Egyetlen uniós országban sem süllyedt olyan gyorsan és olyan mélyre a demokrácia az autokrácia gödrébe, mint hazánkban – mondta el a Freedom House (=a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok állapotának kutatásával foglalkozó, amerikai központú, non-profit, civil szervezet. Az Egyesült Államok kormánya alapította 1941 októberében; első tiszteletbeli elnökei Wendell Wilkie és Eleanor Roosevelt voltak) szakértője. Ugyanúgy élen jár Magyarország a folyamatosan megújuló túlterheléses internetes támadások (DDoS) sorozatának elszenvedésében is, amivel az egyelőre ismeretlenek kizárólag a független médiát akarják ellehetetleníteni. Ennek részleteiről pedig az IPI (International Press Institute), a Nemzetközi Sajtóintézet kutatója beszélt. (A nyitó képen: a 82 esztendővel ezelőtt alapított Freedom House szervezet washingtoni székháza.)

Újabb mestermunka született a Freedom House-ban Mike Smeltzer (a bal oldali képen) tollából, aki már írása címében kiugratja a nyulat a bokorból, amikor ezt kérdi: Tudja ön, mi az autokraták kedvenc szava? Hát… persze, hogy a demokrácia! Smeltzer szerkeszti a „Nemzetek a rendszerváltás folyamatában” sorozatot, aminek legutóbbi darabjában bőséggel szó van Magyarországról.
Bizonyíthatom, Magyarországon az autokrácia elkendőzésére demokráciáról papol a kormány. A magyarok többsége ezt el is hiszi Orbánnak. Hogyan lehet felébreszteni a megtévesztett embereket? – kérdem a NY-i székhelyű Freedom House kutatóelemzőjét, Mike Smeltzert.
– Nehéz kérdés, hogyan lehetne a gyökerestül megragadni a problémát egy olyan rendszerben, amelyik csak látszatra demokrácia, mert a benne élőknek feltehetően fogalmuk sincs, hogyan működik az igazi demokrácia. Az első tennivaló a sajtószabadság helyreállítása lenne. Így lehetne átláthatóvá tenni a kormány működését, így lehet a tagjait elszámoltathatóvá, felelőssé tenni a rossz intézkedéseikért. A másik: a polgárrá nevelés intézményének megteremtése, azaz már gyerekkortól, tanítani kellene a demokráciát.
– A független sajtó el van nyomva. És az oktatás? Talán tudja, pár éve elűzték az amerikaiak által alapított CEU-t, és most teljes gőzzel épül a MCC-, a Mathias Corvinus Collegium-birodalom, ahol nemcsak a speciális iskoláikban, de még a táborokban és koncerteken is a Fidesz által diktált ideológia oktatása zajlik. Erre van pénz, a rendszer terjeszkedik és mélyül.
– Persze, tudok erről is. Tényleg rengeteg a kihívás, és gyakran nem ismerjük fel őket kellő időben. Demokráciának álcázva kezdenek párbeszédbe az emberekkel, miközben az korántsem igazi párbeszéd, csak hazug retorika a valóság elleplezésére. Hisz’ nem tartják tiszteletben mások jogait és szabadságát, amikor a saját többségükre hivatkozva hoznak meg önmaguk számára kedvező döntéseket.
– Ezek szerint a Freedom House és ön is autokrata vezetőnek tekinti Orbánt! Jól értem?
– Igen, önmagához képest egészen biztosan. Hiszen a rendszerváltáskor az egyik legstabilabb liberális demokrácia kezdett kiépülni Magyarországon…és mi lett belőle mára? A saját érdekeit előtérbe helyezve a kormány kisajátította a liberális intézményeket, és mind lejjebb csúszott ezen a lejtőn. Persze, nem tart még teljesen ott, ahol Putyin autokráciája, de közel áll hozzá. Mindezt legalább 10 évvel hamarabb észre kellett volna ezt vennünk. A mostani írásom sem más, mint vészcsengő. Fel kéne végre ébredni!
– Emellett ön azt is írja, hogy az összes autokráciához, az ott végbemenő negatív változásokhoz képest Magyarországon volt a legdrámaibb a lecsúszás a lejtőn…
– A valójában antidemokratikus retorika, mint ahogy azt Oroszországban is látjuk, normává válik. Az emberek fejét teletömik jelentésbeli csalással, amiben összemosódik az antidemokratikus és demokratikus retorika, és ami oda vezet, hogy az emberek számára a demokrácia semmitmondó, fokozatosan kiüresedő fogalom lesz. Ezért nem is tartják fontosnak róla beszélni.
– Ez nálunk is nagyon igaz. Az embereket nem izgatja, mi van a demokráciával, hiába veszi elő újra és újra ezt a témát az ellenzék…
– Ha egy embernek jól megy sora, akkor azt a demokrácia javára írja, mert azt gondolja, annak köszönhetően alakul kedvezően az élete. Ha rosszul mennek a dolgok, akkor változást akar. Itt van ugyebár az orosz–ukrán háború. Ha őszintén lehetne beszélni a demokráciáról és tanítanák a szabadságjogokat, akkor talán a magyarok is megértenék, hogy nem a háború felelős 100%-ban az inflációért és a rossz gazdasági mutatókért.
– Az emberek hiszik, hogy nem Orbán a felelős az Európai Unió-tagok között a legrosszabb, a magyarországi gazdasági helyzetéért.
– Itt lenne óriási szerepe az őszinte és független sajtónak! Ám a kritikák ellenére sem javul, sokkal inkább romlik a helyzet, mert egyre kevésbé engedi a kormánypárti média a tisztánlátást, az olvasók, tv-nézők nem kapnak valós képet.
– Sajnos, mi nem tudjuk megváltoztatni a helyzetet, mert az emberek általában nem keresik, hanem kapják a híreket, és amit kapnak, abból alkotnak véleményt. A Klubrádiót, például, megfosztották az összes frekvenciájától. A fővároson túl a hallgatók nem tudják bekapcsolni az ellenzéki rádiót. Valamennyi megyei lap a kormány kezében van. Mit tehetnénk mi ebben a helyzetben?
– Igen, azt hiszem ez most az egyik legnagyobb kihívás Magyarország számára, s minden jel arra utal, hogy kedvező változásra a közeli jövőben nem lehet számítani…
– Nem tartja hibának a Biden-kormány részéről, hogy nem hívta meg a Demokrácia-csúcsra Orbánt? A magyar kormányfő érezhette volna, mit jelent demokratikus közösségben lenni.
– Szimbolikus jelentése van a mellőzésnek. Persze számos lehetőség kínálkozik a diplomáciai kapcsolatokon keresztül a demokráciaproblémák megoldására.
– Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetével sincs jó viszonyban a kormány, Szijjártó még egyszer sem hívta meg hivatalába. Számítunk még egyáltalán Amerika számára?
– Mindenképpen. Optimizmusomat táplálja, hogy a magyarok fele egészen biztosan liberális demokráciában akar élni. Előbb-utóbb összeáll ez a tábor is.
– A választási törvényt sem tartja meg a mai kormány…
– Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy nem voltak tisztességesek az eddigi választások. Nem adnak lehetőséget a médiában az ellenzéknek, és nem átlátható a kampányfinanszírozás sem. Évek óta mondjuk a kifogásainkat.
– További veszélyt lenne a számunkra Trump újraválasztása, akinek ráadásul van erre esélye, nemde?
– Spekulálni nem szeretnék, de ha azt nézem, hogy 17 éve egyfolytában zsugorodik a demokrácia szerte a világban az autokráciák előretörésével, akkor sok tennivalónk lenne együtt e folyamat megfékezésére.

Újabb példával szolgált a napokban az IPI, a Nemzetközi Sajtóintézet arra, hogy az Európai Uniót tekintve Magyarország mennyire kilóg a sorból, legyen az gazdasági helyzet, sajtószabadság, és sok egyéb. Az IPI most jelentetett meg egy elemzést hazánkról, ahol az elmúlt időszakban a legtöbb terheléses támadást hajtották végre az interneten a független sajtótermékek ellen. Erről beszélek Jamie Wiseman-nel (a jobb oldali képen), a Nemzetközi Sajtóintézet elemzőjével.
– …és ezek között még csak nem is említették a Klubrádiót, holott a legnagyobb elszenvedője az effajta támadásoknak.
– Rengeteg terheléses támadást (DDoS) indítottak Európa-szerte; vizsgáltuk is a többi között Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát. Magyarország – az összes uniós országot tekintve – kiemelkedik a sorból a támadások gyakoriságát, hatékonyságát és kiterjedtségét tekintve is. A szomszédos országokban általában egy-két médiumot támadtak, Magyarországon viszont 40 médiafelületet…
– Igen, tudunk róla, kapcsolatban is vagyunk a rádióval, a riasztás megvolt és igyekszünk segíteni.
– De ahogy olvastam a jelentésükben: az önöket megkereső nem egy médiumnak igyekeztek is, de nem tudtak segíteni. Miért?
– Az uniós Galilei-program részeként igyekeztünk kíberbiztonsági hálót kiépíteni – kisebb-nagyobb sikerrel. Csakhogy kiderült: túlságosan nagy hatású támadásoknak vannak az érintettek kitéve. Azt viszont meg tudtuk akadályozni, hogy ne fagyjon le teljesen az adott oldal. Különféle technikák kombinációjával most új módszert vezettünk be.
– Ezzel esetleg az eddiginél könnyebben tudják azonosítani az elkövetőket is? Mert egyelőre csak az tudható, hogy nem külföldről támadják a magyar független médiát és a hekker neve: „hano”…
– Így van: a „hano” egy örökletes betegségnek, a herediter angioödémának a rövidítése. Korántsem biztos, hogy egy személyről van szó, sokkal inkább személyekről. Azonosításukat viszont csak helyben, az érintett ország hírszerzésének a bevonásával lehetne elvégezni. A Telekom is sokat tudna segíteni, csakhogy egyelőre azt mondja, amíg ez nem nemzetbiztonsági kérdés, addig adatot nem ad ki.
– Csakhogy már számos média, orgánum tett feljelentést a „hano” és társai ellen a magyar rendőrségen, de semmilyen előrelépés nem történt. Ki fogja hát kezelni ezeket a jogsértéseket? Netán önök tesznek feljelentést?
– Valóban súlyos problémáról van szó; ha sikerülne azonosítani az elkövetőket, akkor bizonyítható lenne a bűncselekmény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságának a megsértése, a média infrastruktúrájának a veszélyeztetése. Tudjuk: az ellenzéki pártokat is támadták, illetve az LMBTQ-közösségek oldalait és eseményeit is, tehát ez a bűncselekmény túlmegy a média keretein. A rendőrséggel pedig az a probléma, hogy helyi, egyedi, vidéki esetekként kezeli az ügyeket. Holott egyesített és országos ügyként kellene foglalkozniuk ezzel a kiberbiztonsági szakembereknek és a rendőrség erre szakosodott szakértőinek…
– …ebből kiindulva, nincs miben bizakodni.
– Valóban csüggesztő, lehangoló. Nem látunk előrehaladást az ügyben, pedig ha azt nézzük, hogy itt akár a választások tisztaságáról és magáról a demokráciáról, annak megtámadásáról van szó, akkor különösen komoly bűnesetekről beszélünk.
– Nem kezelhetné az ügyet az Európai Unió?
– Mivel nemzeti ügyről van szó, nem. Mindenesetre tájékoztattuk a Európai Parlament állampolgári jogi, bel-és igazságügyi bizottságát (LIBE) és a magyar jelentéstevőt a fejleményekről. De ne feledjük, hogy a Pegazus-ügyben sem történt felelősségre vonás a magyar hatóságok részéről a jelentés megállapításai ellenére sem.
– Leírták önök azt is, hogy mind ez ideig az Orbán-kormánnyal szimpatizáló egyetlen sajtóorgánumot sem ért hasonló támadás. Ebből csak lehet következtetni valamire…
– Ami az idei vizsgálódásainkat illeti, a megállapítás korrekt. Sejthető, hogy politikai vagy ideológiai motivációja lehet a támadásoknak. Arra viszont egyelőre nincs bizonyítékunk, hogy a Fidesz állna a háttérben, bár alapos a gyanú, annak ellenére, hogy tavaly a Fidesszel lojális médium ellen is indult támadás.
– Elküldték a jelentésüket a magyar kormánynak? Egyáltalán: kapcsolatuk vele?
– Budapesti látogatásunk alkalmával a nemzetközi szóvivővel tudtuk felvenni a kapcsolatot. Dolgozunk az együttműködésen. És mivel csak most lett nyilvános a jelentésünk, eddig még nem, ám rövidesen elküldjük a magyar kormánynak is az összefoglalónkat – mondta végezetül Jamie Wiseman, a Nemzetközi Sajtóintézet elemzője.

