A beavatottak (mindenekelőtt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség munkatársai) által HTMR-ként emlegetett rendszer ma délelőtt bejelentett létrehozása végül is meglehetősen gyakorlati és közismert célt szolgál: internetet minden otthonba. Nem is akármilyet: szupergyors internetet, amelyre külön programot dolgoztak ki kormányzati illetékesek, és maguk között csak ekként emlegetik: SZIP. Hát akkor mondjuk/írjuk mi is: SZIP, SZIP, hurrá!
Mennyire szupergyors? Nos, legföljebb 30 megabit/mp. Akkor, amikor a (mobil)távközlési és internet-szolgáltatók ennek többszörösét, sőt, sokszorosát kínálják már jó ideje, elérvén a gigabitben kifejezhető sebességet. Ne legyünk telhetetlenek! Végtére a 30 Mb/sec nagyon is elfogadható, és amikor az egész programot, a „digitális jólét” programját szakértői és miniszteriális szinten kitalálták, elhatározták, akkor még elfogadható volt a „szupergyors” jelző.
Az Infovilág munkatársának érdeklődésére végül egy mai sajtóeseményen kiderült: hagyománytiszteletből élhet tovább a „szupergyors” abban a programban, amelynek fő célja, hogy 2018-ra (két évvel előbb, mint az Európai Unió által előírt 2020) az ország valamennyi, ma még ellátatlan, a világhálót tekintve fehér foltnak tekintett helységében – beleértve a tanyavilágot is! – közműként jelen legyen a biztonságosan működő vezetékes vagy vezeték nélküli, gyors internet.
Tessék jól megjegyezni az évszámot: 2018. (Legyünk jóhiszeműek, nem azért 2018, mert az választási év!) A (nemrég a világháló-használatot még adóztatási szándéktól sújtott, majd a közfelháborodás miatt visszavont ötlet) internet-lendület széles körben támogatandó. Lapunk is beszámolt a többi között a Magyar Telekom ilyen irányú kelet-magyarországi beruházásairól, és miként ma (ugyancsak az Infovilág kérdésére adott válaszból) kiderült, a járási közigazgatási egységeken alapuló hálózatfejlesztés jó és napra kész áttekinthetősége céljából alakították ki a négy ütemben megvalósuló hálózatfejlesztés-támogató monitoring-rendszert (HTMR).
Logikus igyekezet a térinformatikai alapú, országos, elektronikus nyilvántartás megalkotása. A SZIP-ben ugyanis az ország valamennyi helysége érintett, a program évekig tartó megvalósításában – pályázat alapján – nagyon sokan vesznek részt, műszakilag és logisztikailag is szerfölött bonyolult, ezért alapvető követelmény a szigorú ütemezés és a biztos műszaki háttér.
A szupergyors-internet program – miként ma elhangzott – 68 milliárd forint vissza nem térítendő (tehát európai uniós!) és 47,4 milliárd forint visszatérítendő forrásból valósul meg. Ez utóbbi összeget a SZIP áldásaiból részesülő helységek önkormányzatainak kell majd kigazdálkodniuk.
Hogyan csinálják majd, amikor sokuk szegény, mint a templom egere, majd kiderül. Addig is szorítsunk a program megvalósulásáért! SZIP, SZIP, hurrá!
