A TASZ megbízásából készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a felnőtt társadalom mintegy nyolctizede (78%) szerint a szülők számára biztosítani kell, hogy beteg gyermekük mellett maradhassanak a kórházi kezelés alatt is. A gyermeket nevelők esetében ez az arány 88 százalék. Erre ma a hazai kórházakban azonban csak minden harmadik gyermeket nevelő válaszadó szerint van lehetőség (35%).

A TASZ közérdekűadat-igényléseken alapuló felmérése valamivel jobb eredménnyel zárult. Az 59 válaszadó kórház közül mindössze 29-ben (49%) maradhat legalább egy szülő vagy gondviselő folyamatosan a kiskorú gyermekével (18 éves korig), az intézmények tájékoztatása alapján. Sok esetben a 10, illetve 14 évet betöltöttre és hozzátartozójára már nem alkalmazzák a kórházak a folyamatos kapcsolattartás jogát. Az intézmények több mint harmadában pedig külön engedélyhez kötik a folyamatos szülői jelenlétet. Abból a szempontból még vegyesebb a kép, hogy mely intézmény tudja segíteni a bent maradó szülőt azzal, hogy fekvőhelyről is gondoskodik a számára. Vannak olyan kórházak, amelyek mamaszállóval, illetve a gyermekosztályon elhelyezett ágyakkal segítik a bent maradó szülőket, a többi intézményben a szülő saját maga által behozott matracon (már ahol ezt megengedik), máshol széken ülve töltheti az éjszakát.

A TASZ felmérése alapján az intézmények között nagy eltérések figyelhetőek meg, amelyek nem feltétlenül magyarázhatóak a kórház infrastrukturális lehetőségeivel. Úgy tűnik föl, sok esetben elsősorban az intézményvezetők magatartásának függvénye, engedik-e, hogy a szülő behozzon saját fekhelyet, hány éves kor alatti gyermekek nem látogathatnak, vagy a látogatók bemehetnek-e a betegek szobáiba (az esetek kétharmadában igen), vagy csak külön kijelölt helyen találkozhatnak a hozzátartozójukkal (az esetek harmadában). Arra sincs egységes szabályozás, hogy a szülőknek kell-e fizetniük, hogy gyermekük mellett maradhassanak.

A válaszokat összevetve a kórházak házirendjével kiderül, hogy sok esetben nincs összhang a kórház mindennapi gyakorlata és az írásos belső szabályozás között. Több olyan intézmény van, ahol a házirend megengedőbb, de a válaszok alapján az intézmény szigorúbb feltételeket szab a szülői jelenlétnek. Arról nem is szólva, hogy a szülők mit tapasztalnak a konkrét esetekben. A reprezentatív lakossági felmérés (35%) és a kórházak által szolgáltatott adatok (49%) közötti eltérés is erre enged következtetni.

„A Gyerekkel vagyok kampány kezdete óta sokan kerestek meg minket a saját történetükkel – mondta el Fernezelyi Bori, a TASZ Betegjogi munkatársa. – A kampány honlapján az adatigénylésre érkezett hivatalos tájékoztatás alapján értékeltük eddig a kórházakat, mostantól azonban lehetősége nyílik a szülőknek az általuk megismert intézmény értékelésére. A kampány honlapján várjuk a jelzéseiket, hogy mennyire segítették, tették lehetővé, vagy korlátozták, hogy gyermekével maradhasson!”  

A TASZ közérdekűadat-igényléseken alapuló felmérésének további adatai itt elérhetők.

A szülőt nem lehet elküldeni!

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye, illetve a magyar egészségügyi törvény szerint is: a szülőnek a gyermeke mellett a helye – a kórházban is! A Magyarország által is elfogadott előírások szerint a kórház kötelessége megfelelő helyet, infrastruktúrát biztosítani ahhoz, hogy a szülő beteg gyermeke mellett maradhasson.

A Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet az 1994-i megalakulása óta azért dolgozik, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse őket a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. A TASZ figyelmet fordít számos politikai szabadságjog, az önrendelkezési jog és bizonyos sérülékeny csoporthoz tartozók jogainak védelmére. Jogsegélyszolgálatához évente több, mint 2000 megkeresés érkezik, stratégiai perekben képviseletet nyújt, emellett képzéseket tart civil szervezeteknek, és kampányaival fontos társadalmi kérdésekre irányítja a figyelmet. 

A TASZ betegjogi programja az egészségügyi törvényben szereplő betegjogokkal és a hozzájuk kapcsolódó általános betegjogi kérdésekkel foglalkozik. Ezek mellett kiemelten kezeli az egészségügyi önrendelkezési joggal kapcsolatos kérdéseket, mint például a reprodukciós jogokat, az ellátás visszautasítása és a méltó halálhoz való jog ügyét (eutanázia), a pszichiátriai kezelés közben alkalmazható kényszereszközök kérdéskörét. A betegjogi program részeként küzd a hajléktalanság, a szegénység rendészeti kezelése ellen is. Bővebben a programról itt, tessék kattintani!