„Egy különleges kiállítás, mely a véletlennek köszönheti a létét. Illetve annak a lelkesedésnek, amivel én viszonyultam a sok, poros fotóhoz, megmentve saját múltamat is. Legalábbis az illúziót, hogy megfejthetem, honnan is jöttem. Választani kellett természetesen tematikát, hiszen rengeteg kép került a kezeim közé. A végeredményt nem szégyellem, várok mindenkit szeretettel” – mondja Glázer Attila, a kiállítás kurátora, a fotográfus unokája.
„Közel 700 darab negatív került elő két fiókból, mikor nagyapám, több mint egy évtizeddel ezelőtt bezárta üzletét. A legtöbb képet ő készítette, de akadtak, kivételek, meglepetések is. Akkor gondosan lepucoltam mindet, eltettem az összes megmenthetőt, mert tudtam, egyszer be fogom tudni mutatni a képeket valahol. Eljött az ideje. A saját magam által vezetett galériában végre látható lesz legalább egy töredéke annak, amit mindenkinek látni érdemes. Egyrészt egy szerelem története, hiszen nagyapám és nagymamám tizenéves koruktól a halálukig együtt voltak. De szól ez családról, történelemről, emlékezésről. Pont annyira intim, mint amennyire publikus is. Szól mindazoknak, akik szívesen vesznek részt egy időutazásban a képek által.
Egy család élete? Történelmi utazás képekben?
Magánügy, vagy közkincs?
Mindenki eldöntheti maga, mennyire eldönthetőek ezek a kérdések.”