…ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez – jelentette ki a 2013-i büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában. Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.

Az államtitkár kifejtette: a kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy ma az államadósság nagyobb, mint valaha volt, nagyobb, mint 2010-ben Orbán Viktor kormányzásának kezdetén. Burány Sándor kijelentette: az államadósság elleni harcot a kormány elbukta, nem lehet csökkenő adósságpályáról beszélni, az államadósság aránya a gazdaság teljesítőképességéhez képest növekvő tendenciát mutat.

Burány Sándor 2013-at a növekvő adókkal jellemezte, valamint – több éves távlatban – a leszakadó keresetek, jövedelmek évének nevezte. Szerinte tavaly „brutális” megszorítások voltak, továbbá kapkodó és kiszámíthatatlan volt a gazdaságpolitika.

Megfogalmazása szerint a Fidesz egyfajta állami piramisjátékot vezetett be: aki a piramis alján van, annak jövedelméből egyre többet vonnak el, míg a piramis csúcsán lévők egyre több kedvezményt kapnak.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint a kormány több adót vezetett be, mint amennyit megszüntetett. Bírálta az egykulcsos adórendszert, amely szerinte csak a legmagasabb jövedelmi sávba tartozóknak hozott adócsökkentést, az alacsony vagy közepes keresetűeknek nőtt az adója.

Burány Sándor szerint a kormány által hirdetett családbarát politika ellenére kétéves távlatban nézve csökkent a gyermekes családok reáljövedelme. Kitért arra, hogy 2013-ban az előző évekhez képest mintegy 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből és a szociális ellátórendszerből. Mint mondta, erős a gyanú, hogy a forint gyengülése tudatos gazdaságpolitika eredménye, ennek árát pedig a növekvő devizahitelekben, illetve az államadósságban fizeti meg az ország.

A 2013-i költségvetési törvényről szólva megemlítette, hogy azt hétszer módosították, ami minden, csak nem kiszámítható és átlátható gazdaságpolitika. Közölte, pártja nem szavazza meg a zárszámadást.

A szociális kiadások csökkentése miatt bírálták a kormányt ellenzéki képviselők a zárszámadási törvény kedd délutáni vitájában az Országgyűlésben.

Varju László független képviselő (DK) a kormány felelősségét hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy a lezárult hétéves uniós költségvetési ciklus során az ország nem hívta le a rendelkezésére álló teljes összeget. Kijelentette: emiatt a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen forrásokat nem használtak fel.

A politikus szerint az Állami Számvevőszék kormányt dicsőítő jelentést tett le az asztalra, alátámasztva a sok „megvalósulatlanságot”. Azért is bírálta a kabinetet, mert a közmunka nélkül szerinte nem bővült a foglalkoztatás.

Szabó Dezsőt idézve „görénykurzusnak” nevezte az elmúlt négy évet, mert a görény sunyi, lop és büdös – mondta.

Korózs Lajos (MSZP) szerint a múlt év az ország jelentős részének elszegényedéséről szólt, a kabinet pedig a társadalmi szolidaritás csekély mértékét sem mutatta.

Bírálta a miniszterelnököt és kormányát, amiért jelenleg is a szociális ellátások lefaragásán dolgozik. Mint mondta, ahogy hallja, meg fogják szüntetni a gyest, a rendszeres szociális segélyt, az átmeneti segélyt, a jövedelempótló támogatást, az ápolási díjat és az időskorúak járadékát.

A szociális támogatások ügyéről szólva azt mondta: csökkent a jövedelempótló támogatások előirányzata. Mélyült a nyomor, a szegények még szegényebbek lettek, az egyes ellátások támogatására pedig összesen mintegy félmilliárd forinttal alacsonyabb támogatás jutott.

Perverznek nevezte az újraelosztás módját, példaként azt hozta fel: aki kukoricaszárral fűt, az nem részesül a rezsicsökkentésben. Magyarország legnagyobb szégyenének tartotta, hogy megszüntették a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat.

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó szintén a szegénység növekedéséről beszélt. Azt mondta: újabb százezrek süllyedtek a létminimum alá, miközben a kormány kevesebbet költött a jóléti kiadásokra. Szerinte ma a gyermekek fele nélkülöz.

Kifogásolta, hogy több mint hatszázezer forintot kellett havonta keresnie egy háromgyermekes családnak ahhoz, hogy teljes egészében igénybe vehesse a családi adókedvezményt.

Közölte azt is: csökkent a családi pótlékra kifizetett összeg, miközben a részesülők száma is, az ellátás összege pedig nem emelkedett.  A legnagyobb mértékben a falvakban érhető utol a szegénység – mondta.

Gúr Nándor (MSZP) botrányosnak nevezte, hogy a vita ezen szakaszában egy ellenzéki képviselő és egy államtitkár képviselte a kormányoldalt.

A képviselő hangsúlyozta, hogy 2013-ban hét alkalommal módosították a költségvetést, ezért az kiszámíthatatlanná vált. A megalapozatlanságról és dilettantizmusról beszélő politikus úgy fogalmazott: Magyarország vagy beragadt ott, ahol van vagy csak csökkenő irányú tendenciákat tud felmutatni. A családok és a vállalkozások adóterhei nőttek, a gazdaság teljesítménye pedig csökkent – jelentette ki.

Harangozó Gábor (MSZP) ezt azzal folytatta, hogy a tavalyi költségvetés nemcsak megalapozatlan és dilettáns, de vidékromboló is. Magyarország távolodása az európai centrumtól nőtt és a régiós versenytársainktól is kezdünk lemaradni, sok tekintetben Románia és Bulgária is megelőz minket – mondta.

A képviselő drámainak nevezte az országon belüli különbségeket is, miközben hangsúlyozta, hogy a legapróbb vidéki települések lassan ellehetetlenülnek, fejlesztésekre nem jut pénzük, a közszolgáltatásaik pedig leépülnek.

A képviselő hangot adott annak a megérzésének, hogy a kormányzat lemondott a vidéki Magyarországról, elkönyvelte, hogy azt nem tudja felzárkóztatni, ezért arra kísérletet sem tesznek.