A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot 1990-ben Hannoverben az a nemzetközi összefogás hívta életre, melynek célja a Nagyvárad közeli csegődi árvaház embertelen körülmények közt élő árváinak megmentése volt. A hannoveri szervezet mintájára és támogatásával jött létre 1990 májusában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete. Célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása és gyermekintézmények segítése. A szolgálatot a Fővárosi Bíróság 1990-ban vette nyilvántartásba, s 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú szervezet formájában működik.
Fő programjai: 1. egészségügyi, 2. gyermekélelmezési, 3. nevelőszülői, 4. törvény-előkészítési, 5. üdültetési, 6. képzési és továbbképzési program, 7. segélyszállítmányok, 8. segítség más szervezeteknek, együttműködés, 9. rendezvények, 10. információs és tájékoztatási program, 11. film, televízió és fotódokumentáció, 12. kortárs képzőművészeti gyűjtemény.
A szervezet tagsága, önkéntes segítőinek száma egyre nő, ki-ki tagdíjjal, adományokkal, szakértelemmel vagy
éppen fizikai munkával támogatja. Az egyesület elnöksége és felügyelő bizottsága társadalmi munkában végzi
feladatát. A szolgálat politikai, vallási és nemzetiségi kérdésekben semleges és független. (Forrás:
www.gyermekmento.hu)
A bélyegkép felső részén a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat logója látszik. Alatta a „Belföld” felirat és mellette
sárga háttérszínben az 50 Ft-os felárat szív alakú kontúrvonal teszi hangsúlyossá. A felár összege (50 Ft)
bérmentesítésre nem használható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékot és bélyegzőt a bélyegkép jellegzetes
motívumaira épülő grafikai kompozíció emeli ki – az alkalmi boríték esetében pedig még borítékmotívumokkal
egészül ki. Mind a boríték, mind a bélyegző a bélyeg vásárlására ösztönző feliratot tartalmaz: „Segítse Ön is a
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját feláras bélyeg vásárlásával!” Tervezőművész: Kármán Orsolya. Megjelenés: március 1. Névérték: (belföld, megjelenéskor) 90 Ft+50 Ft felár. Gyártó: Pénzjegynyomda.
Új címlettel bővíti Antik bútorok témájú forgalmi bélyegsorozatát a posta. A bélyegképen az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből egy támlásszék (1853, Tótkomlós, Békés megye) látható. Alnyomati motívumként a bemutatott műtárgy részletének felnagyított képe szerepel. A bélyegcímlet a Bútortörténet – Antik bútorok, IV. sorozat 7 forintos címletének eltérő színű és névértékcserével utánnyomott változata, amelyen a kiadás évszámát aktualizálta a posta. A bélyegkép grafikája és feliratai változatlanok maradtak. Tervezte: Kara György. Fotó: Eck Imre. Megjelenik: március 1-jén. Névértéke: 225 Ft. Gyártó: Pénzjegynyomda.
A húsvéti jókívánságok postára adásához hagyományai szerint ez évben is új forgalmi bélyeget bocsát ki a Magyar Posta. A bélyegképen Szekeres Erzsébet „Magyar Golgota” című textilképének reprodukciója látható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékot Szekeres Erzsébet Az Isten báránya című alkotásának részlete díszíti. Az alkalmi bélyegző grafikáján a borítékon szereplő bárány stilizált rajza látható.
„A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint ott feszítették keresztre Jézust, és ott is temették el.
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a jerzsálemi nyugati és északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, amely szerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt. Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát azon a helyen, majd az i. sz. 4. század táján Szent Ilona császárné építtette fel a mai Szent Sír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.” (Forrás: hu.wikipedia.org)Tervezőművész: Domé Eszter. Fotó: Neumann Ildikó. Megjelenés: március 1. Névérték: 90 Ft. Gyártó: Pénzjegynyomda.
