… A konyhákban sorra készülnek a húsvéti ételek, lesz báránysült és a kókonya, az idén először birkatombola, aminek főszereplője az állattartó tanya birkanyája lesz.
Az idén április 8–9-re esik a húsvét. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum húsvét-fesztiválja az ország egyik rangos és látványos családi eseménye: hiteles környezetben kap ízelítőt a látogató a hagyományokból, szokásokból. A hagyományőrző együttesek a húsvéti ünnepkör szokásait elevenítik fel, a portákon a Lajta Néptáncegyüttes tagjai invitálják beljebb az érdeklődőket, akik a házakba lépve belecsöppennek és bekapcsolódhatnak egy tevékeny közösség húsvéti készülődésébe; a kisebbek tojást díszítenek, az asszonyok kalácsot sütnek, a férfiak készülődnek a locsolóbálba, hétfőn pedig, ahogy illik, vízzel locsolnak. A csuhé-, gyékény-, kosárfonás, fafaragás mesterséget a népművészet mestereitől lehet ellesni és megtanulni. Lesz tojásdíszítés minden mennyiségben, a hagyományostól egészen az újszerű technikákig.
A két nap alatt a lehető leggazdagabb tojásdíszítési módok és motívumkincsek kerülnek előtérbe, az érdeklődők pedig nem csak nézhetik, hanem be is kapcsolódhatnak a karcolás, berzselés, írókázás folyamataiba. A muzeológusok interaktív, rendhagyó tárlatvezetésekre invitálják a játékos kedvűeket, miközben a jellegzetes húsvéti ételeket, népszokásokat, vallási rítusokat járják körbe; a vendégeknek most meg kell találniuk az enteriőrben elhelyezett „kakukktojást”. A skanzen konyháiban sem tétlenkednek, asztalra tálalják a töltött bárányt, és kiderül, hogy a kókonya elnevezés nemcsak a húsvéti szentelt sonka levében főtt tojást jelenti, hanem egyben egy jellegzetes moldvai, húsvétra sütött, túróval és tojással töltött étel is.
A húsvéti hagyományok mellett hangsúlyossá válnak a jelképek is, amelyek közül a bárány a legősibb. A kézműves helyszínen sorra készülnek a gyapjúbárányok, és izgalmasnak ígérkezik az első alkalommal megrendezendő birkatombola, vagy inkább birkafutam, ahol a számokat nem üveggömbből húzzák ki, hanem rendhagyó módon a tanya birkanyájának tagjai viselik őket a hátukon. A vendég a karám előtt izgulhat, hogy az elsőként befutó győztes birka vajon az ő számát rejti-e. Igazi kuriózum még az ember nagyságú, óriási tojás, amelyet a látogatók közösen egy zengővárkonyi pontozó minta alapján díszíthetnek ki.
Régen a nagytakarítás, a ház körüli munkák elvégzése évenként kétszer volt esedékes, az őszi terménybetakarítás után és húsvét előtt. Ilyenkor meszeltek, a ház falát sárral tapasztották, a házban lemosták a bútorokat, átkenték, esetenként újra festették őket, ágyneműt váltottak és mostak. Ezekből a teendőkből, a ház körüli férfi és a női tavaszi munkákból vehetik ki részüket a gyerekek a játékos feladatok alkalmával, a húsvéti tojáskereső labirintusban pedig megmutathatják rátermettségüket, hiszen tojástérkép segítségével kell megkeresniük a jól elrejtett, papírból készült hímes tojásokat, melyek hátoldalán találják a feladatokat. Az állomásokon sorra haladva a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó humoros feladatokat kell megoldaniuk. A számos ügyességi, népi játék közül a hazánkban sok helyen ismeretes tojásgurítás is kipróbálható.
A fesztiválszínpadon egymást váltják a népzenei produkciók és a gyermekeket szórakoztató előadások. A programok mellett a színes vásári forgatagban válogatott portékák, a Jászárokszállási Fogadóban a húsvét hagyományos ételeinek bőséges választéka csábítják a vendégeket.
Mától, hétfő kivételével, már hétköznapokon is látogatható a múzeum, nyolc tájegységgel, az állattartó tanya új lakóival és vajákos-képzéssel várják a látogatókat. Újra indul a Skanzen-vonat és természetesen az év jeles napjaihoz kapcsolódó népszerű fesztiválok sem maradnak el.
