és több mint száz magyar üzletember is. A kormányfő Rijádban beszédet mondott a II. Magyar-Arab Gazdasági Fórumon. A rendezvény keretében több magyar cég írt alá megállapodásokat üzleti partnereivel, tudományos és technológiai együttműködési megállapodást kötött szaúdi partnerével a Nemzeti Innovációs Hivatal, az Egyesült Arab Kamara pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel írt alá egyezményt az együttműködésről. Orbán Viktort fogadta a miniszterelnök-helyettesi rangot viselő Szalman bin Abdel-Aziz trónörökös és Mokrin bin Abdel-Aziz herceg, második miniszterelnök-helyettes, akik Abdalláh bin Abdel-Aziz uralkodó után a királyság legfőbb vezetői.

2014. július 17.: A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adta átOrbán Viktorminiszterelnök Budapesten Al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz Ál Szaúd hercegnek. A szaúdi királyság uralkodócsaládjának tagja a magyar–szaúdi gazdasági kapcsolatok fejlesztésért végzett munkájáért részesült az elismerésben.

2015. január 24., szombat 11:14: Szaúd-Arábiába utazott szombat reggelOrbán Viktor miniszterelnök, aki részt vesz a pénteken elhunyt Abdalláh bin Abdel-Aziz szaúdi király rijádi gyászszertartásán.

(Az MTI hírei alapján)