A célunk, hogy segítsük a legjobbakat kiemelni és felemelni – mondta dr. Pintér Ferenc, az iskola vezetője. Kilencven diákkal nyílt meg 2001-ben a tehetséggondozó intézet, de nagyon hamar száznál is több lett a tehetséges diákok száma egy-egy évben, s most már mintegy száz hallgató tanul Szolnokon és 150 Veszprémben, az ország különböző részeiről. Számukra az oktatás ingyenes, a szülőknek csak a szállás és az ellátás kerül pénzbe. A legjobb matematikatanárok foglalkoznak a lányokkal, fiúkkal. Az oktatók közül máris hárman kapták meg a Rátz Tanár Úr-díjat, s a többiek tudását is elismerték már valamilyen rangos kitüntetéssel.
A diákok öt-öt hétvégét töltenek tanulással, egy-egy alkalommal 14 matematikaórán. Akiket az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola bocsát ki, és a Pannon Egyetemen tanulnak tovább, azokat felveszik az egyetem tehetséggondozó programjába, és kezdettől bevonják őket a kutatómunkákba, utána szinte egyenes az útjuk a doktori iskolába. A matekos hallgatók közül máris jó néhányan kiemelkedő nemzetközi sikereket értek.
Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolát az egyetem nagyon fontosnak tartja. Szívügyünk – szögezi le Piglerné Lakner Rozália, a műszaki informatikai kar dékánja, aki maga a mesterséges intelligencia világát kutatja és oktatja.
Azt, hogy mennyire szívügyük, az Erdős Pál születésének 100. évfordulójára rendezett megemlékezés hallgatóságán is lehetett érzékelni. Nekik dr. Simon Gyula egyetemi docens tartott előadást az intelligens porról, a szenzorhálózatról és alkalmazásairól. A laikusok bizonyára nem ismerik ezt a 15 éve született gondolatot, amelynek lényege, hogy az apró szenzorok hálózatával, azok méréseivel és adataival olyan jelenségek ismerhetők meg, amelyek egyébként észrevehetetlenek maradnának. Például a gleccserek mozgása, a vulkánok működése, az orvlövészek tartózkodási helye.
Dr. Tuza Zsolt egyetemi tanár személyesen és közelről ismerte Erdős Pált: másfél évtizedig dolgozott vele, és együtt is publikáltak. Ő beszélt a matematika nagykövetének tartott tudósról, aki már négyéves korában észrevette, hogy léteznek negatív számok. Kivont egy kisebb háromjegyű számból egy nagyobbat, és megállapította, hogy léteznek nulla alatti számok. Aztán egész életében hasonló érdeklődéssel kereste a megoldásokat a matematika összefüggéseire, s közben a világ számos matematikusával tartott fenn szakmai kapcsolatot és barátságot. A lényeg, mondta, hogy „Nyitva áll-e az agyad?” Vagyis, nyitott-e valaki az új felismerésére.
Az egyetem diákjai nyitottak. Szeretik a matematikát és a játékokat is: mindenki egy-egy lufira írta fel a szerinte legérdekesebb matematikai tételt, és száz lila léggömböt engedtek fel Erdős Pálra emlékezve a veszprémi égboltra.